Ezeket a zöldségeket érdemes már júliusban elültetni!

Ha van saját veteményesed, és eddig még nem kezdtél bele a nyári ültetésbe, itt az ideje, hogy júliusban elvetd ezeket a zöldségeket! Amennyiben a tavasszal elültetett magok és palánták szépen fejlődtek, és már a kezdeti betakarítást is elvégezted, most rengeteg szabad terület vár arra, hogy új növényekkel népesítsd be. Használj ki minden centimétert a kertedben, és ne habozz, mert a friss zöldségek íze és a saját termesztés öröme garantáltan kárpótol majd!

Ezeket a zöldségeket érdemes másodvetésként elültetni!

A másodvetés lehetősége valódi varázslatot jelent a kerted számára, hiszen ezzel szó szerint kétszerezi meg a terméshozamot. Ezáltal meghosszabbíthatod azt az időszakot, amikor a saját, friss és tápláló zöldségeid és gyümölcseid kerülhetnek az asztalra. A másodvetéshez remek választás lehet a zöldbab, a karfiol, a spenót, a sóska, a cékla, a kukorica, az uborka és a póréhagyma, de a lista még hosszasan folytatható. Engedd szabadjára a kreativitásodat, és fedezd fel a különféle növények sokszínű világát a kertedben!

Idén utoljára kínálkozik lehetőség, hogy friss, saját termesztésű zöldségekkel gazdagítsuk az étkezéseinket, ráadásul akár tartósíthatjuk is őket a hideg hónapokra, amikor a zöldségkínálat jóval szűkösebbé válik. A saját veteményes kert nemcsak a frissesség biztosítékát adja, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy nyomon követhessük, milyen kezeléseken mentek keresztül a növényeink. Így a zöldségek és gyümölcsök a legideálisabb érettségi állapotban kerülnek az asztalunkra, tele ízekkel és tápanyagokkal. Ezen kívül pedig összeállítottunk néhány hasznos tanácsot arra vonatkozóan, hogy mi az, amit érdemes júliusban elvetni a kertedben.

Ne felejtsd el a burgonyát! A körülbelül 50 grammos apró gumókat hűvös, nedves környezetben, egy rétegben érdemes előcsíráztatni, majd így elültetni. Ha megfelelően öntözzük, viszonylag gyorsan ki is bújik a földből. A fekete retekről se mondj le! Ezt a zöldséget fő- és utónövényként is nevelhetjük. Imádja a jól megmunkált, laza talajt. Ha viszont kötöttebb földbe kerül, az íze általában csípősebbé válik, és a gumók is hajlamosabbak lesznek a fásodásra. A vetés előtt nem szükséges szerves trágyázás, de érdemes alaposan felásni és átforgatni a talajt. Mivel a kis magjait nehéz elvetni, célszerű később ritkítással helyet biztosítani a növény számára.

A fekete retek termesztése során figyelembe kell venni a növény jellegzetes, impozáns gumóit és dús lombozatát. Javasolt, hogy 35-40 cm széles sorokba ültessük, és a növények között körülbelül 15 cm távolságot hagyjunk. A vetés mélysége ideális esetben 2-2,5 cm. A kezdő kertészek számára különösen vonzó lehet ez a növény, mivel a gondozása viszonylag egyszerű. Fontos, hogy a retek megfelelő mennyiségű vizet kapjon, miközben gondoskodunk arról is, hogy az ágyás gyommentes legyen. Mivel a téli retek gyökerei mélyebbre hatolnak, célszerű ritkább, de bőséges öntözéseket alkalmazni. A gyomlálásra és kapálásra rendszeresen érdemes időt szánni, hogy a növény egészségesen fejlődjön.

A többi retekfajtához viszonyítva ennek a növénynek a hőigénye is magasabb. Ha ősszel szerves trágyát juttatunk a talajába, az igencsak kedvezően fog hatni a fejlődésére, és ennek köszönhetően bőséges terméssel fog hálálkodni.

Sajnos többen is szeretjük a retket, így a drótférgek és a csigák is. A fekete retket érdemes még a fagyok előtt betakarítani, így októberben szedjük fel.

A fejes saláta jó választás, ha júliusban szeretnénk vetni. Különösen a homokos talajokat kedveli, de alkalmazkodó képessége révén más talajtípusokban is megél. Mivel tápanyagigénye magas, célszerű az ágyását szerves trágyával gazdagítani. A fejes salátát magról vagy palántáról is nevelhetjük. A szabadföldi vetést a retekkel egy időben érdemes elkezdeni. Mivel a saláta magjai nagyon aprók, javasolt szélcsendes időben végezni a vetést. Az ágyás előkészítése után a magokat 30 cm-es sortávolságra vessük el. A kibújt növényeket ritkítsuk úgy, hogy közöttük 20 cm távolság legyen.

Ne feledkezzünk meg a másodvetésről, még akkor sem, ha csupán egy erkélyünk van, és nem rendelkezünk kerttel. Fotó: Shutterstock

Gyorsabb termésre számíthatunk, ha a fejes salátát a kertünkben palántázással termesztjük. A fejes saláta gyökerei mélyen hatolnak a talajba. Levelei szorosan egymásra borulnak, így képezve a saláta fejét. A salátának nagyon sok vízre van szüksége ahhoz, hogy fejet tudjon növeszteni. Erre különösen a fejlődésének első szakaszában van szüksége, később, amikor a fejek már növekedésnek indultak, csak mérsékelten szabad öntözni, különben a fejek túlságosan lazák lesznek.

Az áttelelő salátát azonban magról vethetjük. A magokat augusztus végén vessük el egy ládába, majd a kifejlett palántákat október elején ültessük ki a szabadba, 30 cm-es sor, és 15 cm-es tőtávolságra. Nagyon fontos, hogy amikor már beköszönt a tél, és a fagyok, a palánták meg legyenek gyökeresedve, különben nem élik túl a telet.

A palánták védelméről gondoskodjunk, takarjuk be őket komposzttal vagy friss fűvel. Ezt a réteget tavasszal, a fagyok elmúltával távolítsuk el. Ezt követően lazítsuk meg óvatosan a talajt kapálással, rendszeresen öntözzük őket, és biztosítsunk számukra elegendő napfényt. Így már korai tavasszal élvezhetjük a ropogós, friss fejes salátát az asztalunkon.

A salátát sajnos számos betegség és kártevő támadja meg, ami komoly kihívást jelent a termesztők számára. Ilyen fenyegetések közé tartozik a salátavész és a salátaperonoszpóra, valamint a gyökeret károsító lótetű, a drótféreg és a bagolypille lárvája is. A megfelelő növényvédő szerek alkalmazásával azonban hatékonyan védekezhetünk e problémák ellen. A peronoszpórák és a foltbetegségek leküzdésére a réz alapú készítmények jól bevált megoldást nyújtanak.

Erre nagyon figyelj oda a másodvetésnél

Elengedhetetlen, hogy alaposan előkészítsük az ágyásokat, mielőtt nekiállunk a másodvetésre szánt zöldségek ültetésének. Első lépésként gyomtalanítsuk a területet, és távolítsuk el az összes növényi maradványt, hogy a talaj tiszta és egészséges legyen. Gondoskodjunk róla, hogy a magok vagy palánták tápanyagban gazdag, könnyen művelhető talajba kerüljenek. Ha a talaj túlságosan száraz, érdemes egy kis öntözést is beiktatni a vetés előtt, így biztosítva a megfelelő körülményeket a növények számára.

Másodvetésként azonban az sem mindegy, mit vetünk. Célszerű mindig a rövidebb tenyészidejű fajtákat választani, amelyek jól tűrik a hőséget, és később az októberi esetleges hideg időt is. De arra is nagyon figyeljünk oda, hogy a másodvetés során már jóval melegebb az időjárás, mint a tavaszi vetéskor, így sokkal többet kell öntözni.

Kívánok mindenkinek eredményes és gyümölcsöző másodvetést!