Fedezd fel: Részletek a titokzatos cégről, amely az augusztus 20-i tűzijátékot megálmodta!

A jövő feladata, hogy a környezetbarát megoldásokat szervesen beépítsük a mindennapi gyakorlatba, miközben ipari innovációkkal folytatjuk a fejlődést. E két terület összekapcsolása lehetőséget ad arra, hogy emeljük az események színvonalát, és fenntarthatóbb jövőt építsünk.

Augusztus 20-án Budapest szívében, a Szent István napi tűzijáték varázslatos látványossága vonzza a nézőket, sokezer pirotechnikai eszköz szikrázó tánca festi meg az égboltot. A Duna-parton több tízezer ember gyűlik össze, míg a képernyők előtt milliók izgulnak a fényárban úszó pillanatokért. Noha a mai tűzijátékok formailag hasonlítanak a régi idők ünnepségeire, a háttérben egy rendkívül összetett, modern technológia működik. A látszólag tradicionális népszórakoztatás mögött rejtőző precíziós tervezés és innovatív megoldások teszik igazán különlegessé ezt az élményt.

A NUVU Kft., amelynek ön az ügyvezetője, már évek óta felelős az augusztus 20-i budapesti tűzijáték lebonyolításáért. Az idei esemény valóban a legnagyobb pirotechnikai látványosság lesz, amelyet Magyarország valaha látott? A kormány jelentős összeget, 6-700 millió forinttal többet különített el az ünnepségekre, mint tavaly. Ha ez tényleg így van, akkor több mint 3 milliárd forintból varázsolhatják el a rakpartokon összegyűlt nézőket.

Tóth Ferenc: Jelenleg egy közbeszerzési pályázat nyerteseivel állunk szerződéses viszonyban. A tűzijáték megvalósítására kicsit több mint egymilliárd forint áll rendelkezésünkre. A rendezvény teljes költségvetésének csupán egy kisebb részét teszi ki a pirotechnikai show. Az augusztus 20-i esemény során számos más program is helyet kap, amelyeket nem mi koordinálunk. Ilyen például a drónshow, az épületek és hidak fényfestése, a lézershow, valamint a fénytechnika, amelyek más cégek feladatai. Az egész rendezvény egy komplex egység, ahol a tűzijáték csupán egy, ha nem is elhanyagolható, de fontos részlet. A rendelkezésre álló keret nominálisan valamivel meghaladja a tavalyi évet, azonban a feltételek sokkal kedvezőtlenebbek, különösen a forint árfolyamának ingadozása, ami jelentős hatással van a költségeinkre. Ezen kívül tapasztalható, hogy a tűzijátékok iránti kereslet világszerte megnövekedett, különösen Kína belső piacán. Mivel ez egy globális iparág, az árak Európában is emelkedtek. A kereslet annyira magas, hogy idén nem is tudtuk volna beszerezni azokat a speciális pirotechnikai termékeket, amelyek szükségesek az augusztus 20-i műsorhoz. Szerencsére már tavaly sikerült előre készleteznünk ezeket, így a látványosságból idén sem kell visszavenni. Egyébként a használt termékek túlnyomó része Olaszországból, Spanyolországból és Portugáliából származik, míg a kínai termékek csupán speciális igények kielégítésére szolgálnak.

De, hogy válaszoljak a kérdésére. A budapesti mindenképpen Európa legnagyobb tűzijátéka, bár a világon vannak nagyobbak, főleg a Távol-Keleten. A budapesti esemény mind 5 kilométeres hossza, mind az időtartama, mind pedig a számos rétege miatt kiemelkedő. Ráadásul ez egy komplex show, amely egy mese szálára van felfűzve. Nem pusztán tűzijátékról van szó, hanem egy teljes műsorról, amely az évek során olyan népszerűvé vált, hogy összességében anyagilag is pozitívba fordult.

Hány százalékát teszi ki a rendezvény az önök éves bevételének? Nemrégiben érdekes adatokat találtam egy másik, szintén dinamikusan fejlődő amerikai piacon, ahol a július 4-i nemzeti ünnep tűzijátékai az éves bevétel 90%-át adják. Úgy tűnik, hogy világszerte sok állam bőkezűen költ a jeles alkalmakra és a színes pirotechnikai látványosságokra.

Az idei árbevételünk meghaladja a kétmilliárd forintot, ennek pedig egy jelentős része, a felének kicsivel több mint a fele az augusztus 20-i megrendelésekből származik. Szakterületünk a tűz, nemcsak a látványos tűzijátékokban, hanem tűzvédelemmel, tűzvédelmi karbantartással és pirotechnikai oktatással is foglalkozunk. Emellett azonban újabb ambiciózus terveink vannak, amelyek célja a működésünk további stabilizálása. Peremartonban szeretnénk zöld hidrogént termelni, amit napenergiával, azaz zöldenergiával állítunk elő vízbontás révén. A környék ipari parkjaiban évi több tízezer tonna hidrogén iránti kereslet mutatkozik, ami hatalmas lehetőséget jelent számunkra. A hidrogén a legkisebb és legkönnyebb atom a világegyetemben, így a kívánt mennyiség előállítása nem csupán lehetséges, hanem rendkívül izgalmas kihívás is. Jelenleg a hidrogént világszerte metánból (CH4) nyerik, amely során 900 fokos vízgőz segítségével bontják le a gázt, így hidrogén és szén-dioxid keletkezik. Az eljárás során azonban 1 tonna hidrogén előállítása 3,67 tonna szén-dioxid kibocsátásával jár, ami komoly környezeti problémákat vet fel, és jelentős büntetéseket ró a gyártókra, drágítva ezzel a folyamatot. Ezt a környezetszennyező módszert kívánjuk helyettesíteni a zöld hidrogén előállításával. Az előkészületeink már 2 és fél éve zajlanak, és mostanra jól állunk, de még mindig van hátra 2 év a próbaüzemig, amely új korszakot nyithat számunkra.

Bevallom, hogy számomra ez a kezdeményezésük nagyon izgalmas, most mégis maradjunk inkább a tűzijátéknál. Az imént azt mondta, hogy a budapesti esemény pénzügyileg is pozitívba fordult. Hogy kinél csörög a kassza, azt most nem firtatom, de miből gondolja, hogy a tűzijáték pénzt termel?

A tűzijátékok világszerte olyan eseményekké váltak, amelyek nemcsak szórakoztatják az embereket, hanem jelentős bevételt is hoznak. Vegyük például Sydney-t, ahol néhány évvel ezelőtt pusztító erdőtüzek tizedelték meg a környéket. Sokan arra szólítottak fel, hogy töröljék a híres szilveszteri tűzijátékot, amely a világ egyik legismertebb rendezvényének számít. A Harbour Bridge és az operaház környékén a színes és látványos show mindig is vonzotta a tömegeket. A tüntetők azt szerették volna, ha a közel 6,5 millió dolláros (mintegy másfél milliárd forint) költséget inkább kultúrára és tűzoltási intézkedésekre fordítanák. A város polgármestere azonban hangsúlyozta, hogy a tűzijáték gazdaságilag megtérül, hiszen rengeteg turistát vonz, akik nemcsak a rendezvényt élvezik, hanem jelentős összegeket költenek a városban. Így végül a tűzijáték mellett döntöttek. Budapesten is hasonló a helyzet, hiszen a Duna-parton körülbelül 700-900 ezer ember gyűlik össze, és a fővárosban számos kísérőprogram is várja az érdeklődőket.

Tegyük fel, hogy igazsága van, és az idei tűzijáték Budapest számára kedvező profitot hoz, annak ellenére, hogy állami rendezvényről van szó. Vizsgáljuk meg magát a tűzijátékot, és nézzük meg, mit érdemes róla tudni! Említette, hogy dél-európai gyártók termékeit használják. De vajon mi állhat ennek a választásnak a hátterében? Hiszen a legnagyobb európai tűzijáték-gyártók általában más országokban találhatók, mint Lengyelország, Belgium vagy az Egyesült Királyság. Lehet, hogy a dél-európai termékek valamilyen különleges jellemzővel bírnak, vagy esetleg ár-érték arányban kedvezőbbek? Érdemes lehet elmélyedni a részletekben, hogy megértsük, miért éppen ezeket a gyártókat választották.

A dél-európai országokban a tűzijáték kultúrája évszázadokra nyúlik vissza. Amikor a tűzijátékok varázsa Kínából eljutott Európába, az olaszok, különösen Firenzében, felfedezték ennek a művészetnek a potenciálját. Az 1800-as években, a kémia iránti szenvedélyük révén, a korábban csupán arany- és ezüstszínű lángokba színt vittek, és elkezdték felfedezni a különféle fémsók színkeltő hatását. Ez a felfedezés lehetővé tette számukra, hogy egyre látványosabb, színpompásabb tűzijátékokat hozzanak létre. Európában a kreatív tűzijáték-gyártás virágzik, nem szükséges a Távol-Keletre utazni a lenyűgöző látványért, bár Kína továbbra is a piacon betöltött szerepe miatt kiemelkedő. Magyarországon bár van pirotechnikai ipar, a tűzijátékok gyártása már nem helyi cégek feladata. Az elmúlt évtizedekben a hazai kapacitások, amelyek egykor a tűzijátékok előállítására specializálódtak, vagy megszűntek, vagy külföldi kézbe kerültek, a gyártásuk során elért tapasztalatokat pedig inkább lőszergyártásra fordítják.

A Lánchíd idén ismét nem szerepel az augusztus 20-i ünnepi programban?

Sajnos ki kell hagynunk ezt a részt. A híd felújítása miatt van erre szükség. A munkálatokra ötéves garancia vonatkozik, és semmiképpen sem kockáztathatunk, hogy egy váratlan szikra miatt mindez veszélybe kerüljön. A Lánchíd kétségtelenül Budapest egyik legismertebb szimbóluma, így izgatottan várjuk, hogy újra a színpadra léphessünk, és újra megjelenhessenek a látványos lecsorgó bengáli tűzshow-k is.

Az idei tűzijáték különleges élménynek ígérkezik, hiszen számos meglepetéssel készülnek a szervezők. A hagyományos színpompás robbanások mellett új, innovatív effekteket is bemutatnak, amelyek szinkronban lesznek a zenével. A rendezvény helyszínén interaktív elemekkel is találkozhatunk, amelyek még emlékezetesebbé teszik az estet. Emellett a látványos fényjátékok mellett helyet kapnak a helyi hagyományok és kultúra elemei is, így a tűzijáték nemcsak látványos, hanem tartalmas élményt is nyújt majd. Érdemes időben érkezni, hogy a legjobb helyeket biztosíthassuk magunknak!

Az idei félórás program – bátran állíthatom – igazán lenyűgöző élményt nyújt majd. A tűzijáték, amely az esemény fénypontja, természetesen ennél valamivel rövidebb időtartamot ölel fel. Összesen hat izgalmas epizódra számíthatunk, és az epizódok között egyperces meseszünetek várnak ránk. Ekkor egy narrátor vezeti tovább az államalapítással kapcsolatos történetet, miközben különféle képeket vetítenek az épületekről. Ez a szünet nem csupán egy füstszünet, hanem egyúttal lehetőséget ad arra is, hogy elmerüljünk a múltban és a látványos képek által még inkább átéljük az esemény jelentőségét.

A füst jelentősen megnehezítheti a helyzetünket, ha túl sok marad a környéken. A Duna völgye, a Petőfi hídtól egészen a Margit hídig, sajnos augusztusban meglehetősen párás. A folyón 5 kilométer hosszban 9 uszály és 65 ponton fűzér sorakozik, ahonnan számos pirotechnikai eszközt és bombát indítunk el. Egy párás napon, ha nincs légmozgás, a füst megülhet a víz és a vízpart felett. Ilyenkor a látási viszonyok drámaian romlanak, különösen, ha a füst miatt a pára is kicsapódik, ködöt képezve. Ha viszont 15-20 kilométer per órás szél fúj, akkor a helyzet már sokkal kedvezőbb lesz.

A budapesti tűzijáték egyik fontos jellegzetessége, hogy különféle szinteken zajlik. Azaz nem elég az eget bámulni, mert az események olykor a víz színén történnek. Végül is mekkorák a színpad dimenziói, amelyen játszanak?

A legalacsonyabban a vízre lőtt petárdák repülnek. Vannak olyan esetek amikor rálőjük a vízre, kicsit lemerül aztán feljön a víz tetejére és ott robban. Ennél lejjebb már nem lehet menni. Emellett vannak a földi effektek, különböző pillangók, bengáli tűz, lándzsa lángok, szikra szökőkutak és vulkánok. Utánuk jönnek a római gyertyák és üstökösök, amelyek körülbelül 40 és 80 m közötti utat tesznek meg. Felfelé indulnak, de csóvát húzva visszahullanak. A tűzijátékbombák különböző magasságot érhetnek el, körülbelül 80-tól 250 méter magasra is feljuthatnak. Úgy lehet számolni, hogy amennyi milliméter a bomba átmérője, annyi méter magasra tud felemelkedni. Most maximum 250 milliméteres bombákat használunk, de amikor még a Gellérthegyről is lehetett lőni, onnan 300-350 milliméteres bombákat is indítottunk. A legnagyobb, ha jól emlékszem 1998-ban egy 400 milliméteres volt. De az nem való ide, egy 400 milliméteres bombának a védőtávolsága 1 kilométer. Ez a tengerparton nagyon jól működik, vagy Kínában, ahol hatalmas területek vannak. Japánban előfordul, hogy a tűzijáték-programban hatszáz méter magasra, tehát a 60 centi átmérőjű bombákat lőnek fel. De ehhez hely kell. Itt Európán belül ez nagyon nagyon ritka. A Guinnes rekord 1 méter átmérő felett van, de ez a méret kísérleti jelleggel, a gyárak közötti versenyeken jelenik meg. Gondoljon bele, hogy egy ilyen töltet hat- nyolcszáz kilogrammot nyom, amit valahogy fel is kell juttatni.

A tűzijátékok látványossága az évek során folyamatosan növekedett, és ennek hátterében a modern technológiai fejlődés áll. A robbanások színkavalkádja, formavilága és az időzítés precizitása mind-mind a tudományos és technikai újítások eredményei. Az alábbi területeken figyelhető meg a legnagyobb előrelépés: 1. **Anyagtechnológia**: Az új típusú pirotechnikai anyagok kifejlesztése révén a tűzijátékok színei élénkebbé és változatosabbá váltak. Az innovatív keverékek lehetővé tették a különböző színárnyalatok és effektek létrehozását. 2. **Digitális vezérlés**: A számítógépes vezérlőrendszerek megjelenésével a tűzijátékok szinkronizálása a zenével és más multimédiás elemekkel sokkal precízebbé vált. Ez a technológia lehetővé teszi a bonyolultabb és látványosabb koreográfiák megvalósítását. 3. **Biztonságtechnika**: A modern biztonsági előírások és technológiák, mint például a távirányítású indítási rendszerek, jelentősen csökkentették a balesetek kockázatát, így a közönség élvezheti a show-t anélkül, hogy aggódnia kellene a biztonságuk miatt. 4. **Környezetbarát megoldások**: A környezetvédelmi szempontok figyelembevételével egyre több gyártó fejleszt ki olyan tűzijátékokat, amelyek kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, így a látványos élmény mellett a környezet megóvása is prioritást élvez. 5. **Innovatív formák és effektek**: Az új technikák, mint például a drónok használata a légi látványshow-kban, új dimenziókat nyitottak meg a tűzijátékok világában, lehetővé téve a háromdimenziós formák és mozgások megjelenítését az égen. Ezek a fejlődések együttesen hozzájárultak ahhoz, hogy a tűzijátékok valódi művészeti formává váljanak, amely nem csupán látványos, hanem biztonságos és környezettudatos is.

Ez egy hagyományos iparág, de a fejlődés üteme lenyűgöző. A kémiai technológiák, a kivető csövek minősége, a tűzijátékok tervezésének és kivitelezésének folyamatai, valamint az irányítási rendszerek mind folyamatosan fejlődnek. A legtöbb innováció Japánból származik. Érdekes, hogy a japánok viszonylag későn, csupán 1612-ben ismerkedtek meg a tűzijátékok művészetével, mivel az ősi konfliktusaik miatt a kínai tudományokat nem tudták elsajátítani. Az első jelentős esemény, amely során a japánok tűzijátékot láthattak, Tokugava Iejaszu sógun nevéhez fűződik. Ő 1612. augusztus 3-án és 6-án részt vett a nagaszaki tűzijáték bemutatókon. A tűzijátékok japán bemutatásáért John Salis, I. Jakab angol király képviselője felelt, aki a király ajándékaként hozta el ezt a látványos művészetet az országba. A tűzijátékok történetével foglalkozva kislányom készített erről egy előadást, amely még inkább felkeltette az érdeklődésemet e különleges hagyomány iránt.

A japánok azonnal elbűvölődtek és nekiláttak a fejlesztésnek. A Tokiói Egyetemen például működik egy tűzijáték-kutató csoport, akinek a vezetőjét személyesen is ismerem. Itt a kutatások rendkívül magas színvonalon zajlanak. Komoly műszerekkel dolgoznak, köztük elektronmikroszkópokkal, amelyeket az anyagtudományi kutatások során alkalmaznak.

Figyelik, hogyan lehetne olyan keverékeket kialakítani, amelyből mindig ugyanaz a hatás, de kevesebb füst keletkezik, mi az ideális szemcseméret, a szükséges adalékanyag stb. De ennél messze tovább mennek, nukleon szinten vizsgálják, elemzik az anyagokat. Mondjuk a lángfestést hogyan lehet mélyíteni a különféle vegyianyagokkal, például klórral. Egy csúcsvegyészet. Én is vegyész vagyok, így ez nyilvánvalóan nagyon érdekel. Máshol is vannak fejlesztések, de Japán élen jár, a globális szinten is kicsi tűzijátékpiacot a kémia oldaláról Japán ellátja tudománnyal.

Az anyagok a kilövőcsöveknél is változtak. Régebben fém csőből lőttünk, a keletiek pedig papírból. A papírral az a baj, hogy ha megázik, akkor menthetetlenül tönkre megy. Európában a fémcső volt divatban, de ha eldurrant egy bomba a csőben, akkor messzire repkedtek az acél repeszek, ami életveszélyes volt. Azután, hogy 1993-ban megalapítottam a saját cégemet, hamarosan bevezettük a kemény polietilén csöveket. Azok a csíkos vízcsövek telesen alkalmasak tűzijáték kilövésére. Egész Európában mi terjesztettük el ezt az újítást, amely sokkal biztonságosabbá tette a tűzijátékokat. Sajnos rengeteg műanyaghulladék maradt a végén. Később jöttek az üvegszálas csövek, amelyek Kínában honosodtak meg először. Ezek környezetvédelmi szempontból sokkal jobbak a műanyagnál. Régebben egyszerhasználatos csövek voltak, de ma már az összes európai gyártó visszagyűjti ezeket. A környezetkímélés miatt pedig ismét kezdünk visszatérni a könnyen lebomló papírhoz. Ezek a termékek rizs- vagy kukoricakeményítővel vannak impregnálva, teljesen úgy néznek ki, mint a műanyag, csak gyorsan lebomlanak.

A számítógépek megjelenésével nyilvánvaló, hogy a tűzijátékok vezérlése is megváltozott, hiszen rendkívül bonyolult koreográfiákat kell ma már levezényelni. Ugye jól gondolom, hogy megfelelő számítási kapacitás és szoftverek nélkül ma már nincs nagy tűzijáték?

Régebben a tűzijátékok irányítása egy olyan izgalmas feladat volt, amely a tűzmester ügyességére támaszkodott. Ő egy égő pálcával futkosott az esemény színhelyén, hogy begyújtsa a következő kanócot. A tűzijátékok gyakran színházi produkciók vagy zenei előadások kíséretében zajlottak, és igazán hatásosak voltak, ha a látvány összhangban állt a műsor hangulatával. Ehhez egyedi kanócos időzítési technikákat alkalmaztak, ám a kézi vezérlés precizitása rendkívül nehézkes volt. Az igazi forradalom 1960 körül következett be, amikor megjelentek az elektromos bányászati gyújtók. Ezek a rendszerek egy kis izzószálra cseppentett gyúanyagot használtak: az áram hatására az izzószál felizzott, ami meggyújtotta a gyúanyagot, és elindította a robbanást. Ez már egy sokkal fejlettebb megoldás volt, amelynek a gyökerei magyar földre nyúlnak vissza, hiszen ez a találmány nálunk született és onnan terjedt el a világ minden tájára. A gyújtókábelek egy kapcsolótáblához csatlakoztak, ahol a tűzmester, mint egy virtuóz DJ, gombokat nyomogatott. A műsor előkészületei során alaposan tanulmányoznia kellett a zenét, hogy a bombákat a megfelelő pillanatban indítsa el. Ez a módszer egészen az ezredfordulóig megmaradt, és mi is alkalmaztuk a hagyományos augusztus 20-i tűzijátékaink során.

Aztán beköszöntött a számítógépek kora. Mi is nekiláttunk egy célszámítógép megtervezésének, de sajnos a költségvetésünk nem volt elegendő. Így hát olyan chipekhez nyúltunk, amelyek nem minden egyes bombát vezéreltek külön-külön a kilövési mátrixban, hanem bizonyos sorozatokban működtek. Ennek viszont volt egy komoly hátránya: ha valamelyik egység meghibásodott, akkor a petárdák nem egymás után, hanem egyszerre lőttek fel az égbe. Ekkor ráébredtünk, hogy ezzel a megoldással nem mehetünk tovább, mert a projekt sikeréhez több pénzre és szakértelemre lenne szükségünk.

1996-ban, amikor a délszláv háború véget ért, az amerikai hadsereg váratlanul felkeresett minket egy különleges feladatra Szarajevóban: a július 4-i tűzijáték megvalósítására. Meglepetésünkre nem is tudtuk, hogyan találtak ránk, de a kaland és a kihívás vonzott, így belevágtunk, még ha tudtuk is, hogy az út nem lesz mentes a veszélyektől. A helyzetet tovább bonyolította, hogy egy hatalmas repülési radar közvetlen közelében kaptunk helyet, amely azonnal kisütötte az összes elektronikai eszközünket a térerejével. Mivel nem volt más lehetőségünk, kénytelenek voltunk a hagyományos, vezetékes módszerhez folyamodni. Egy lécbe szögeket vertünk, erre tekertük a drótokat, és egy akkumulátor segítségével, lépésről lépésre indítottuk el a bombákat. Ez az élmény igazán felejthetetlen volt, különösen azért, mert nemcsak a csapatokat irányító hadseregtábornok, hanem William Perry védelmi miniszter is jelen volt. A rendezvény végén személyesen adta át nekünk az oklevelet és az emlékérmet, ami számunkra a fáradozásaink méltó elismerésének számított.

A számítógépes vezérlés világában még mindig rengeteg lehetőség rejlik. Jelenleg a legkiválóbb tűzijáték vezérlő rendszert egy német vállalat, a Galaxis kínálja. Ez a technológia teljesen szabotázsvédett és 100%-ig vízálló, ami különösen fontos, hiszen a vizes világbajnokság során az indítógépek körülbelül 40 centiméterrel a víz alatt helyezkedtek el. Ezek a berendezések rendkívül drágák: egyetlen egység ára másfél millió forint, és ehhez még hozzáadódik egy bekötő tábla, amely további háromszázezer forintot jelent. Így tehát egy-egy egység közel kétmillió forintba kerül, és augusztus 20-án Budapesten összesen háromszázötvenet használunk. A mi cégünk 100 darabot vásárolt, de a többit a német gyártótól, valamint egy belga cégtől béreljük. Egy ilyen nagy volumenű beruházás nem lenne kifizetődő, ha az eszközökre csupán évente egyszer lenne szükség.

Milyen izgalmas lehetőségeket kínál egy ilyen modern vezérlőrendszer? Az ilyen rendszerek képesek valós időben monitorozni és irányítani a különböző folyamatokat, optimalizálva ezzel a teljesítményt és a hatékonyságot. Emellett az intelligens algoritmusok révén előrejelzéseket készíthetnek, és automatikusan alkalmazkodhatnak a változó körülményekhez. Nemcsak a felhasználói élményt növelik, hanem a rendszerek integrálásával és a különböző eszközök közötti kommunikáció javításával is hozzájárulnak a gördülékeny működéshez. Mindezek mellett a biztonsági funkciók is kiemelkedően fontosak, hiszen a modern vezérlőrendszerek képesek a potenciális veszélyek észlelésére és kezelésére is. Az innováció pedig sosem áll meg: folyamatos fejlesztések révén egyre több új funkcióval gazdagodnak, ami még inkább fokozza a felhasználói élményt.

A lényeg, hogy a kilövéseket biztonsági zónákra osztva irányítják, és minden egyes zóna, valamint a bombák egyetlen parancs révén leállíthatók. Például, ha a szél hirtelen megélénkül, a fűzfabombák fellövése tilos, mivel a lassan zuhanó maradványok a biztonsági zónán kívül landolhatnak. Éppen ezért az ilyen típusú bombák egy külön zónába vannak besorolva. Ha ezt a zónát kiiktatjuk, a többi program folytatódhat. Azonban néha előfordul, hogy valaki, mint egy igazi troll, behajózik a lezárt területre. Ha éppen onnan tervezik a petárdák indítását, semmiképpen sem engedhetjük meg, hogy azt kilőjék, mivel ez veszélyeztetné az intézkedő vízirendőrök biztonságát is.

Összesen harmincnégyezer termék és negyvenhatezer effekt van a műsorban. Kifejezetten tűzijáték bombából tizenhatezer lesz. A számítógépes vezérlés mellett mindent rádióhullámok irányítanak. Egy ekkora méretű tűzijátékot, ha egy központból szeretnénk valamennyi elemét kontrollálni, nem lehet bekábelezni. Európában hála istennek most már van dedikált frekvencia tűzijátékra a 433-434 MHz, amely két oldalról is védve van, tehát nem lehet megzavarni a digitálisan kódolt adást. A Galaxis rendszernél az is a biztonságot szolgálja, ha nincs rádiójel, akkor nincs indítás. A műsort teljesen felügyeljük. Mi adjuk a zenét, sőt a televíziónak is mi adjuk az audio jelet, a time code-ot (az időzítő jeleket) a tévékameráknak, a vetítéshez, a világításhoz és a lézershowhoz is. Ez a Galaxis egy olyan rendszer, hogy nem csak a tűzijáték vevő berendezéseket tudunk vezérelni, hanem referencia a többi technikai csapatnak. Ezért, ha mi megállunk, akkor minden megáll. És ha indulunk, akkor megint újraindul minden. Tehát egy helyről tudunk vezérelni, s a rádiófrekvenciás erősítőnkkel akár 30 kilométerről is tudnánk jeleket adni.

A tűzijáték elkészítése egy izgalmas és összetett folyamat, amelyben több tízezer pirotechnikai termék kap szerepet. Az esemény sikeréhez elengedhetetlen a gondos tervezés, amely magában foglalja a megfelelő időzítést, a szögek és a sebességek precíz beállítását. De hogyan is alakul ki egy tűzijáték varázslatos előadása? Első lépésként a tervezők meghatározzák a show karakterét, amely a választott téma és a közönség igényei szerint alakul. Ez azt jelenti, hogy figyelembe kell venni az ünnep jellegét, az évszakot, valamint a helyszín sajátosságait. A tűzijáték kulcspontjainak megtervezése során a szakemberek kreatívan kombinálják a különböző effekteket, színeket és formákat, hogy egyedi élményt nyújtsanak. A következő lépés a részletes időzítés kidolgozása, amely során a különböző elemeket összehangolják, hogy a nézők számára a leglátványosabb hatást érjék el. Minden egyes robbanásnak megvan a maga helye és ideje, így a show során a feszültség és az izgalom fokozatosan épülhet. A biztonság is kiemelt szerepet kap a tervezési folyamatban. A tűzijáték szakértői gondoskodnak arról, hogy a megfelelő távolságokat és védelmi intézkedéseket betartsák, így a közönség zavartalanul élvezheti a látványt. Az előkészületek során a helyszínt is alaposan felmérik, hogy minden aspektust figyelembe vegyenek. Végül, a tűzijáték megszületik, mint egy igazi műalkotás, amely a tervezők, a pirotechnikusok és az előadók szenvedélyének és tudásának eredménye. A közönség pedig a csodálatos látványban gyönyörködve tapasztalhatja meg azt az élményt, amely csak egy jól megtervezett tűzijátékban rejlik.

Gyulai vagyok, és az első magyarországi polgári tűzijátékot én szolgáltattam 1992. július 19-én a végvári estéken. Imádtam a pirotechnikát. Azért is mentem Fűzfőre dolgozni. Tudtam, hogy ebből üzletet akarok csinálni. De nem volt hozzá jogszabály. Írtam egy miniszteri rendeletet, benyújtottam. De azt nem fogadták el, azt mondták inkább kormányrendelet kellene. Megalakítottam a Magyar Pirotechnikai Társaságot, hogy legyen a kezdeményezés mögött egy szervezet. Újra benyújtottam. De még vagy tíz évig keringett a bürokratikus csatornákon. Közben elkezdtük kidolgozni a szabványokat, hogy legyenek például biztonsági előírások, amelyekhez lehet igazodni. Mire 2001-ben eljutott oda, hogy a belügyminiszter aláírta volna, jött szeptember 11-e, ami egy időre megint ad acta tette az ügyet. Végül 2003-ban született meg a jogszabály. A tűzijátékok egészen addig eseti engedélyek alapján mentek. Most már a jogszabály előírásait szem előtt tartva tervezünk és dolgozunk.

A tervezési folyamat évekkel ezelőtt még a papíron való rajzolgatás, valamint listák és táblázatok készítése formájában zajlott. Később átváltottunk az Excel táblákra, de még ezek használata is komoly kihívást jelentett a nagyobb tűzijátékok összeállításánál. Végül megérkeztek a speciális szoftverek, ám azok kezdetben meglehetősen gyenge teljesítménnyel büszkélkedhettek.

2017-ben részt vettem egy konferencián Japánban, ahol felfigyeltem egy amerikai cég által bemutatott, rendkívül ígéretes szoftverre. Leültem a fejlesztőcsapattal diskurálni, és megosztottam néhány ötletet, ami végül barátságos kapcsolat kialakulásához vezetett. Ráadásul meghívtak a szoftver fejlesztésébe, ami a következő három évben zajlott. Ennek köszönhetően jó néhány évig ingyen élvezhettük a Finale 3D nevű program előnyeit, amely mára világszerte elterjedt és népszerűvé vált.

Határozottan emlékszem, hogy ez egy Palo Altoban működő vállalat, amely Kalifornia Szilícium-völgyének szívében található, ahol a digitális forradalom új dimenziókat nyitott a tűzijátékok újragondolásában.

Talán nem véletlen, hogy a Finale 3D a Google Térképre építkezik, lehetővé téve, hogy a felhasználók valósághű 3D-s modellekben alkothassák meg az összes épületet méretarányosan. A rendszerbe ötszáz körüli kilövési pozíciót vihetünk fel, majd egyszerűen kiválaszthatjuk a Parente cég termékeit egy intuitív menüből, vagy akár feltölthetjük saját választásainkat is. Minden kilövési időpont alá hangtracks-t is csatolhatunk, így a zene is a látvány részévé válik. A kilövések szögét és sorrendjét is testre szabhatjuk, biztosítva, hogy minden egyes elemet a kívánt módon helyezzünk el. A teljes látvány 3D-ben, minden szögből megtekinthető, és a végén egy lejátszható videofájl készül, amelyet megoszthatunk a megrendelővel, bemutatva, hogy pontosan milyen élményt nyújt majd a tűzijáték. Emellett számos paraméter is beállítható: a szélerősségtől kezdve a védőtávolságokon át egészen az indítóberendezések típusáig. Ha például azt mondom, hogy Galaxissal dolgozom, a rendszer automatikusan elkészíti a szükséges indítófájlt ehhez a konfigurációhoz.

Ezek alapján előállítható az engedélykérelem nyomtatott változata. Miután megkaptuk az engedélyt, az intro fájlt csupán be kell importálnom a finálé 3D-ből a Galaxisba, majd egyetlen gombnyomással elindíthatom az egész tűzijátékot, anélkül hogy bármilyen beavatkozásra lenne szükség. Ezenkívül a teljes telepítési terv is nyomtatásra kerül, amely részletezi, hogy milyen rackek és kalodák szükségesek, valamint azt, hogy mindennek hogyan kell elhelyezkednie. A telepítő szakemberek ezt a kézikönyvet használják munkájuk során. Ez a szoftver minden feladatot képes megoldani. Hihetetlen előrelépést jelentett a munkánkban, és rendkívül büszke vagyok arra, hogy részt vehettem ebben a folyamatban.

Ez a komputeres része a tervezésnek. De mi benne az ember szerepe? Vagy arrafelé halad a szakma, hogy a mesterséges intelligencia képes legenerálni egy komplett tűzijátéktervet, ahogy például videókat vagy zeneszámokat is?

A számítógép kulcsszerepet játszik a végső látvány megalkotásában. Azonban a látványtervező kreatív víziója az, ami igazán életre kelti a show-t. Az ő tapasztalatai és tudása segít abban, hogy a pirotechnikai elemek megfelelően illeszkedjenek a környezethez: tudja, mennyi füst keletkezik az adott helyszínen, és hogy miként érdemes kombinálni az effekteket a maximális hatás érdekében. Fontos az is, hogy a közönség figyelmét irányítsuk: meg kell találni a módját, hogy a nézők a megfelelő irányba nézzenek, legyen az az égbolt vagy a víz. Azonban vannak olyan kihívások, amelyeket még a legképzettebb szakemberek is nehezen tudnak előre megjósolni. Például, amikor egy rakétasorozatot indítunk el a Duna mentén, a Petőfi hídtól a Margit hídig, az egy igazi próbatétel. Elméletben úgy tűnhet, hogy 0,2 másodperces késleltetéssel lenyűgöző látványt kapunk, de a számítógépes modellek alapján kiderült, hogy ez téves elképzelés. A gép 0,05 másodperces késleltetést javasolt, ami elsőre elhanyagolható időnek tűnik, de végül ez a megoldás bizonyult a legjobbnak. Ebben a folyamatban a Finale 3D szoftver jelentős segítséget nyújt, hiszen a mesterséges intelligencia algoritmusai révén még pontosabb tervezést tesz lehetővé. Bár a generatív AI alkalmazása még a jövő zenéje, a lehetőségek izgalmasak, és érdemes rájuk figyelni.

A különböző eseményeken a tűzijáték mindig a csúcspontot jelenti. Mi lehet ennek az oka? Miért marad ez a látványosság megkérdőjelezhetetlenül a rendezvények fénypontja?

A tűz irányításának pszichológiai és üzleti dimenziói egyaránt léteznek. E varázslatos elem manipulálása nem csupán lenyűgöző látvány, hanem szinte emberfeletti teljesítménynek is tűnik. Az emberek szívesen tapasztalják meg ezt a csodát, hiszen a tűz varázsa magával ragadó. A pirotechnikusok, akárcsak a színészek a színpadon, mindent megtennének a tapsért és az elismerő morajért. Ezért folyamatosan gondoskodnak arról, hogy a csodás pillanatok megszülethessenek. Fontos azonban megjegyezni, hogy még egy falunapon is elvárás, hogy legyen tűzijáték, és az is, hogy minél későbbi időpontban kezdődjön. Mert amíg a tűzijátékra várakoznak, az emberek nem sietnek haza. Így tehát kulcsfontosságú, hogy milyen minőségben és hogyan valósítjuk meg ezt az élményt, legyen szó akár augusztus 20-áról, akár egy helyi ünnepről.

A weboldalukon feltűntetett referenciáik között azonban a falunapok helyett világsztárok koncertjei szerepelnek. Vannak köztük állandó ügyfeleik?

Valóban, rengeteg világszínvonalú előadóval volt alkalmam együtt dolgozni, akik Magyarországon léptek fel. A Rolling Stonestól kezdve a Coldplay-en és az AC/DC-n át egészen az Iron Maidenig számos ikonikus zenekar koncertjén vehettem részt. Legutóbb Lionel Richie fellépésén voltam jelen, ami szintén felejthetetlen élmény volt. Rockrajongóként azonban az AC/DC koncertje örökre bevésődött az emlékezetembe. Olyan akkreditációs kártyát kaptam, amely lehetővé tette számomra, hogy az öltözőn kívül szinte bárhol jelen lehessek a helyszínen. A biztonsági feladatokat német kollégák látták el, és én ott álltam az öltöző ajtajának közelében, amikor hirtelen megpróbáltak elküldeni, de a kártyámnak köszönhetően nem tudtak megingatni a helyemről. Aztán hirtelen kinyílt az ajtó, és Angus Younggal az élen megjelent a zenekar. Izgalmas pillanat volt, amikor le tudtam pacsizni mindenkivel. Az élmény egyszerűen utánozhatatlan volt. Nyáron rendszeresen részt veszek egy-két koncerten, bár többségük nem ilyen óriási sztárok fellépése. Az állandó ügyfelekről nem tudok beszélni, mivel a koncerteken helyi pirotechnikusok dolgoznak, így nem követhetünk egy zenekart a turnéján.

Külföldi munkalehetőségeink sem maradnak el, hiszen szeptember 6-án Berlinben lesz egy fontos eseményünk. Október végén pedig Kínába utazunk, ahol a tűzijáték ipar szívében, Liuyangban veszünk részt egy rangos fesztiválon. Ez egy igazán megtisztelő meghívás, hiszen már 29 alkalommal jártam Kínában, de minden egyes alkalommal új élményekkel gazdagodom. A feleségem, Seres Anikó, most különleges látványtervet készít, hogy még emlékezetesebbé tegye a bemutatót. De nem aggódom, hiszen a Montreáli tűzijátékfesztiválon, amely a világ egyik legnevesebb hasonló eseménye, sikerült elnyernünk a Silver Jupiter díjat, a második helyezettnek járó elismerést. Eddig a régiónkból még senki sem ért el ilyen sikert!