A tömegközlekedés színes, mint egy varázslatos kaleidoszkóp, de ne feledjük, hogy ezek a csillogó ülések alatt néha sötét titkok bújnak meg.

A közlekedési eszközök, mint a buszok és villamosok üléskárpitjai, általában élénk színekben pompáznak, és merész mintákkal díszítettek. Ennek alapvető célja, hogy álcázzák a mindennapi koszt, de a történet itt nem ér véget. Míg sokan esztétikailag kifogásolják ezeket a huzatokat, akadnak olyanok is, akik felfedezik bennük a rejtett szépséget, sőt, néha művészi inspirációt merítenek belőlük.

Talán már az önnek is megfordult a fejében a kérdés: miért nem tudnak normálisan kinézni a tömegközlekedési eszközök ülései? A kárpit szinte mindig tarkabarka, rikító, a legtöbb esetben még a szabályos formákat is kerüli a dizájn. Ennek a legfőbb oka, hogy a mintákat úgy tervezték, hogy azok minél jobban elrejtsék a koszt. Utazás közben gyakran nem látjuk, hogy ez pontosan mit is jelent, de például ez a videó kiválóan szemlélteti a dolgot. Vagy éppen ez, ahol azt nézhetjük végig, hogy mennyi koszt lehet kiporszívózni egy busz üléséből:

Persze a kosz halmozódása - tekintve, hogy hányan használják nap mint nap a tömegközlekedést - nem meglepő, ahogy az sem, hogy nem csak por, de a kórokozók is nagy mennyiségben megtalálhatók a buszok, villamosok ülésén.

A tömegközlekedést minden nap rengeteg ember használja, egy-egy jármű pedig hosszú évekig teljesít szolgálatot, ez pedig eléggé leszűkíti a gyártók mozgásterét. Az üléshuzatok kiválasztásánál fontosak a biztonsági szempontok is. Az üléseknek tűz esetén a lehető leghosszabb ideig ki kell bírniuk anélkül, hogy lángra kapnának és elárasztanák füsttel az utasteret.

Az üléseknek nemcsak tartósnak, hanem időtállónak is kell lenniük, hiszen a folyamatos és intenzív használat során kiemelt szerepet kap a tisztíthatóság. Bár a takarítások között gyakran hosszabb idő telhet el, elengedhetetlen, hogy a felületek ne mutassák meg azonnal a szennyeződéseket. Ebből a szempontból a figyelemfelkeltő mintázatok ideális megoldást nyújtanak, hiszen remekül álcázzák a koszt és a napi használat nyomait.

A legtöbb esetben a padlószőnyegek és lábtörlők világát idéző mokett kárpit kínálja a megoldást. A London Transport Museum információi szerint ez az anyag 85%-ban gyapjúból és 15%-ban nejlonból készül. Nemcsak tartós és ellenálló, hanem rendkívül gazdaságosan és egyszerűen előállítható nagy tételben is, ami hozzájárult elterjedéséhez.

A múzeum honlapján található leírás szerint először az 1920-as években használták a londoni tömegközlekedésben a mokett huzatokat, az első minta neve Lozenge volt, a gyártó által kitalált dizájn követte a kor art deco stílusirányzatát.

Az 1930-as években a londoni tömegközlekedési vállalat megalakulása után a vezetőség megbízott több dizájnert és művészt azzal, hogy stílusos és modern mintázatokat tervezzenek a város tömegközlekedési rendszereihez. Ekkor a mokett huzatok már nem csak praktikus megoldásként jelentek meg, egyfajta dizájnikonná is váltak. Ez olyan szintre jutott, hogy az emeletes buszokhoz Douglas Scott által tervezett mintázat a '60-as években London egyik szimbólumává vált.

Az ezredforduló előtt a londoni közlekedési vállalatnak még arra is futotta kreativitásából, hogy minden egyes metró- és buszvonal saját, egyedi dizájnnal büszkélkedhessen. Ezek a különleges megjelenések nemcsak színeikben, hanem hangulatukban is hűen tükrözték az adott viszonylat karakterét, így a város közlekedése igazi vizuális élménnyé vált.

A BBC 2016-os írása rámutat arra, hogy ez a fajta igényesség egyre inkább eltűnik a közlekedési szolgáltatások világából. A cikk szerint a tömegközlekedés fenntartása gyakran nem hoz elegendő profitot, ezért a megjelenés javítására sem fektetnek be kellő erőforrást. A neves dizájnerek alkalmazása pedig a legtöbb esetben gazdaságilag nem indokolt.

Magántársaságok esetében gyakran tapasztalható, hogy a dizájnra több időt és energiát szánnak. Azonban még ezekben az esetekben sem a divatos trendek diktálják a tervezési folyamatot, hanem inkább a marketing szempontok állnak a középpontban. A cél az, hogy a utazás élménye tudatalatt különlegesnek tűnjön, mintha minden alkalommal egy újabb nyaralásra indulnánk. Ezt az élénk, vibráló színek alkalmazásával érik el. Természetesen a cég logója is elengedhetetlen, hiszen fontos, hogy az utazó tudatában legyen, kinek köszönheti ezt a felejthetetlen élményt. Azonban a szebb dizájnok itt sem várhatóak, hiszen a magántársaságok esetében is előnyös, ha a színpompás minták képesek eltakarni a koszt.

Arról nem is beszélve, hogy a divat szinte minden esetben gyorsabban változik, mint a tömegközlekedés járműparkja, így akárhogy is próbálkoznának a dizájnerek, az utasok egy idő után úgyis azt éreznék, hogy régi, elavult székeken ülnek.

Bár elsődlegesen a szennyeződés elrejtése a célja, és az elavult minták nem éppen gyakoriak, mégis van valami különösen vonzó a tömegközlekedési üléshuzatokban. Például az I Don't Give a Seat Instagram-profil már évek óta gyűjti a világ különböző tájain található tömegközlekedési eszközök ülésmintáit, és a feed folyamatos görgetése során igazán egyedi megoldásokra bukkanhatunk. A tartalom láthatóan sokakat megérint, hiszen az oldal közel 150 ezer követővel büszkélkedhet.

A színes minták folyamatosan új impulzusokat adnak a művészeknek, és ez alól Menja Stevenson német alkotó sem kivétel. 2006-ban bemutatott Bustour kollekcióját a tömegközlekedés világa ihlette. Stevenson különleges megállapodást kötött a közlekedésért felelős céggel, hogy hozzáférhessen az egyedi anyagokhoz, mivel azok nem voltak elérhetők a kereskedelmi piacon.

Volt már példa hasonlóra Magyarországon is. Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban a hagyományos tantárgyak mellett gyakorlati tapasztalatokat is kell szerezniük a tanulóknak, ennek része, hogy csapatokba szerveződve egy céget kell alapítaniuk, majd egy éven keresztül működtetni azt. 2017-ben az egyik csoportnak az az ötlete támadt, hogy a BKK üléshuzataiból csinálnának termékeket. Ehhez egyszerűen csak írniuk kellett a vállalatnak, az összekötötte őket az üléshuzatot gyártó céggel, ahonnan méterenként hétezer forintért beszerezték a kárpitot - mondta Vida Borbála, a csapat marketingese anno a Forbes-nak. A csapat 25 táskát, 35 pólót, 10 sapkát és 50 bérlet tokot gyártott az ikonikus sávos mintázatú anyagot felhasználva, ami hamar el is fogyott.