Ez már a vég kezdetének jele? A szárazság Magyarországon olyan mértékű, hogy még a legellenállóbb fűfélék is szenvednek tőle.
Szomorú megállapításokat tettek magyar kutatók: elmúlt évek rendszeressé váló szélsőséges aszályaiban a Kiskunság egyes területein nagyon sok olyan évelő fű is elpusztult, amelyek a "normális" szárazsághoz alkalmazkodtak. Van azonban némi remény.
A magyar csenkesz és a homoki árvalányhaj kiemelkednek a szárazságot legjobban elviselő fűfajok sorából. Ennek fényében, a 2022-es jelentős aszályt követően a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének szakértői mélyrehatóbb vizsgálatoknak vetették alá ezeket a növényeket.
Az ökológusok már évek óta figyelemmel kísérik a kiskunsági Fülöpháza környékén található homokpusztagyep élővilágának alakulását, melyhez több száz állandó mintavételi pontot használnak. 2022-ben, amikor különösen száraz és forró időszakok következtek, a kutatók arra az elhatározásra jutottak, hogy a következő évben felmérik, miként birkóznak meg az őshonos fűfélék e szélsőséges időjárási viszonyokkal. A legfrissebb eredmények, amelyek a Global Ecology and Conservation tudományos folyóiratban láttak napvilágot, rendkívül aggasztó tendenciákat mutattak be – figyelmeztet a HUN-REN közleménye.
Az ökológusok egyedülálló kutatást végeztek, amely során kétszáz, véletlenszerűen elhelyezett 4×4 méteres négyzetet vizsgáltak meg a halott és élő füvek arányának feltérképezésére. A kutatás során fontos szempont volt, hogy a négyzetek a homokbuckák északi, hűvösebb lejtőin vagy a forróbb déli lejtőkön helyezkedtek-e el, valamint, hogy a környezetükben találhatóak-e fa- vagy cserjecsoportok. A kutatók azt a hipotézist állították fel, hogy a hűvösebb északi irányultságú területeken, valamint a facsoportok közelségében élő füvek nagyobb valószínűséggel élik túl a szélsőséges szárazságot.
A kétszáz mintavételi négyzet közül 85-ben a fűfélék több mint 95%-a elpusztult, gyakorlatilag egyetlen egyed sem maradt életben. Ezen kívül 167 négyzetben a fűtakaró legalább fele kipusztult. "Bár ezek a fűfajok elvileg ellenállóak voltak a szárazsággal szemben, a pusztulás mértéke rendkívül drámai volt; a 2022-es aszály már túllépett a tűrőképességük határain" - nyilatkozta Csecserits Anikó, a kutatás vezetője.
A facsoportok körüli területeken, valamint a buckák északi lejtőin a fűpusztulás mértéke lényegesen alacsonyabb volt. Míg a teljesen fátlan részeken a fűfélék többsége elpusztult, addig ha a vizsgált négyzet tíz méteres környezetében a talaj legalább húsz százalékát fás növények borították, akkor a füvek 80-90 százaléka megmaradt. Ez a jelenség tehát rendkívül jelentős hatással bír.
Amikor az állandósuló aszály elér arra a pontra, hogy még a legellenállóbb őshonos évelő fűfélék is képtelenek megállni a helyüket, egy nyitott terület marad, amelyet gyorsan benépesíthetnek a még szárazságtűrőbb, idegenhonos inváziós növények, mint például a homoki prérifű vagy különböző kaktuszfajták. Ezen kívül teret nyerhetnek az egyéves fűfajok is, amelyek a téli hónapokban és a csapadékosabb időszakokban aktívan növekednek, majd a nyár beköszöntével „álomra” hajtják fejüket, azaz elpusztulnak, hogy magjaik révén vészeljék át a szárazságot. Az őshonos növények eltűnése óriási lehetőségeket teremt a biológiai invázió számára, figyelmeztetnek a HUN-REN ÖK szakértői.
