Itt van egy remek hír: Magyarországon mégsem gyorsult fel az áremelkedés!

Szeptember hónapban a fogyasztói árak Magyarországon 4,3%-kal nőttek, ahogy azt a Központi Statisztikai Hivatal szerdán reggel bejelentette. Ez azt jelenti, hogy az inflációs ütem az augusztusi szinttel azonos maradt, noha a szakértők többsége enyhe gyorsulásra számított. A jegybank számára a jelenlegi helyzet még mindig nem kedvező a kamatcsökkentés szempontjából, mivel a drágulás mértéke meghaladja a kitűzött célt.

Szeptemberben Magyarországon a fogyasztói árak az augusztusihoz hasonlóan 4,3%-kal nőttek, ami kedvező fejlemény, mivel ez azt jelenti, hogy az inflációs ütem stabilizálódni látszik.

A szakértők túlnyomó része ennél jóval kedvezőbb eredményekre számított.

A Portfolio elemzői konszenzusa 4,4%-os adatot vetített előre, a becslések 4,3-4,7 százalék között szóródtak. A maginfláció sem változott augusztushoz képest, továbbra is 3,9 százalék volt éves alapon.

Az egyes termékcsoportokat vizsgálva kedvező hír, hogy az élelmiszerárak emelkedése mérséklődött: augusztusban 5,4%-ról szeptemberre 4,7%-ra csökkent az infláció, ami a tavaly októberi szint óta a legalacsonyabb érték. Az éttermek szolgáltatásaitól eltekintve még ennél is pozitívabb, mindössze 3%-os drágulásról számolt be a Központi Statisztikai Hivatal. A legnagyobb mértékben továbbra is a háztartási energia költségei emelkedtek, viszont a 10,6%-os éves növekedés már elmarad az előző havi 11%-tól. (A gázárak statisztikai elszámolásának sajátosságairól részletesebben itt írtunk.) Havi szinten a ruházati cikkek 1,5%-os drágulása emelkedett ki, ami eddig is erősen befolyásolta a szezonalitás.

A statisztikai hivatal legfrissebb adatai alapján az élelmiszerek áremelkedésének élén a csokoládé és kakaó áll, amelyek 19,2%-os drágulással zárták az időszakot. Ezt követi a tojás 18,2%-kal, míg a kávé 17,6%-kal drágult. Az édesipari lisztesáruk esetében 13,1%-os emelkedés figyelhető meg, míg a gyümölcs- és zöldséglevek ára 11,9%-kal nőtt. A büféáruk 9,5%-kal, míg az idényáras élelmiszerek 9,2%-kal drágultak, ezen belül a friss hazai és déligyümölcsök akár 19,6%-kal is magasabb áron keltek el. Az étolaj és a házon kívüli étkezés árának emelkedése 8,4%-os szinten stagnált. Ugyanakkor a termékcsoportok között néhány élelmiszer ára csökkent: a margarin 29%-kal olcsóbb lett, míg a lisztért 12%-kal kevesebbet kell fizetni. A tejtermékek ára 8,4%-kal, a cukoré 8,2%-kal, a párizsi és kolbász esetében 7,7%-os, míg a tej esetében 7,4%-os mérséklődés tapasztalható. A sertéshús ára is 4,5%-kal csökkent.

A szolgáltatások 5,9%-kal drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatások 12,9, a járműjavítás és -karbantartás, valamint a testápolási szolgáltatások 9,5‑9,5, a lakásjavítás és -karbantartás 9,4, a lakbér 9,3, a sport, múzeumi belépők 8,8, az egészségügyi szolgáltatások 8,6%-kal. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,5%-kal emelkedett, ezen belül az ékszerek 20,7, a szobabútorok 5,1, a fűtő- és főzőberendezések 4,1, az új személygépkocsik 1,8%-kal többe kerültek. A járműüzemanyagok ára 0,3%-kal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 4,4%-kal drágultak.

A mai információ azt is magában foglalja, hogy...

az infláció továbbra is a jegybanki célsáv (3 plusz-mínusz 1 százalék) felett van.

Ennek alapján az MNB továbbra sem fog kamatot csökkenteni, hiába sürgette a Portfolio keddi konferenciáján Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a lazítást.