Ennek a rendkívüli kudarcának a következményeit a magyar emberek fogják megérezni.
Az előzetes várakozásokhoz képest jelentős szavazatarányt elérve jutott be a román elnökválasztás második fordulójába a szélsőjobboldali George Simion, aki a végső győzelemre is komoly eséllyel pályázik. Az ő ellenfele Bukarest független főpolgármestere, Nicușor Dan lesz. Az eredmények nem csupán a tavaly megalakult kormány esetleges megbicsaklását jelzik, hanem a román politikai táj képének átalakulását is elindítják. Íme négy főbb megállapítás, amelyeket az első forduló eredményeiből levonhatunk.
Május 4-én, vasárnap zajlott le a román elnökválasztás első fordulója, miután a román Alkotmánybíróság érvénytelenítette a tavaly novemberre és decemberre tervezett elnökválasztás eredményét, mindezt mindössze 48 órával a második forduló előtt.
A várakozásoknak megfelelően a megismételt választások első fordulóját végül George Simion nyerte, aki a szélsőjobboldali politikai színtéren valóban megosztó figura. Korábban gyakran magyarellenes megnyilvánulásairól ismert, most azonban sikerült átalakítania imidzsét, és a focihuligánból egy jól öltözött, európai politikai körökben is elismert karakterré vált. Győzelmét olyan neves politikai személyiségek is elismerték, mint a márciusban Bukarestben látogatást tett Mateusz Morawiecki, volt lengyel miniszterelnök, valamint Matteo Salvini, az olasz politikai élet prominens alakja, aki ráadásul egy közös fényképpel is honorálta Simion sikerét.
A választás valódi dilemmája az volt, hogy ki lesz az úzvölgyi katonai temetőben korábban aktív Simion kihívója. Két potenciális jelölt tűnt ki, akiknek érdemi esélye volt a győzelemre: az egykori PNL-vezető Crin Antonescu, aki a szocialista PSD, a jobbközép-liberális PNL és a magyar RMDSZ közös támogatását élvezi, valamint Nicușor Dan, a bukaresti főpolgármester, aki az USR megalapítója volt, de kulturális okok miatt elhagyta a pártot.
A két versenyző közül végül az utolsó szereplő került ki győztesen, így neki jutott a feladat, hogy szembenézzen a kihívással: egy rendkívül sokszínű, a baloldaltól a jobboldalig terjedő választási koalíciót kell összefognia Simion ellenében.
Hogy sikerül-e Dannak, az két hét múlva, május 18-án fog kiderülni, ugyanakkor a mostani elnökválasztásból így is több tanulságot le lehet vonni a román politikáról, valamint a románok a politikai elitjükről vallott nézeteikről.
Hasonlóan a végül semmissé nyilvánított elnökválasztáshoz, a legfrissebb választás is a román politikai tájat domináló PSD és PNL számára hatalmas kudarcot hozott, amelynek gyökerei a kétezres évek elejére nyúlnak vissza.
miközben a 2024-es novemberi választáshoz képest nem is külön-külön jelöltekkel vágtak neki, hanem közös kompromisszumként visszahozták a nyugdíjból a tíz éve semmilyen politikai posztot betöltő Crin Antonescut.
Csupán néhány hónappal ezelőtt a kormánypártok akkori jelöltjei - Marcel Ciolacu, aki a PSD színeiben indult, és a miniszterelnöki posztjáról lemondott; a PNL által indított Nicolae Ciucă; valamint az RMDSZ elnökjelöltje, Kelemen Hunor - összesen 32,44 százalékos támogatottságot könyvelhettek el. Ezzel szemben a közelgő decemberi parlamenti választásokon e három pártra a választók 41,43 százaléka adta le voksát, jelezve a politikai táj változásait.
Ha figyelembe vesszük, hogy a PSD korábbi meghatározó miniszterelnöke, a függetlenként induló Victor Ponta szavazatait is a román politikai elit támogatásának tekintjük, akkor is csak a szavazatok kissé több mint egyharmadát képviselik.
Antonescu kinevezése már a kezdetektől fogva kérdéseket vetett fel. Tíz évvel ezelőtt visszavonult a politikai életből, így személye inkább a kényszerű kompromisszumok szülötte volt, semmint egy valóban inspiráló jelölté. Az eredmények is árulkodóak: az ő indítása mögött csupán a legkisebb közös többszörös szintjén tudtak megállapodni a felek, ami csak tovább árnyalja a helyzetét.
A PSD bázisszavazói számára a PNL vezetője, akit a pártjuk régen a minden rossz forrásának tekintett, valószínűleg nem volt könnyű választás. Sokuk inkább a PSD korábbi vezetőjére, Pontára voksolt, mivel az ő személye talán biztonságosabb választásnak tűnt. Érdekes ellentmondás, hogy Ponta, aki függetlenként indult, a PNL pártirodájában is megkérdőjelezheti a bizalmat. Eközben a két párt részben az RMDSZ-t hibáztatja, arra hivatkozva, hogy a magyarlakta megyékben alacsonyabb volt a részvétel, mint országosan. Ezt azonban elfelejtik megemlíteni, hogy Antonescu éppen ezekben a megyékben tudta csak megnyerni a választásokat.
Ennek fényében egyáltalán nem nagy meglepetés, hogy a választás másnapján a PSD-s miniszterelnök, Marcel Ciolacu egyrészt benyújtotta kormányfői lemondását,
Mivel biztos, hogy nem a mostani kormánypártok adják majd a következő román elnököt, így Ciolacu napjai eleve meg voltak számlálva miniszterelnökként, emellett pedig úgy láthatta, pártja számára az lehet kedvezőbb, hogyha nyitva hagyja a kaput mind Simion, mind Dan számára, ami miatt már leszögezték, hogy egyik jelöltet sem fogják hivatalosan támogatni a második fordulóban.
Ezzel véget ért a román politika egyik legérdekesebb időszaka, amikor a Romániát egymást között váltógazdaságként irányító két rivális összefogott, hogy távol tartsa a hatalomtól a szélsőjobbot - hogy érzékeltessük e kuriózumot, ez olyan, mintha a magyar politikában Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor még 2018 előtt koalícióra léptek volna, hogy így tartsák távol a néppártosodást akkor még csak megkezdő Vona Gábort.
A politikai táj képében érdekes ellentmondások bontakoznak ki: míg a román politikai elit két képviselője a szavazatok mindössze harmadát tudta megszerezni, addig George Simion, aki a választásokat megnyerte, a román szavazók 40 százalékának támogatását élvezte. Simion győzelmét videóüzenetében a román politikai rendszer fölötti győzelemként értékelte. Két hét múlva azonban új kihívóval néz szembe: Nicusor Dan, aki nemcsak Bukarest főpolgármestere, hanem a PSD és PNL dominálta politikai struktúrák ellen is fellépne. Danra a bukaresti szavazók körülbelül 21 százaléka adta voksát, ami tovább színesíti a politikai palettát.
Ez nemcsak azt mutatja meg, hogy a románoknak elegük van a Romániát hol egymás ellenében, hol pedig együtt, az általuk felépített rendszer védelme érdekében irányító PSD-ből és PNL-ből, de azt is, hogy e két párt még a recepten se változtatott a végül érvénytelenített elnökválasztás után.
Akárcsak fél évvel ezelőtt, most is két olyan jelölt jutott tovább, akik elutasítják az elmúlt évtizedek politikáját. A különbség az, hogy ezúttal nem két tapasztalatlan, a sajtó kérdéseit kerülő szereplő versenyez, hanem két rutinos, politikailag sikeres, jól kommunikáló politikus küzdelme várható a második fordulóban.
A PSD a kormányból való távozásával máris aktivizálni kezdte magát az új, megváltozott pártrendszerben, amely a legutóbbi választások után alakult ki. Valószínű, hogy a PNL is reagálni fog erre a helyzetre, miközben az RMDSZ jelenleg a Simion által képviselt, a magyar kisebbség létezését fenyegető politikai erő ellen próbálja mozgósítani a magyar közösséget.
A kampány alatt Simion volt a legkedvezőbb pozícióban. A tavalyi érvénytelenített választáson csupán a negyedik helyet elérő AUR-elnök nem fektetett bele túl sok energiát az első fordulóba.
Az első televíziós vitáról például úgy döntött, hogy távozik, miután egy csokor virágot átadott a novemberben a második fordulóra jutó Elena Lasconinak. Ezen kívül csupán annyival foglalkozott, hogy megpróbálja elérni azokat, akik a novemberi választáson a Calin Georgescu nevét ikszelték, akit a legújabb választásoktól eltiltottak.
Bár a Georgescu-árvák többsége a szavazatát már leadta, a novemberi adatokhoz képest a részvétel alacsonyabb volt, mégis most több mint négyszázezer szavazó támogatta őket, mint legutóbb. Ennek ellenére a helyzetük nem éppen egyszerű.
Bár a választás napján Simion és Georgescu közösen adta le szavazatát, Georgescu, aki a Simion által alapított AUR-ból kiszorult, már eleve nem tekinti legitimnek ezt a választást. Érvénytelen szavazásra buzdította támogatóit – hasonlóan az AUR-ból kivált SOS Románia párthoz. Ráadásul tisztában van vele, hogy Simion tavalyi győzelmét kihasználva most vasárnap hatalmas sikert aratott.
Ugyan Simion korábban azt ígérte, hogy Georgescu nevében is elindul, és azzal kampányolt, hogy győzelme esetén akár miniszterelnöki pozíciót is adna az indulástól eltiltott elnökjelöltnek, de valószínűtlen, hogy a sikerben osztozkodni szeretne vele:
A párt eddigi története a felemelkedés összekapcsolódott Simion politikai karakterének fejlesztésével is: az egykori fociultrából, valamint magyarellenes kijelentéseket tevő, a Nagy-Románia ügyét képviselő Simionból egy, a koronavírus-járvány során a szabadságjogokat védő, szalonképes, magát akár európai politikusokkal is körbevenni tudó öltönyös politikust faragjon - ez már az elnökválasztás előtt is valamennyire sikerült is, hiszen ő például az Európai Parlamentben az Európai Néppárttal olykor együttműködő ECR pártcsalád egyik alelnöke.
Ugyanakkor az biztos, hogy a szélsőjobboldal egyesítése önmagában kevés lenne a győzelemhez - a szélsőjobboldali pártok (AUR, SOS Románia, Fiatalok Pártja) a tavalyi parlamenti választáson együtt 32 százalékot szereztek -, ezért bővítenie kell a választói koalícióját.
Az, hogy az elnök jogkörébe nem tartozó megélhetési válság kezelésére tett populista ígéretei, az általános elégedetlenség, és a politikai elit, valamint az általuk fenntartott rendszer lebontására tett ígéretei elegendőek lesznek-e, két hét múlva fog kiderülni.
Mindenesetre az első fordulóban elért 40 százalék feletti eredménye miatt kedvező pozícióból indul, hiszen például a most Pontára szavazók egy részét is könnyen megnyerheti - az egykori miniszterelnök legutóbb Georgescu támogatásáról beszélt -, és az is a javára válhat, hogy a PSD egyik jelöltet sem fog támogatni, miközben a kampány során éppen Simion megállítását tűzték ki célul. Persze, lehet, hogy mindez csupán azt jelenti, hogy Ciolacuék nem akarnak egy végül vesztes jelölt mellé állni, így kerülve el a kudarcot.
A második fordulóba végül Bukarest főpolgármestere, Nicusor Dan bejutásával a liberális nézeteket valló, de időnként szociálisan konzervatív irányvonalat képviselő USR számításai helyesnek bizonyultak. Ezt a fejleményt Dominic Fritz, a párt alelnöke és jelenlegi ügyvivő elnöke irányította, amikor eltávolították a novemberi választáson még a második fordulóba jutó Elena Lasconi jelöltségét.
Lasconi eleve csak azért maradhatott hivatalosan a párt jelöltje - a szavazólapon Lasconi neve mellett szerepelt az USR logója -, mert pártelnökként nem írta ki azt a pártkongresszust, ahol a párt hivatalosan döntött volna a jelölt személyéről, miközben legutóbb leginkább a protesztszavazatoknak, valamint a gyenge ellenfeleknek köszönhette, hogy legkisebb rosszként második lehetett - akkor a népszerűtlen miniszterelnököt, Ciolacut, valamint a PNL jellegtelen jelöltjét, Nicolae Ciuca-t kellett maga mögé utasítania.
A korábban matematikából doktorált Dan nem csupán gazdagabb politikai tapasztalattal bír, mint Lasconi, hanem a kommunikációs készségei is határozottabbak. Ráadásul Bukarest főpolgármestereként több figyelemre méltó eredményt tud felmutatni, mint az interjúk során gyakran mellébeszélő egykori tévébemondó.
Ez a meglehetősen szokatlan helyzet olyan forgatókönyvet teremtett, amelyben, bár az USR pártelnöke Lasconi, az elnökség többi tagja mégis arra ösztönözte a támogatókat, hogy inkább Dan kampányát pénzeljék. Érdekesség, hogy Dan már 2017 óta nem tagja annak a pártnak, amelyet részben ő alapított. Nem meglepő, hogy a választások másnapján Lasconi hivatalosan is bejelentette lemondását a pártelnöki posztról, ezzel a lépéssel pedig gyakorlatilag már előre ki is szorították a vezetői szerepből.
A bukaresti főpolgármester az első akadályt pedig már teljesítette: Antonescut legyőzve bejutott a második fordulóba, amit egy Európához vagy Kelethez csatlakozni kívánó Románia közötti küzdelemként keretez, miközben Simion a választás tétjének a régóta nem működő, teljes román politikai rendszer elleni harcként definiál.
A padló és a plafon magassága mindenképpen felülmúlja Lasconit, és hasonlóan Simionhoz, nála is nyitott kérdés, hogy milyen választási koalíciót tud kialakítani. Ő is a PSD és PNL által irányított politikai struktúra megújítását tűzte ki célul, azonban nem az eltörlésére, hanem a reformjára összpontosít.
Simionhoz hasonlóan neki is egy szétszabdalt politikai koalíciót kellene kialakítania, és a választás estéjén tett nyilatkozatai alapján úgy tűnik, hogy leginkább a 2000-es elnökválasztási kampányt igyekszik követni, amikor Ion Iliescu sikerrel vette az akadályt a második fordulóba jutó szélsőjobboldali jelölt ellen.
Azonban Simion nem hasonlítható össze a Nagy-Románia akkori elnökével, hiszen nála jóval szalonképesebb, viszont Dan előnyére válik, hogy ő nem is egy korábbi kommunista, mint Ion Iliescu volt 2000-ben.
Romániában a közvélemény-kutatások meglehetősen ingadozó eredményeket mutatnak, gyakran megbízhatatlanok. Az első forduló előtt hol az egyik, hol a másik jelölt került előnybe egy hipotetikus verseny kapcsán, ami azt jelzi, hogy a következő két hétben éles kampányra számíthatunk mindkét fél részéről. Május 18-án végre kiderül, hogy a román választók melyik jelölt által kínált változásokra szavaznak bizalommal.
