A magyar rendező, aki a „Besúgó” című alkotással debütál, most az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság filmiparát célozza meg. Az őszinte és lebilincselő történet, amely a hazaszeretet és az árulás határvonalain egyensúlyoz, már most felkeltette a ne

Lassan három éve várjuk A besúgó című nyolcrészes sorozat folytatását, de az író-rendező Szentgyörgyi Bálinttal készített exkluzív interjúnkból kiderül, erre még egy darabig várnunk kell. Viszont már küszöbön áll a King and Conqueror című, az 1066-os hastingsi csatát feldolgozó, a BBC-n és a CBS-en bemutatandó sorozat premierje, amelynek három részét a nyolcból A besúgóval befutott 32 éves filmes jegyzi.

Szentgyörgyi Bálinttal, az elsöprő sikerű A besúgó című nyolcrészes sorozat forgatókönyvírójával és rendezőjével, a hamarosan bemutatandó King and Conqueror ugyancsak nyolcrészes széria három filmjének alkotójával a hastingsi csata előzményeit és lefolyását bemutató mozi kapcsán arról beszélgettünk a budai Rojt és Bojt Coffee kávéskuckóban, hogy

„Éppen azon az estén láttam meg a napvilágot, amikor a Guns N' Roses Budapestre látogatott, mégpedig 1992. május 22-én. Az egész történet úgy derült ki, hogy amikor édesanyámnál megkezdődtek a szülési fájdalmak, és a kórházba sietett, kiderült, hogy a nőgyógyásza nem elérhető, mert éppen a koncerten tartózkodik. Így aztán a kórházi személyzetnek gyorsan kellett cselekednie, és végül sikerült improvizálva világra segíteniük engem” – meséli Szentgyörgyi Bálint.

Igazán különös élmény volt, amikor a King and Conqueror című film forgatása során, Izland gyönyörű tájain, felfedeztem, hogy a C kamera operatőre egy olyan izlandi szakember, aki már a kilencvenes évek elején is a Guns N' Roses házi videósaként dolgozott. Ráadásul 1992. május 22-én a Népstadionban is ott volt! Ezt az érdekességet egy tengerparti beszélgetés során tudtam meg, amikor is feltűnt, hogy az angol nyelvtudása sokkal kifinomultabb, mint a többi izlandi kollégáé. Akkor osztotta meg velem, hogy éveken át a legendás zenekarral járta be a világot.

Úgy tűnik, Szentgyörgyi Bálintnak már a születése sem volt hétköznapi, és ilyen kezdet után miért a karrierje lenne sablonos az elsöprő sikerű A besúgó író-rendezőjének?

A Guns N' Roses volt az első jelentős nyugati rockzenekar, amely a rendszerváltás után Magyarországra látogatott. Persze, 1990 előtt is érkeztek hozzánk neves bandák, mint a Dire Straits vagy a Queen, de a Rolling Stones például még három évig váratott magára. Most azonban képzeletben Izland szigetén járunk, a King and Conqueror című film forgatásán, nem pedig a leégett Budapest Sportcsarnokban vagy a Puskás Arénává átalakult Népstadionban.

Összesen hat hónapot töltöttem Izlandon, talán egyszer, ha hazalátogattam közben. Koromsötét volt, amikor megérkeztem 2024. január 6-án, mínusz 16 Celsius fok, azt mondták, még két hónap eltelik, mire meglátom a napot. Ez az információ rendesen feldobott... Szóval, két hónapig tényleg nem láttam a napot, utána volt két hónap, amikor nagyjából az idehaza megszokott ritmusban telt a nappal és az éjszaka, végül átéltem két hónapot, amikor le sem ment a nap. Ilyenkor a redőny hasznos eszköz, különben nem tudnál aludni. És júniusban, amikor befejeztük a forgatást, hazajöttem.

Bálint a King and Conqueror nyolcrészes sorozatának második, harmadik és negyedik epizódját rendezte, amelyet a BBC One és a BBC iPlayer mutat be az Egyesült Királyságban, míg a világ többi részén a Paramount Global Content Distribution terjeszt. Az első rész rendezését Baltasar Kormákurra bízták, aki Izland nemzeti ikonja, és születési neve Baltasar Samper. Katalán bevándorlók leszármazottjaként született, akik a spanyol polgárháború viharos éveiben menekültek Izlandra. A sziget partjainál ekkoriban bőséges halászat folyt, ami sokakat vonzott, így telepedtek le a zord, de gyönyörű tájon. Baltasar 1966-ban látta meg a napvilágot, és azóta számos sikeres alkotás fűződik a nevéhez.

Nekem gyermekkori példaképem Kormákur, aki pont az édesapámmal egyidős, 58 éves. A környezetem, beleértve Ágit, a szerelmemet, éveken át hallgathatta, hogy mely rendezőkre nézek fel. Kormákur- egyebek között a Csempészek (Contraband), a 2 Kaliber (2 Guns) és legfőképpen az Everest alkotója - három dolog miatt tartozik ebbe a szűk körbe. Egyfelől van egy senkivel és semmivel sem összekeverhető stílusa, ahogyan Izlandról mesél. Hiszen ő volt az első izlandi filmkészítő, aki úgy istenigazából betört az amerikai piacra. Victoria Abril, Pedro Almodóvar kedvenc színésznője elment Izlandra, csak azért, hogy Kormákurral forgathasson.

Ezen kívül az amerikai filmgyártásban is megvetette a lábát, és olyan neves színészekkel dolgozott együtt, mint Mark Wahlberg, aki nem éppen arról híres, hogy izlandi rendezők alkotásaiban tűnik fel. Szentgyörgyi különösen kedveli azokat a filmeseket, akikben felfedezhető a pionírszellem, azaz a kísérletező kedv és a merész újítás iránti vágy.

Ebben a kontextusban említhetjük Korda Sándort és Kertész Mihályt is, akik szintén hozzájárultak a filmes művészet fejlődéséhez. Kormákur és a magyar filmes pionírok között egyfajta szellemi összhang figyelhető meg. Fontos kiemelni, hogy Kormákur kiválóan megérti az amerikai film világát, így a tengerentúli nézők számára olyan élményt nyújt, mintha egy helyi alkotó készítette volna a filmjeit, csak éppen egy kis extra fordulattal fűszerezve. Ez magyarázza, hogy Hollywood a némafilmek hajnalától kezdve gyakran keres külföldi rendezőket, mint ahogyan Kertész is tette, vagy most Kormákur. Ők azok, akik az amerikai kultúrát olyan szinten értik, hogy néha még az amerikaiakat is felülmúlják.

A harmadik fontos elem, hogy a hollywoodi tapasztalatait hazavitte Izlandra, ahol megalapított egy filmstúdiót. Ez a hely kissé hasonlít a mi Etyekünkre - mutatta ki A besúgó rendezője. Az utóbbi időben nem csupán rendezőként és forgatókönyvíróként tevékenykedik, hanem produceri szerepet is vállal, segítve ezzel másokat, akik szintén a hazájából érkeznek. Bennem is él ez a vágy, hogy támogassam a tehetségeket.

Kormákur nemcsak a sorozat producere volt, hanem tudatosan kereste a megfelelő rendezőt a második, harmadik és negyedik epizódokhoz. A közelmúltban számos sorozatot átnézett, és így figyelmébe került A besúgó is, amely hatvanegy országban aratott sikert angol szinkronnal. Szentgyörgyi információi szerint A besúgó volt az első magyar sorozat, amelyhez angol nyelvű szinkron készült, a spanyol, cseh és lengyel verziók mellett.

És Kormákur rámutatott A besúgóra, amely átütötte az ingerküszöbét. A következő lépés az volt, hogy le kellett ülnöm beszélgetni vele és a többi producerrel. Vicces volt, mert Zoomon csináltam otthonról, a nappalinkból, nem akartam elhinni, hogy a gyerekkori hősömmel beszélgetek, aki Izlandról beszél a konyhájából. Izgultam, persze, hogy izgultam. De nem volt probléma, mert az önképemben régóta benne volt, hogy ez nekem sikerülni fog. Ez olyan, mint a futball, önbizalom nélkül nem megy. Addigra már olvastam a forgatókönyvet, beszéltünk referenciákról, múltbéli példákat hoztunk fel egymásnak. Beszéltünk a karakterekről, a dramaturgiáról, az egész munka ívéről, hogy ez tulajdonképpen egy királydráma.

Az utóbbi évek történelmi vagy kvázi történelmi filmjeit ismerve az emberben felvetődik a kérdés: az alkotók ragaszkodnak-e a történeti hűséghez, vagy lesznek a sorozatban fikciós elemek.

"Ma már semmi sem százszázalékos, de durva fikciós elemek nem lesznek a filmben. Tehát a hastingsi csatában Hódító Vilmos győz, nem pedig Harold - teszi világossá a rendező. - Nagyon jót beszélgettünk, és villámgyorsan megjött a válasz, hogy csomagoljak, és induljak Izlandra. Nagyon érdekes érzés volt, amikor megtudtam, hogy rám esett a választás. Ez az első angol nyelvű rendezésem, azt is tudtam, hogy életemben először fogok világsztárral dolgozni, a Trónok harca főszereplőjével, Nikolaj Coster-Waldauval, a híres dán színésszel, Hódító Vilmos megformálójával. Ellenlábasát, Haroldot pedig James Norton játssza, ez az elképesztő tehetségű angol színész, aki folyton ott van azon a rövidlistán, akik közül az új James Bond kikerül. Ő még az angol fogadóirodáknál is jó oddsszal rendelkezik..."

Szentgyörgyi citál egy régi hollywoodi szállóigét, miszerint "You should never meet your hero", vagyis sohase találkozz a hősöddel. De szerinte ez nem állja meg a helyét.

Mert volt szerencsém találkozni az egyik kedvenc hősömmel, és egy igazán különleges, szoros kötelék alakult ki közöttünk. Megszerettük egymást, és barátok lettünk. De nemcsak vele, hanem Nikolaj Coster-Waldauval is összebarátkoztam. Amikor befejeztük a forgatást, életem első Los Angeles-i látogatására készültem, ahol a legnagyobb és közepes amerikai stúdiókkal, a Foxtól a Netflixen át a Skydance Mediáig tárgyaltam. Ez mindössze nyolc héttel a tűzvész előtt zajlott. Ekkor történt, hogy Coster-Waldau meghívott a házába. A kertjében steaket sütöttünk a grillen, amikor váratlanul csöngettek. Azt mondta, hogy senkit sem vár, de mégis ajtót nyitott, és egy impozáns, kétméteres kosárlabdázó állt ott, aki a szomszédja volt, és éppen egy kerti szerszámot hozott vissza. Elmesélte, hogy eddig kosaras volt, de most már inkább színészként folytatja, és a legutóbbi Predator-filmben, a Prey-ben játszott. Megkérdeztem tőle, mi volt a szerepe, mire ő, a lehető legtermészetesebb hangon azt válaszolta: "Hát én voltam a Predator."

- meséli Szentgyörgyi Bálint, majd így folytatja: "Néha úgy érzem, mintha kívülről figyelném saját életem filmjét, és csodálkozva nézem, mi minden történt velem az utóbbi időben, a Jóisten és A besúgó csapatának jóvoltából. Ott állok egy gyönyörű Beverly Hills-i villa kertjében, és éppen grillezek a Trónok harca ikonikus karakterével és a maszk nélküli Predatorral. Vagy éppen Clémence Poésy, a lenyűgöző francia színésznő társaságában vagyok, aki a Harry Potter és a Tűz Serlege főszereplője, és most az én útmutatásaim szerint dolgozik a sorozatomban, ahol a King and Conqueror hősnőjét alakítja. Emlékszem, 14 éves voltam, amikor a Mammut mozijában néztem a filmet a szüleimmel, és most az én vízióm válik valóra... Ezek igazán varázslatos pillanatok, és mély hála lapul a szívemben. Különösen A besúgó csapata iránt."

Amikor viszont elkezdődött Izlandon a forgatás, A besúgó alkotói és szereplői közül egyedül Bálint volt jelen. "Az ember ilyenkor kikapcsolja azt az érzést, hogy nem otthon van, hanem Izlandon, hogy világsztárokkal forgat. Ez olyan munka volt, amire nagyon régen vágytam. Persze a világ jócskán megváltozott, a gyerekkoromban mozira játszották ezt a játékot, ma pedig már a streaming dominál. De az álmom nem változott meg. Ezeket az érzéseket ki kellett kapcsolni, és arra fókuszálni, hogy amit művészileg helyesnek érzek, azt valósítsuk meg a vásznon." - idézi fel Bálint. Abban óriási szerencséje volt, hogy Nikolaj Coster-Waldauból nem lett hollywoodi sztár, hanem megmaradt dán színésznek.

Néhány évvel azelőtt, hogy a világ megismerte volna a nevét, Nikolaj Coster-Waldau épp azon a küszöbön állt, hogy valóra váltsa álmát. 2001-ben Ridley Scott klasszikusában, A Sólyom végveszélyben, Gary Gordon őrmester bőrébe bújva robbant be a köztudatba. Ez volt az első angol nyelvű szerepe, és amikor erről egy izlandi erdő mélyén beszélgettünk, a szenvedély és a kitartás sugárzott belőle. Öt éven át tartó türelemmel várta a lehetőséget, miközben a FedEx segítségével folyamatosan küldözgette a castingokra a videóit. Feleségével hetente egyszer megrendezték az angol napokat, ahol kizárólag angolul beszéltek, hogy gyakorolják a nyelvet. Aztán 2001-ben, mint egy váratlan ajándék, megérkezett a felkérés Ridley Scott-tól. Bár csak egy epizódszerep volt, Nikolaj tudta, hogy ez az a pillanat, amire mindig is várt. Összepakolta a családját – két kisgyereket és feleségét – és Los Angelesbe indultak, mindent kockára téve egy álomért. Tíz év várakozás következett a Trónok harca előtt, az igazi áttörésig, de ő kitartott. Akkoriban már 41 éves volt, és folyamatosan dolgozott kisebb szerepekben, nem engedve, hogy a kihívások letérítsék az útról.

Muszáj feltenni a riporter fejében régóta motoszkáló kérdést: Szentgyörgyi rendezőnek vagy írónak, forgatókönyvírónak vallja-e magát. "Holtversenyt hirdetek az író és a rendező között. És be kell vallanom, hosszú távon az a célom, hogy producer is legyek" - teszi hozzá.

A 1952-es színészsztrájk, más néven a SAG (Screen Actors' Guild) sztrájk, jelentős fordulópontot hozott a filmes ipar történetében. E szakszervezet elnökeként egy akkoriban viszonylag ismeretlen, ám később az Egyesült Államok egyik legkiemelkedőbb elnökévé váló Ronald Reagan állt. A sztrájk következményeként a színészek kiemelkedő vívmányokat értek el, ami lehetővé tette, hogy az ezt követő évtizedekben a hollywoodi sztárok nevével ne csupán a főszereplőként, hanem producerként is találkozhassunk a filmek stáblistáján. Ezzel a változással a színészek hatalma és befolyása a filmes világban gyökeresen átalakult.

Ha már ezen a ponton vagyunk, érdemes megemlíteni, hogy a King and Conqueror egyik producere nem más, mint Nikolaj Coster-Waldau. Érdekesség, hogy a sztárrendszer és a sztárkultusz Hollywood színpadára elsőként Zukor Adolf lépett, aki a Paramount Studio magyar alapítója volt.

Szentgyörgyi számára életcélja, hogy az A besúgó, amelyet 61 országban mutattak be, ne csupán egy egyszeri kísérlet maradjon, hanem hogy a jövőben hasonló magyar művek is hódító útjukra induljanak a világban. Ezen túlmenően legalább ennyire fontos számára, hogy a tehetséges magyar színészek – mint például a fiatal generációt képviselő Patkós Márton, Váradi Gergely, Szőke Abigél és Szász Júlia, valamint Varga Ádám – szabadon kitörhessenek a magyar nyelv korlátai közül, és globális színtéren is megmutathassák tehetségüket.

Ami a világ legszebb börtöne! - vág közbe a rendező. - Régen a vasfüggöny mögé voltunk bezárva, ma már nem maradt más akadályunk, csak a magyar nyelv, ezért kell megtanulnia angolul minden fiatal színésznek. Ez az ő feladatuk. A miénk pedig az, hogy a világ minden nációja számára átélhető történeteket kell találnunk.

Szentgyörgyi véleménye szerint az amerikai folklór egyik alapvető eleme az a képesség, hogy az ország még a legnagyobb tragédiák után is képes újjáépíteni magát. Ez a szellem most is megmutatkozik a Los Angeles-i tűzvész következményei ellenére.

Bálint kifejezi, hogy mennyire lenyűgözi ez a történet. "Az amerikai mítosz arról szól, hogy Amerika mindig győz," mondja. "A magyar narratíva pedig azt sugallja, hogy a magyarokat sosem lehet teljesen legyőzni. Mindkettőt szívből kedvelem, és mélyen tudok azonosulni velük." Emlékszik Joel Schumacher szavaira, aki Julia Robertsnek adta az első komoly szerepét a Pretty Woman előtt: "A casting során a legfontosabb, hogy mindig figyelj. Csak nyisd ki a szemed, és ha nem veszed észre, amikor az ismeretlen Julia Roberts belép, akkor nem való számodra ez a szakma." Bálint számára ez az érzés többször is megvalósult A besúgó castingján: amikor Hermányi Mariann, Patkós Marci vagy Szász Júlia lépett be a szobába, az mindig különleges pillanat volt. "Valóban, A besúgó mindannyiunk életét alapjaiban formálta meg."

Szóba kerül Szász Júlia balesete is, amit Bálint nagyon rosszul élt meg...

"Csodálattal figyelem Juli talpra állását, mindig is tudtam, hogy megvan benne ez a belső erő, amit elegánsan és megkérdőjelezhetetlen hitelességgel előhívott magából. Nagy drukkere vagyok Julinak, mindig is az voltam. Ő már visszatért, a Vígszínházban szerepel az Amerikai Elektrában. Kovács Patrícia írta róla, hogy ő még ilyen beugrást életében nem látott, mint a Szász Júliáét az Amerikai Elektrában.

Ezekkel a srácokkal összejárunk, nagyon jó érzés leülni velük egy asztalhoz. Eltelt két, sőt három év A besúgó bemutatója óta, lassan a középgeneráció fiataljaivá válunk. Elindult egy teljesen új korosztály azóta a színházban, akiket még nem ismerek, mert nem castingoltam itthon A besúgó óta. Várom, hogy előbb-utóbb létrejöjjön köztünk egy szakmai találkozás."

Ez még csak a jövő zenéje, de a King and Conqueror bemutatója már a küszöbön áll. Főműsoridőben fog debütálni a BBC-n és a CBS-en, elérve ezzel az egész Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat. London Piccadilly terén az emeletes buszok oldalán ez a plakát fog hirdetni... Az eseményre még idén sor kerül, és miután a televíziós vetítések befejeződnek, valamelyik streamingszolgáltató is műsorra tűzi, így Magyarországon is bárki élvezheti majd a produkciót.

De mi a helyzet A besúgó folytatásával?! "Nagyon bízom benne, hogy nem fogunk úgy távozni, hogy nem készítjük el A besúgó második részét - osztotta meg Bálint. - Három éve dolgozom rajta. Jelenleg nem látom a csillagok kedvező állását, ami a folyamat végéhez vezetne. Nagy izgalommal várom, hogy az anyanyelvemen forgathassak, de ez egyelőre nem A besúgó 2-t jelenti."

Ez egy hazai alkotás lesz, és nem hagytam el az otthonomat. Terveim között szerepel, hogy továbbra is ingázni fogok. Remélem, sikerül majd művészileg kétlaki életet élnem, mert elengedhetetlen számomra a magyar környezet, hogy az anyanyelvemen tudjak létrehozni. Szeretnék azoknak rendezni, akik ezt a nyelvet beszélik, és akik pontosan értik, mit is jelent az, hogy "Anyám tyúkja".