"Jaj, de hát micsoda demagógia ez, hogy a jó égbe! Az agrárminiszter is megkapta a magáét Magyar Pétertől!"
A Tisza Párt kritikát fogalmazott meg a kormány irányába, amely szerint a mezőgazdaságra szánt európai uniós forrásokat a kormány a saját oligarchái javára osztja el. Nagy István agrárminiszter gyorsan reagált, kijelentve, hogy Magyar Péterék nem rendelkeznek a megfelelő szakmai tudással, és demagógiának minősítette a vádjaikat. Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a filippínó munkavállalók jelenléte indokolt, mivel a magyar lakosság körében csökkent az érdeklődés a fizikai munkák iránt. Emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy a karácsonyi bevásárlási időszak kereskedelmi kockázatai ellenére fontos az árfigyelő rendszer alkalmazása.
"De hát ez tényleg demagógia, kérem szépen! Egyáltalán nem így áll a helyzet" - reagált Nagy István agrárminiszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában, amikor a Tisza Párt javaslatáról kérdezték, amely a magyar gazdák uniós forrásainak területalapú támogatásait kívánná felülvizsgálni. Magyar Péter véleménye szerint a Fidesz elárulja a gazdákat, mivel ezek a támogatások általában a kormányhoz közel álló oligarchákhoz jutnak el. "A területalapú támogatás mindenkinek jár, aki ténylegesen megműveli a földet. Ez nem szelektív, mindenki jogosult rá, kivétel nélkül. Ebből is világosan látszik, hogy Magyar Péternek fogalma sincs a mezőgazdaságról és a vidék valós helyzetéről" - tette hozzá a miniszter.
Az élelmiszerárak alakulásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nem fair úgy nyilatkozni, mintha ez csupán hazánkat érintené. Rávilágított, hogy az energiaárak emelkedése miatt az előállítási költségek is növekedtek, így nem meglepő, hogy világszerte emelkednek az élelmiszerárak. Csalásnak minősítette azt a statisztikát, amely szerint Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben az élelmiszerárak Európában. Mint kifejtette, a kiindulási alap eltérő volt, hiszen korábban nálunk alacsonyabbak voltak az élelmiszerárak, és most csak arra a szintre emelkedtek, ahol más országok tartanak. Ezért tűnhet úgy, hogy a drágulás Magyarországon a legszembetűnőbb. A tárcavezető hozzátette, hogy az árnövekedés csupán bizonyos termékeket érint, mivel a külföldről importált termékek jelentősen megemelik az árakat a hazai termékekhez képest.
A kereskedelem ügyesen kihasználja a jelenlegi helyzetet, ahol az emberek hajlandóbbak többet költeni a beszerzésekre. Ennek következtében észlelhető egy csendes, de folyamatos áremelkedés, amely szinte észrevétlenül zajlik a háttérben.
Nagy István rámutatott, hogy az árfigyelő rendszer továbbra is aktívan működik, és hangsúlyozta, hogy az emberek számára kifejezetten hasznos lehet, ha folyamatosan figyelemmel kísérik azt.
Egyes vélemények szerint a munkaerőhiány következtében a gazdaságra gyakorolt kár elérheti az 58 milliárd forintot. Erre reagálva megjegyezték, hogy a fizikai munkások létszáma világszerte csökken, de ezt a kihívást különböző támogatási intézkedésekkel lehet orvosolni. A példák között említették az állattenyésztés területén alkalmazott fejőrobotokat, amelyek hatékonyan pótolják a hiányzó fizikai munkaerőt. "Mindenki a fejlődésre törekszik, a fizikai munkát azonban sokan elkerülik" - emelte ki az előadó, hozzátéve, hogy a pakisztáni és filippínó munkavállalók érkezése is jelentős segítséget jelent, mivel ők elkötelezettek az állattartás iránt, és szívesen dolgoznak ezen a területen, ahol a magyar munkaerő már nem elegendő.
Az aszály kihívásairól beszélve hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás nem fokozatosan érkezett, hanem hirtelen "rátámadt, mint egy váratlan vendég", és az utóbbi évtizedekben ilyen drámai helyzetre nem volt példa. Ebből kifolyólag az okozott károk azonnali orvoslása nem lehetséges. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a vízgazdálkodás terén pozitív szemléletváltás tapasztalható, amely szerinte kulcsfontosságú lépés. Nagy István hangsúlyozta, hogy a folyókat nem szabad sürgetve elvezetni az országból, hanem ameddig csak lehet, itthon kell tartani és felelősen gazdálkodni velük. "A belvíz nem ellenség", mondta, kiemelve, hogy ezért a kormány támogatást nyújt a belvizes területek fejlesztésére is.
Az éghajlatváltozás következményei között különösen figyelemre méltó a málnatermesztés drámai visszaszorulása. Míg a '80-as években még 7000 hektáron folyt a málnatermesztés, napjainkra ez a szám mindössze 70 hektárra csökkent. Az intenzív napsugárzás annyira megnehezíti a termesztést, hogy árnyékolásra sincs lehetőség. Egy szakértő rámutatott, hogy a diós ültetvények árnyékában lehetne ugyan próbálkozni a málnatermesztéssel, de ez is csak körülbelül 10 évig bizonyulhat hatékony megoldásnak. Alternatívaként említette Borsod északi domboldalait, ahol a mikroklímának köszönhetően talán kedvezőbb körülmények között lehetne termeszteni a gyümölcsöt.
