Így pusztul el mentálisan a magyar társadalom: sokan ezzel próbálnák csillapítani a feszültséget, de talán már túl későn lépnek - Pénzcentrum.
Szinte már közhelynek számít, hogy a Z-generáció, különösen a legfiatalabbak, az okostelefonok világában nő fel. Ennek a jelenségnek a hatásai régóta túlmutatnak a szülők aggodalmain: a digitális eszközök túlzott használata egyértelműen kihat a fiatalok kommunikációs képességeire, mentális egészségére, társas kapcsolataikra és önértékelésükre. Ez a megállapítás alapvetően helytálló, de mint minden leegyszerűsített általánosítás, ez is félrevezető lehet. A fiatalok nem homogén csoportot alkotnak. Míg sokan természetesnek találják az állandó online jelenlétet, egyre többen ismerik fel ennek valódi következményeit, és saját elhatározásukból választják a digitális visszavonulást, akár drasztikus lépéseket is vállalva. A témával kapcsolatban Braun Anna, az Orenda Pszichológiai Központ szakértője osztotta meg velünk gondolatait.
Az utóbbi években egyre többet hallani a "digitális detox" kifejezésről, amely különösen népszerűvé vált a fiatalok körében. A dolog lényege, hogy tudatosan korlátozzuk az okostelefonok, számítógépek és közösségi média használatát, hogy így csökkentsük a stresszt, javítsuk a mentális egészségünket, és visszanyerjük az egyensúlyt a digitális világ és a való élet között. A háttérben a folyamatos online jelenlét miatti túlterheltség és a digitális függőség áll, amelyek egyre inkább rányomják bélyegüket mindennapjainkra.
Korábban már érintettük ezt a témát, bár más kontextusban. Az utóbbi időszakban a fiatalok körében egyre inkább előtérbe kerülnek a klasszikus nyomógombos telefonok. Mint akkor felfedtük, sok esetben a választás mögött a digitális detox iránti vágy áll, amely a modern technológia nyújtotta folyamatos zűrzavarból való kilépést célozza.
Egy friss tanulmány szerint a 16-35 éves fiatalok átlagos napi képernyőideje nem a szokásos önbevallás és becslés, hanem a szoftveres mérés alapján 3 óra 49 perc, ami átlagosan 60 képernyő be- és kikapcsolási ciklushoz kötődik, ami rengeteg. A dologról bővebben ebben a cikkben írtunk egy interjú keretében, amely a kutatás vezetőjével készült.
A tanulmány egy érdekes aspektusra világít rá a közösségi média platformok használatával kapcsolatban: feltárja azokat a motivációkat, amelyek a felhasználók viselkedését irányítják. Az elemzés során többféle használati módot is azonosítottak, mint például az információgyűjtés, az önkifejezés, mások életének figyelemmel kísérése, a kapcsolatok ápolása, valamint az unalom elűzése és a valóságból való menekülés. Különösen a TikTok felhasználói körében figyelhető meg, hogy sokan a platformot átmeneti menedékként használják, ahol szabadon "kicsekkolhatnak" a mindennapi életből, miközben mentálisan feltöltődnek a szórakoztató tartalmak segítségével.
De vajon milyen hatással van mentális egészségünkre, ha ezeket a függőségre optimalizált platformokat, ahol szűretlenül áramlik a tartalom, ilyen célokra használja valaki? A brutális mentális megterhelés szinte elkerülhetetlen. A tudatosabb felhasználók gyakran saját maguktól is lépéseket tesznek, és az úgynevezett "digitális detox" révén próbálják csökkenteni a negatív hatásokat. De vajon tényleg ennyire egyszerű ez az egész? A téma mélyebb megértése érdekében most egy pszichológus véleményét is kikértük.
A digitális detox, vagyis a közösségi médiától és egyéb online platformoktól való önkéntes elszakadás gondolata sokakban felmerül, de a pszichológiai praxisokban korántsem ez a leggyakoribb megjelenési forma. Braun Anna pszichológus szerint a legtöbb ember nem "digitális megtisztulást" kér - sokkal inkább annak következményeivel fordul szakemberhez.
"Ennek legfőbb indítéka az, hogy a páciensek leginkább olyan problémákkal keresnek meg, amelyek elviselhetetlenségig fokozódó szorongással, magányossággal, alvászavarokkal, kapcsolati nehézségekkel és testképzavarokkal járnak. Ezek a tényezők jelentősen rontják az életminőséget, és csupán a háttérben sejlenek fel azok az intenzív hatások, amelyek a közösségi médiából és egyéb médiából kontroll nélkül áramlanak." - mondja a szakember.
A pszichológus hangsúlyozza, hogy sokan nem ismerik fel: a digitális platformok mértéktelen használata is komoly hatással van mentális egészségükre. Ez a felismerés gyakran csak a terápia során válik nyilvánvalóvá. Ezen kívül megfigyelhetők szélsőséges reakciók is, különösen a társkereső alkalmazások használata során.
Az ilyen platformokat gyakran dühödten törlik az emberek, mert mély sebeket szereznek már egy ismerkedés első pillanataiban is.
Amennyiben a terápiás folyamat során világossá válik, hogy a digitális ingerek túlzott mértékben megterhelik a pácienst – legyen szó az idegrendszer feszültségéről, a koncentrációs képesség csökkenéséről, vagy például a testképzavarok által előidézett reális önkép folyamatos rombolásáról –, akkor érdemes mérlegelni a digitális detoxikációt mint potenciális beavatkozást. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy ez a folyamat nem automatikusan zajlik, és tudatos tervezés és stratégia nélkül nem ajánlott belekezdeni.
"Ha úgy látjuk, - és ez már gyakrabban alakul így -, hogy érdemes vagy szükséges korlátozni ezt a hatást a konkrét esetben, mert túlterheli az idegrendszert, akadályozza az egyént a figyelem fókuszálásában, vagy például egy testképzavar esetében 'eszközzé' válik a reális önkép rombolásában, akkor nyilván bevethető a digitális detox is." - ecsetelte Braun Anna.
Hozzátette: ennek akkor van értelme, ha a terapeuta és a páciens is érti és tudja, hogy mi az ok és a cél, megalapozott a döntés, mert önmagában a digitális detox nem indít el felépítő folyamatokat.
A pszichológus véleménye szerint a digitális detox extrém körülmények között nem csupán hatástalan lehet, hanem kifejezetten kockázatokkal is járhat. A társas kapcsolatok csökkenése és az a frusztráló érzés, hogy lemaradunk valamiről - közismert nevén FOMO - tovább fokozhatja a stresszt, ha nem megfelelő módon közelítünk a problémához.
A digitális detox mögött álló indítékokat a szakértő emberi és mélyen gyökerező ösztönöknek tekinti. A pszichológus véleménye szerint a digitális térből való időszakos távolmaradás egyfajta önvédelmi reakció, amely testi és lelki szinten egyaránt érezhető.
A technostressz, az állandó elérhetőség olyan mentális, idegrendszeri kimerültséget okoz, amit már a szervezet nem képes kompenzálni, és ez gyakran szomatikus tünetekhez is vezet. Fokozódik a szorongás, csökken a koncentráció és állandósul a 'nem vagyok elég' élménye.
- világította meg.
Braun Anna szerint az emberi idegrendszer működésének része a jutalmazási rendszer. Ez az, ami új felfedezések, új élmények, új ingerek felé hajt minket, a célorientált motivációs rendszerünk. Ez a folyamatos ingerlés azonban - mint megtudtuk -, hosszú távon rombolja a pszichés önszabályozás képességét
A szakértő véleménye szerint a digitális viselkedésminták mára már olyan klasszikus függőségi mechanizmusokat idéznek fel, amelyek jól ismertek a pszichológiában.
Ez sem működik máshogy, mint bármelyik drog: először kielégíti a dopaminéhséget, aztán a hatás elmúlása után űrt és szorongást hagy maga után.
A digitális korszakban tapasztalható információs túlterheltség nem csupán érzelmi szempontból jelent nehézséget, hanem kognitív szinten is komoly kihívások elé állítja az embereket. Braun Anna pszichológus véleménye szerint a digitális detox egyik alapvető mozgatórugója éppen ez: a mentális felfrissülés iránti vágy.
"A digitális zaj, valamint a megállíthatatlan információáradat szétszórja a figyelmet és a koncentrációt, ezzel pedig káros hatással lehet a figyelmi funkciók működésére és a rövid távú memóriára. Ennek következményeként kognitív túlterheltséget és kimerültséget okozhat" - figyelmeztet a szakértő.
A pszichológus véleménye szerint a detox nem csupán egy divatos trend vagy luxuscikk, hanem egy lényeges pszichés szükséglet. Ebből a perspektívából a detox egyfajta regenerációs folyamat, amely segít a mentális állapotunk helyreállításában. Ha ezt a folyamatot jól időzítjük és alaposan megtervezzük, valódi pozitív változásokat tapasztalhatunk: csökken a mentális túlterheltség, felerősödik az öngondoskodás iránti vágy, és az érzelmeink kezelése is új dimenziókba léphet.
Ugyanakkor figyelmeztet: ezeknek a belső átrendeződéseknek az elmélyítése már túlmutat a detoxon, ezek kiépítése már az önismereti munka része.
Sokan hajlamosak azt feltételezni, hogy ez a jelenség csupán egy "nyugati divatáramlat", amely legfőképpen a nagyvárosi, tudatosan egészséges életmódot folytató csoportok körében terjed. A szakértők azonban rámutatnak, hogy ez a megállapítás részben helytálló, de a mögöttes problémák és igények nem ismernek határokat, és nem korlátozódnak földrajzi helyekre.
A pszichológus szerint, ahogyan minden új tendencia, ez a jelenség is utat talál hazánkba, ám vidéki nagyvárosok és a kisebb települések között jelentős eltérések mutatkoznak a problémák terén. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a közösségi média elszabadult hatásai a kisebb közösségekben sem mentesek a negatív következményektől.
A szakértő véleménye alapján a legnagyobb veszélynek a kiskamaszok és fiatal felnőttek vannak kitéve. E csoportok tagjai gyakran nincsenek felkészülve arra, hogy megvédjék magukat a média által terjesztett káros üzenetektől, így eszköztelenül állnak szemben ezekkel a hatásokkal.
Persze, szívesen segítek! Kérlek, írd meg a szöveget, amit szeretnél egyedivé tenni, és én átdolgozom neked. Ha konkrét példát is szeretnél, kérlek, oszd meg, hogy milyen témában vagy kontextusban gondolkodsz!
Az anorexiás kamaszlányok a TikTokon konkrét ötleteket kapnak ahhoz, hogyan legyenek még 'hatékonyabban' anorexiások, ebben az esetben a digitális detox egyértelműen szükséges, ha van mellette terápiás ellátás is.
Bár egyre többet beszélünk a digitális detox fontosságáról, a valóságban még nem tekinthető széles körű társadalmi gyakorlattá - legalábbis Magyarországon nem. Braun szerint a hazai gondolkodásban ez még csak csíráiban jelenik meg.
Attól tartok, a fiatal felnőttek egy kis százalékáról beszélhetünk csak, akikben ennek szükségessége felmerül. Itthon még nem tartunk ott, hogy ez egy tömeges igény legyen, ehhez az egészségközpontú gondolkodásnak kell megerősödnie.
- mondja.
Fontos ugyanakkor, hogy senki ne tekintsen a digitális detoxra csodafegyverként - inkább egy eszköz a sok közül, amit jó időzítéssel és megfelelő háttértámogatással lehet sikeresen alkalmazni. Önmagában a digitális detox nem gyógyszer, nem megoldás, csak egy eszköz a sok közül, amit az öngondoskodás érdekében bevethetünk.
A dolognak kétségtelenül vannak előnyei - de a pszichológus szerint csak akkor, ha a megfelelő időben és megfelelő embernél alkalmazzuk. Nem univerzális megoldás, és nem mindenkinél vált ki pozitív hatást.
Ahogy fogalmazza: a tudományos irodalom folyamatosan gazdagodik, és az eddigi kutatások már alaposan feltérképezték azokat a káros pszichés hatásokat, amelyek a digitális eszközök túlzott használatával összefüggésbe hozhatók – különösen a tinédzserek és fiatal felnőttek körében.
Jelenleg ott vagyunk, hogy a rendelkezésünkre álló kutatási adatok fényében már felfedezhetjük a lehetséges kedvezőtlen következményeket, különösen a pubertás és prepubertás korú fiatalok esetében. Ezek között szerepelhetnek a testképzavarok, az alacsony önértékelés, a gyenge alvásminőség, a csökkent iskolai teljesítmény, az alacsonyabb produktivitás, a halogatás, valamint a különféle függőségek kialakulása.
A szakértő hangsúlyozta, hogy fontos tisztában lennünk a detoxikáció valódi költségeivel is. A digitális technológia a modern kommunikáció alapvető eszköze, így a megvonása nemcsak kényelmetlenséget, hanem stresszt is okozhat számunkra.
A valódi megoldás nem a teljes elszigetelődésben, hanem a tudatosabb és kiegyensúlyozottabb digitális jelenlét kialakításában található. Braun véleménye szerint a válasz nem drasztikus lépésekben, hanem fokozatos fejlődésben rejlik:
A megoldás valószínűleg egyfajta ésszerű mértékletesség és a mentális jóllét fokozása lehet, nem pedig egy rövid ideig tartó, teljes elzárkózás.
Egy rövid, ám jól időzített digitális csend rendkívüli átalakulásokat eredményezhet. A pszichológus megjegyezte, hogy már egyetlen "zajmentes" időszak is segíthet visszanyerni az ember kontrollérzetét. "Az a tapasztalat, hogy milyen felszabadító hatása lehet egy csendes napnak vagy akár csak néhány órának, nagyban hozzájárulhat az öngondoskodásra való törekvés elindításához." - tette hozzá az Orenda Pszichológiai Központ szakértője.
