Elképesztő pályafutását szakította félbe a rák, amikor 37 éves korában távozott az élők sorából a gyönyörű magyar színésznő.

Három évig keményen harcolt a gyilkos kórral, 59 évesen ment el a gyönyörű magyar színésznő

Prókai Annamária lenyűgöző szépsége és kiemelkedő tehetsége mindenkit magával ragadott. Benne egy különös, szinte megfoghatatlan tűz égett, amely folyamatosan inspirálta őt és környezetét. Valószínű, hogy az Állami Balettintézetben eltöltött évek nem csupán a fizikai erejét formálták, hanem a lelkét is megerősítették. Ezt a felejthetetlen utazást idézi fel az Újságmúzeum, emlékezve arra, hogy Annamária életének minden pillanata tele volt szenvedéllyel és elhivatottsággal.

Kőkemény kiképzés volt az. A tükör előtt spiccelni, lábakat, karokat diszharmóniában emelni - művészien mozogni. Akik látták fruskaként az intézet falai között, talán már elképzelték őt a Hattyúk tavában is, de ő másként döntött. Merthogy egyszer csak abbahagyta tanulmányait és 1978-tól már az Állami Artistaképző Iskola akrobatikus jazzbalett szakán tanult. Újdonság volt az a hetvenes években. Igazi erőpróba és egy lehetőség arra, hogy az ember egész életében azzal foglalkozzon, amit a legjobban szeret.

Egész életében - milyen furcsa ezt így megfogalmazni róla. Furcsa és felkavaró, még ennyi idő elteltével is. Prókai Annamária, ez a csodálatos és tehetséges nő, mindössze 37 évet élt. A legszebb korban ragadta el tőle a halál, ami még inkább fájdalmas. Édesapja, Prókai István, egy jól ismert és sokat foglalkoztatott színész volt, és ahogy a testvére, Éva is, Annamária is a művészet iránti szenvedélyt választotta. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy Annamária többre vágyott, mint a tánc varázsára; pedig 1982-ben, Helsinkiben, egy fesztiválon elnyerte a legjobb női alakításért járó díjat a Farkasokban nyújtott teljesítményéért. Akkor már a Rockszínház tagja volt, amely forradalmasította a magyar színházi életet. Micsoda újdonság volt a Rockszínház létezése! Bár nem állt egyedül a színpadon, hiszen nem sokkal korábban New Yorkban bemutatták Andrew Lloyd Webber és Tim Rice kultikus művét, a Jézus Krisztus szupersztárt, amelyet a zenés színház történetének egyik legelső mérföldkövének tartanak. Ezt követően, 1973-ban, megérkezett az első magyar rock-musical, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, ami új fejezetet nyitott a hazai szórakoztatóiparban.

Az igazi Rockszínház 1980. augusztus 14-én debütált a margitszigeti Vörösmarty kertmoziban az Evita című előadással. Ekkor csatlakozott a társulathoz Prókai Annamária, aki 1981-től hat éven át volt a tagja. Szerepelt olyan nagy sikerű produkciókban, mint a West Side Story, a Sztárcsinálók és a Jézus Krisztus szupersztár. Ekkor kezdett tudatosulni benne, hogy a balettintézet és a jazzbalett-szak mennyire fontos alapot nyújtott számára ahhoz, hogy egyre érettebb és sikeresebb művésszé váljon. Ám Annamária nem elégedett meg a Rockszínház nyújtotta lehetőségekkel; elhatározta, hogy tovább lép, és felvételizett a színművészeti főiskolára, ahol azonnal felvették. Operett-musical szakon folytatta tanulmányait, és 1989-ben boldogan vehette át diplomáját.

Új és folyamatosan megújuló ajtók, sőt tágas kapuk nyíltak meg előtte.

A Rockszínház valóban különleges lehetőséget kínál a színészeknek, de a Vígszínház egy másik dimenziót képvisel! Ez a kultikus helyszín nem csupán egy színház, hanem egy álom megvalósulása, ahol a legnagyobb vágyak teljesülnek. Prókai Annamária számára mindez valósággá vált: két éven át tagja volt ennek a legendás társulatnak, majd további két évig a Budapesti Kamaraszínház színpadán brillírozhatott. Ezt követően négy éven át az Újszínház művészeként ismerhette meg a közönség, gazdagítva a színházi élet szövetét.

Aztán szabadabb művészi pályára vágyott. Azt gondolta, hogy immár érett nőként és sikeres előadóként válogathat a jobbnál jobb szerepek és színpadok között. Szabadfoglalkozásúként képzelte el a jövőjét, és... Most annak mondatnak kell következnie, hogy az élet közbeszólt... Sajnos. Változunk, álmodozunk, utat keresünk valamennyien. Elképzeljük magunkat különböző helyzetekben, s tán szerepekben is. Annamáriára ez duplán érvényes lehetett. Megmutathatta magát színpadon, és filmben is. Olyan mozikban, mint a Gengszterfilm, a Hamis a baba, az Esti Kornél csodálatos utazása. Láthatta őt a publikum a Szomszédokban, az Öt zsaruban és a Kisvárosban is.

Szerette őt a kamera. És szerette őt a mikrofon is. Mert a temperamentumos hölgy különleges orgánumot is kapott a teremtőtől. Olyan színésznőknek adta a hangját, mint Gina Lollobrigida, Julie Andrews, Kristin Scott Thomas (a gyönyörűséges Angol betegben...) vagy például Sharon Stone, Elizabeth Hurley és a Vészhelyzetben Charla Simmons. Dolgozott, szinkronizált, színpadon volt, filmezett. Dolgozott és tervezett.

De nem az élet, hanem a végső búcsú lépett közbe...

Akkoriban a média rendkívül érzékenyen kezelte a betegségéről szóló híreket. Egyszer csak robbant a hír, miszerint rákot diagnosztizáltak nála. Ekkor hirtelen mindenki felfigyelt, ismerősök és ismeretlenek egyaránt kérdezgették egymástól: Hogyan lehetséges ez? Hogy lehet, hogy egy ilyen csodálatos lény beteg? Ő azonban bátran, kitartóan és türelemmel küzdött a nehézségekkel. 2000. november 8-án, mindössze 37 évesen távozott el közülünk. A tragédia másnapján a lapok azt írták: hosszú szenvedés után... Ő azonban soha nem osztotta meg a világgal, mennyit szenvedett. És ma, ha élne, már csak 61 éves lenne...