Romániában megkezdődött az elnökválasztás első fordulója, ahol a választók kifejezhetik álláspontjukat a jövő vezetőjéről. A voksolás izgalmas esemény, amely meghatározza az ország politikai irányvonalát a következő években. A választási folyamat során a

A 2024. november 21-i romániai elnökválasztásra készülve Bukarest utcái színes plakátokkal teltek meg, amelyek a jelöltek arcképét és programjuk főbb pontjait hirdetik. A város vibráló légkörében a politikai kampányok izgalma érezhető, miközben a választók figyelme a különböző jelöltek ígéreteire és vízióira irányul.

Helyi idő szerint vasárnap reggel hét órakor - magyar idő szerint 6-kor - kinyitottak a belföldi szavazóhelyiségek Romániában, ahol az ország 19 millió szavazópolgára államfőt választ a következő ötéves időszakra.

A külföldön élő, vagy éppen csak átmenetileg tartózkodó román állampolgárok már péntek óta gyakorolhatják szavazati jogukat. A több milliós román diaszpóra számára, hogy elkerüljék a korábbi években tapasztalt torlódásokat, most minden eddiginél több, összesen 951 szavazókört állítottak fel a világ különböző pontjain.

A hazai szavazás előtt körülbelül negyedmillió román állampolgár már kifejezte véleményét külföldön. Magyarországon a román állampolgárok számára a budapesti nagykövetség, a Román Kulturális Intézet, valamint a gyulai és szegedi főkonzulátus biztosít lehetőséget a voksolásra. Ezen kívül az ország területén összesen 18 968 szavazóhelyiség várja a választókat.

Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók bárhol leadhatják voksukat. Aki azon a településen tartózkodik, ahol az állandó lakhelye van, annak abban a szavazókörben kell jelentkeznie, amelyhez lakcíme alapján tartozik. Aki más településen tartózkodik, az bármelyik szavazókörben leadhatja voksát, miután ellenőrzik, hogy korábban nem szavazott, és adatait felírják a pótlistára.

A szavazókörök, akár hazai, akár külföldi területen, helyi idő szerint 21 órakor fejezik be működésüket. Azon településeken, ahol a zárás pillanatában még szavazók állnak sorban a bejáratnál, lehetőség van arra, hogy a szavazókör éjfélig nyitva maradjon, lehetővé téve ezzel, hogy mindenki leadhassa szavazatát.

A legfrissebb közvélemény-kutatások tanúsága szerint Marcel Ciolacu, a szociáldemokrata párt vezetője vezeti a szavazási rangsort, míg a második helyért kiélezett a verseny. Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Elena Lasconi, valamint a több párt által szélsőségesnek minősített Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetője, George Simion is komoly kihívást jelent. Továbbá, Mircea Geoana, a volt NATO-főtitkárhelyettes, aki függetlenként pályázik az államfői posztra, és Nicolae Ciuca, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi házelnöke is a versenyben van. A politikai táj tehát rendkívül izgalmas és kiszámíthatatlan, hiszen számos tényező befolyásolhatja a választások kimenetelét.

A romániai magyarság, amely az össznépesség 6 százalékát képviseli, szintén jelen van az elnökjelöltek között. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kelemen Hunor szövetségi elnököt állítja a versenybe. Az ő támogatása érdekében több neves magyar politikus, mint például Szijjártó Péter és Lázár János is aktivizálta magát a kampány során.

Ha a szavazólapon feltüntetett 14 államfőjelölt közül egyik sem nyeri el a választás első körében a névjegyzékben szereplő választók több mint felének, azaz körülbelül 9,5 millió szavazónak a támogatását, akkor december 8-án második fordulót tartanak, amelyben a két legtöbb szavazatot kapott jelölt mérkőzik meg egymással.