A humán kutatóintézetek helyzete egyre zavarosabbá válik.
A kormány keddi, késő esti bejelentései ellentmondtak az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia napközben tett határozatainak.
A Magyar Közlöny, a hivatalos közlemények forrása, este 9 óra után, a megszokott időpontjában, két fontos kormányhatározatot tett közzé.
Az egyik vélemény az, hogy a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) számára, a 2023-as költségvetési törvény értelmében, még az intézmény hivatalos megalapítása előtt biztosítani kell a pénzügyi forrást a kutatók és egyéb munkavállalók bérrendezésére, valamint a HUN-REN fejlődéséhez elengedhetetlen kiemelt intézkedésekre. Ennek érdekében a költségvetésben már előirányzott 18 milliárd forintot átirányítják a Kulturális és Innovációs Minisztérium keretébe, különösen a HUN-REN támogatását szolgáló alcím javára.
A kormány hivatalosan is elfogadta a HUN-REN Irányító Testületének határozatát, amely megállapítja, hogy a HUN-REN négy bölcsész- és humántudományi kutatóközpontja a jövőben az ELTE keretein belül folytatja tevékenységét. Ezen kívül a HUN-REN tizennégy másik, élő és élettelen természettudományokkal foglalkozó kutatóközpontja és kutatóintézete is teljes mértékben integrálódik a 2024. évi XCI. törvény értelmében létrejövő HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatba. Ezzel a lépéssel a kormány egyértelművé tette, hogy a további szétválasztások lehetősége, a nyilvános aggályok ellenére, kizárt.
A kormány legutóbbi határozatával hivatalosan is elismerte, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorának és kancellárjának javaslata, valamint a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Irányító Testületének támogató döntése alapján bizonyos HUN-REN kutatóközpontok az ELTE jogi személyiséggel rendelkező egységeiként fognak működni a jövőben. A szükséges pénzügyi átcsoportosításokat el kell végezni, mivel 2026-ra az illetékes minisztereknek biztosítaniuk kell az érintett kutatóközpontok működéséhez szükséges éves 7,665 milliárd forintot az ELTE költségvetésében. Ezt az összeget a Kulturális és Innovációs Minisztérium fejezetén belül, a fejezeti kezelésű előirányzatok között, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat támogatása alcímen kell előirányozni. 2027-től pedig ezt az éves összeget minden évben be kell tervezni. A folyósítás a 2024 végén elfogadott közfeladat-finanszírozási megállapodás keretein belül történik.
Tehát kedden este közzétették a hírt. Az események azonban különös fényben tűntek fel, különösen a június 17-i, váratlan bejelentés után, amely szerint négy korábbi akadémiai kutatóintézetet (Bölcsészettudományi, Nyelvtudományi, Társadalomtudományi, valamint Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) az ELTE-hez csatolnak. Azóta számos dolog történt. A HUN-REN Irányító Testülete pénteken jóváhagyta az átadást, "megfelelő szakmai és jogi garanciák mellett", egy egységes struktúrában, teljes intézeti felépítéssel és munkatársi állománnyal. A testület figyelmen kívül hagyta az érintett dolgozók és érdekképviseleteik ellenállását, sőt, kiderült, hogy a tagok között nyomásgyakorlás is történt. Ennek következtében három tag lemondott a testületből. Ezt követően, 24-én, kedden az MTA Elnöksége egyhangúlag kijelentette, hogy "az egységes magyar alapkutatási hálózat megbontása precedenst teremt: nem csupán a kutatóhálózat széteséséhez vezethet, hanem az egész magyar kutatási rendszer megrendülését is okozhatja".
A kormány esti ígérete, miszerint nem lesz több zűrzavar, az MTA vezetői számára még nem volt ismert. Ők azonban kijelentették, hogy "a döntés az átalakítás céljának, magyarázatának és várható hatásának tisztázása nélkül, az érintettek tiltakozásának ellenére, indokolatlanul gyors ütemben született meg". Hangsúlyozták, hogy az Akadémia készen áll a négy kutatóközpont átvételére, ami azonban felboríthatja a már folyamatban lévő jogi eljárásokat a korábbi kutatóintézeti vagyon ügyében. Az ingatlanok eladásáról a kormányzati nyomás hatására decemberben döntött az MTA közgyűlése.
Ugyanazon a kedden az ELTE Szenátusa úgy határozott, hogy elhalasztja a döntés meghozatalát.
A HVG értesülései szerint a dékánok és az egyetem más vezetői támogatták az elképzelést, míg a negatív vélemények főként a hierarchia alacsonyabb szintjein bukkantak fel. Egy forrásunk megjegyezte, hogy a kritika elsősorban a kinevezett rektor, Darázs Lénárd döntéseit célozta, aki az intézetek átvételéről egyedül határozott, anélkül, hogy bevonta volna a szenátust a folyamatba.
A kutatóintézetek átvételének részletei továbbra is zavarosak, különösen a HUN-REN ingatlanvagyona kapcsán, amely jelenleg az MTA birtokában van. Nincs olyan kötelezettség, amely arra kötelezné az MTA-t, hogy ezt az ingatlant ingyenesen átadja az ELTE számára, mint ahogyan azt a HUN-REN esetében tették. Az ELTE-n belül a kutatói hálózat szervezeti formája még nem világos, de valószínű, hogy az egyetem új szervezeti egységet alakít, amely a HUN-REN jogutódjaként működik majd. Jelenleg úgy tűnik, hogy a kutatóközpontok nem kapnak arányos képviseletet a szenátusban, és a rektor egyedül irányítaná a működésüket. A kormány határozata az ELTE kezdeményezésére hivatkozik, de nincs nyoma testületi jóváhagyásnak. Kérdéses az is, hogy a legnagyobb állami tulajdonú egyetem, az ELTE, amely a működésképtelenség határára került, miből fogja finanszírozni működését, és honnan származik az új rektorral együtt ígért béremelés, hiszen a legutóbbi pénzügyi döntések kizárólag az átcsatolandó kutatóközpontokra vonatkoznak.
