Ezekért a provokatív női szörnyetegekért lelkesedett Budapest közönsége.

Elsőkönyves szerzők ritkán lépnek a reflektorfénybe teljes pompájukban, ám Koniorczyk Borbála, aki urbanista és kulturális szakember, a hosszúlépés.járunk? városjáró cég társalapítójaként ezen a téren különleges kivételnek számít. Bár kvázi-elsőkönyvesnek tekinthető, hiszen a Londonban és Párizsban szerzett tapasztalatait még csak most kamatoztatja a könyvpiacon, valójában már régóta a főváros történetének mélyebb rétegeivel foglalkozik. Férjével közösen vezetett sétái során olyan alaposan belemerült a dualizmus korának, valamint a Horthy-korszak Budapestjének kulturális, építészeti és művészeti világába, hogy a Női szörnyetegek című, bestsellergyanús mű megírása számára szinte gyerekjáték volt. Legalábbis első pillantásra...

"Úgy látom, hogy már elveszőben van a magyar női típus, és jelentkezik egy új női típus, amely közel lesz majdnem a női szörnyeteghez, az a női típus, amely feminista hóbortokért rajong, amely naivitásnak tekinti az erkölcsöt, a szemérmességet, az a női típus, amely menekülni akar a háztartás gondjaitól, amely nem találja örömét, boldogságát és megelégedettségét a családi körben, amely retteg az anyaságtól, és még jobban retteg az anyasággal járó nevelési kötelezettségtől..."

A fenti idézet részlet Kmety Károly egyetemi tanár és országgyűlési képviselő parlamenti felszólalásából. Nem, nem 2025-ből, hanem 1907 januárjából, és a derék tudós-politikus kirohanása az egyetemek női hallgatói ellen irányult. A tanár úrnak azonban pechje volt, mert a karzaton barátnőivel együtt ott állt Bédy-Schwimmer Rózsa, a korszak magyar szüfrazsettjeinek elszánt frontasszonya, aki éppen ezen a dörgedelmes beszéden kiborulva néhány héten belül elindította A nő és a társadalom című feminista lapját. És amelynek első vezércikkében természetesen szerencsétlen Kmetyt és felszólalását tűzte tollhegyre.

Bédy-Schwimmer bátor fellépése lavinát indított, amely – természetesen csak átvitt értelemben – maga alá temette a házi sparhelt mellett ülő Kmetyt és társait, akik láthatóan nem akarták elengedni a régi beidegződéseiket. Még a progresszív nézőpontjairól híres Katolikus Szemle is elítélte a képviselő kirohanását, korcsmai kiszólásnak titulálva azt.

Nos hát, Koniorczyk Borbála lelkesen ragadta meg a Kmetty tanár úr beszédében felbukkanó "női szörnyeteg" kifejezést, és ezt választotta a héten megjelent, 278 oldalas könyvének címéül.

Nem is találhattam volna ennél kifejezőbb címet, hiszen a "Női szörnyetegek" hét hősnője mind-mind olyan művész, aki teljesen az alkotás szolgálatába állította az életét. A háztartási teendők csupán másodlagosak voltak, ha egyáltalán szerepet játszottak. Sorsuk egyben egy lenyűgöző pillanatfelvétel Budapest századelőbeli világáról, olyan évtizedek sorozata, amikor a főváros átalakulása páratlan volt, és a változások mértéke soha nem látott magasságokba emelkedett.

„Kérlek, formáld át a szöveget, hogy egyedi legyen!” – nyilatkozta a szerző az Indexnek.

A könyv hét hősnője - Madzsar Alice, Kaffka Margit, Erdős Renée, Lesznai Anna, Ferenczy Noémi, Undi Mariska és Máté Olga - között találunk olyan személyiségeket, akik a magyar irodalom történetében különböző módon hagyták maguk után a nyomot. Van köztük, akiről gimnáziumot neveztek el Budán, míg mások olyan írók, akik a hazai bestseller-listák csúcsát ostromolták, ezzel komoly nyomot hagyva a kultúrtörténetben. E mellett sajnos akadnak olyan tehetségek is, akik méltatlanul háttérbe szorultak, és az idő homályába vesztek, holott munkásságuk értéke megérdemelné a figyelmet és a méltó elismerést.

A női szörnyeteg jelző azonban, legalábbis a kor normái szerint, valamennyiükre egyként ráillett.

No de melyek is a "női szörnyeteg" attribútumai?

A vizsgált művészek többsége jómódú háttérből indult vagy később vált gazdaggá. Például Madzsar Alice, aki a mozgásművészet oktatásában jeleskedett, apai ágon egy tehetős orvostól származott Nagykárolyban, és mellesleg Jászi Oszkár húga is. Lesznai Anna, a korabeli magyar elit egyik kiemelkedő alakja, Hatvany Lajos unokahúgaként született egy nagybirtokos családba, amely szintén hozzájárult gazdagságához. A fotográfus Máté Olga édesapja, egy malomtulajdonos, szintén jelentős anyagi forrásokat biztosított családjának, míg édesanyja varrodát üzemeltetett, így a művészet iránti szenvedélyét anyagi biztonság övezte. Erdős Renée pedig lenyűgöző népszerűségnek örvendett, hiszen könyvei olykor negyvenezer példányban keltek el, és a népszerűségéből fakadóan hatalmas vagyont halmozott fel. Ezen anyagi sikerét egy impozáns villával is megünnepelte, amely Rákoshegyen egy kastélyra emlékeztetett.

Koniorczyk női szörnyetegei úgy járkáltak Párizsba, Bécsbe, Berlinbe, a Riviérára, mint mi Siófokra vagy Lillafüredre. Közülük többen szalont vezettek, esténként tucatnyi hírességet, Ady Endrétől Babits Mihályon vagy Móricz Zsigmondon át Karinthy Frigyesig a kor legmenőbb íróit látták vendégül fejedelmi vacsorákra, szóval, irigylésre méltó életet éltek. És ha a sors bárdja lecsapott rájuk Trianon vagy a Kommün, netán a fehérterror vagy az államosítás képében, akkor a padlóról felkelve is pillanatok alatt egyenesbe kerültek tehetségük és üzleti érzékük révén.

A szerző egy évig dolgozott roppant intenzíven ezen a bemutatkozó opuson, bújta a könyvtárakat, az archívumokat és a kézirattárakat, valamint az Arcanumnál is részletesebb archívummal rendelkező Országos Széchényi Könyvtár mikrofilmolvasóját.

"Itt rengeteg időt eltölthettem, hiszen a kulcsszavas kereséssel ellentétben a mikrofilmek felfedezése mindig tartogat meglepetéseket. Én is így bukkantam rá a könyv címét inspiráló női szörnyetegek botrányára" - mesélte az elsőkönyves szerző.

Koniorczyk hősnői távolról sem a klasszikus értelemben vett tökéletes asszonyok mintaképei. Vegyük például Kaffka Margitot, aki kifejezetten elhanyagoltan öltözködött, sőt, a megjelenése gyakran a rendetlenség határát súrolta. Miközben szenvedélyesen alakította regényeit – melyekben álnéven, de egyértelműen megjelennek a korabeli Budapest társasági életének jellegzetes alakjai – a konyha sarkában rendre hegyekben álltak a koszos tányérok és edények. Egy dologban azonban nem tűrtek meg semmiféle lazítást: a munkájuk iránti elkötelezettségükben. Persze, családanyaként is helytálltak, de a gyereknevelés nem volt a prioritásaik között. Szórakozottságuk, figyelmetlenségük pedig minden várakozást felülmúlt, mintha a világ összes gondját magukra vállalták volna, miközben a mindennapok apróbb részletei elkerülték a figyelmüket.

Egyik legkedvesebb történetem Lesznai Annához, az anyai ágon Hatvany-lányhoz fűződik, aki a Tanácsköztársaság bukása után férjével, Gergely Tiborral közösen menekült el az országból. Az útjuk során egy, a csillagászati árakat megszégyenítő embercsempészre bízták magukat, aki ekkor már régóta működött a feketepiacon. A csempész egy csomag aranyat és a hűséges vadászagarát bízta rájuk, hogy vigyék biztonságos helyre. Az éjszaka folyamán Lesznai Anna, Gergely Tibor, a csomag arany és a kutya zötykölődtek a vonat kupéjában. Amikor végre megérkeztek, a kissé kábult és érthetően izgatott Lesznai Anna a vécében felejtette az aranyat. Még mindig magyar földön álltak, amikor a csempész, aki már várta őket, szembesült a kincsek elvesztésével. Anna, hogy enyhítse a helyzetet, átadta neki a saját családi ékszereit, majd elvonultak egy közeli határ menti panzióba. A csempész figyelmeztette őket, hogy ne lépjenek ki a házból, majd eltűnt a sötétben. Azonban a kutya, akit nem lehetett figyelmen kívül hagyni, délben, délután és este is hangos ugatásba kezdett, követelve az ebédet, az uzsonnát és a vacsorát. Így Gergelynek háromszor kellett titokban kisurrannia a sarki henteshez, hogy szafaládét hozzon, és csillapítsa az agár éhségét. Végül, amikor az este leszállt, a csempész ismét megjelent, és sikeresen átjuttatta őket a határon, Bécs felé vezető útra.

- meséli a szerző. Mellesleg valamennyi női szörnyeteg többször házasodott, másodjára, harmadjára tíz-tizenöt évvel fiatalabb férfiakhoz mentek hozzá, miközben agyba-főbe csalták az urukat, persze azok is az asszonyukat. A könyv szinte valamennyi szereplője ismerte egymást, sőt, egy társaságba, szalonba jártak, és sokszor kavartak is a barátnőjük férjével és viszont.

A gyönyörű Erdős Renée iránt Jászi Oszkár, aki Lesznai Anna későbbi férje és Madzsar Alice bátyja volt, olyan mély érzelmeket táplált, hogy egyszer, amikor az írónő influenzával feküdt otthon, Oszika - ahogy barátai hívták - egy virágzó almafát kiásatott a Gellérthegy lejtőjéről, és azt személyesen eljuttatta Renée betegágyához.

Ennek a csodálatos, olykor erkölcstelen, ellenben elképesztően kreatív és szórakoztató kavalkádnak és a kavalkád minden hibájuk ellenére szerethető hősnőinek a történetét dolgozta fel helyenként rejtői humorral Koniorczyk Borbála.

Koniorczyk Borbála műve, a "Női szörnyetegek", egy izgalmas és provokatív írás, amely a női identitás komplexitását és a társadalmi elvárásokkal való küzdelmét járja körül. A könyvben a szerző egyedi módon közelíti meg a női tapasztalatokat, felfedezve a nőiesség árnyoldalait és a belső harcokat, amelyekkel a nők nap mint nap szembesülnek. A "szörnyetegek" metaforája nem csupán a külső megjelenésre utal, hanem a társadalmi normáknak való megfelelés, valamint az önazonosság keresésének nehézségeit is szimbolizálja. Borbála írása mély érzelmi rétegekkel és erőteljes képekkel dolgozik, lehetőséget adva az olvasónak, hogy elgondolkodjon a női szerepeken, a belső konfliktusokon és a társadalmi elvárásokon. A könyv stílusa élénk és érzékletes, tele van erőteljes karakterekkel, akik a saját utukat keresik a világban. Koniorczyk Borbála munkája nemcsak a női sztereotípiák lebontására törekszik, hanem arra is, hogy új perspektívákat kínáljon a női léthez, ezzel inspirálva az olvasókat a saját történeteik felfedezésére.

A Libri Kiadó 2025-ös kiadása igazi különlegességekkel szolgál az olvasók számára, hiszen a legfrissebb irodalmi műveket és izgalmas új szerzőket vonultat fel. Az új könyvek között mindenki megtalálhatja a saját ízlésének megfelelő olvasmányt, legyen szó szépiárról, ismeretterjesztő irodalomról vagy ifjúsági regényekről. A Libri Kiadó célja, hogy támogassa a kultúra fejlődését és a könyvek iránti szeretetet, így 2025-ben is folytatja a minőségi kiadást és a közönség igényeinek kiszolgálását.

Természetesen, szívesen segítek, de a "278 oldal" kifejezés nem ad elegendő információt a pontos tartalommal kapcsolatban. Kérlek, oszd meg velem, miről szól a szöveg, vagy milyen típusú tartalomra van szükséged, hogy egyedivé tehessük!