Egy orosz rakéta lehetett az oka, hogy a lezuhant azeri repülőgép találatot kapott.
Azeri kormányzati források és egy orosz katonai szakértő nyilatkozatai alapján légvédelmi rakéta csapódott be az Azerbaijan Airlines 8432-es számú járatába.
Egy orosz katonai elemző véleménye szerint a Kazahsztánban lezuhant Azerbaijan Airlines járatát "valamilyen légvédelmi rakétához rendkívül hasonló" lövedék találta el, ami aggasztó kérdéseket vet fel a légiközlekedés biztonságával kapcsolatban.
Az Azerbaijan Airlines 8432-es járata szerda reggel szállt fel az azerbajdzsáni fővárosból, Bakuból a csecsenföldi Groznijba. A legfrisseb hírek szerint a fedélzeteén tartózkodók közül 42-en haltak meg.
"A repülőgépet egy, a légvédelmi rakétákhoz kísértetiesen hasonlító eszköz rongálta meg. Valójában rendkívül nehéz bármi mást feltételezni, ha nincsenek komoly bizonyítékok" - nyilatkozta Jan Matvejev, a terület szakértője.
"Összességében úgy néz ki, hogy a gép farokrészét néhány rakétaszilánk találta el, valószínűleg egy Pantsir S-1 rakéta, vagy valamilyen más légvédelmi rendszer ugyanilyen kis rakétákkal, amelyek nem túl nagy robbanófejet hordoznak".
Ezek a megállapítások azután kerültek napvilágra, hogy azerbajdzsáni kormányforrások kizárólag az Euronewsnak megerősítették: egy orosz föld-levegő rakéta állt a repülőgép Aktauban történt katasztrófája mögött.
A rendelkezésre álló információk alapján a rakétát a Groznij feletti drónos lég műveletek során indították a repülőgép ellen. A detonáció következtében keletkező repeszek súlyosan érintették mind az utasokat, mind pedig a kabin személyzetét, amikor a robbanás a gép közelében történt.
Jan Matvejev megerősítette, hogy ukrán drónok repültek Csecsenföld felett az utasszállító repülőgép lezuhanásának idején, és lehetséges, hogy az orosz légvédelem azokat célozta.
"Ami a Csecsen Köztársaság területén, Oroszországban zajlott abban az időszakban, amikor a gép a levegőben volt, arra mutat, hogy valószínűleg a Pantsir S-1 légvédelmi rendszer lépett akcióba, mivel éppen akkor ukrán drónok tartózkodtak a térségben" - nyilatkozta.
Kormányzati források az Euronews számára megerősítették, hogy a pilóták kényszerleszállás iránti kérését figyelmen kívül hagyták, és a sérült repülőgépnek egyetlen orosz repülőtéren sem engedték meg a landolást. A gépet arra utasították, hogy a Kaszpi-tenger fölött repüljön tovább, irányítva Kazahsztán Aktau városa felé.
Az adatok szerint a repülőgép GPS-navigációs rendszere a tenger feletti repülési útvonal teljes hosszában akadozott.
Moszkva csütörtökön felszólított, hogy a folyamatban lévő vizsgálat lezárásáig ne terjesszenek "hipotéziseket" a baleset okáról.
"Helytelen volna bármilyen hipotézist felállítani a vizsgálat eredményeinek kihirdetése előtt. Mi természetesen nem fogunk ezzel élni, és senkinek sem lenne szabad ezt tennie. Meg kell várnunk, amíg a vizsgálat teljesen lezárul" - nyilatkozta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
A baleset körülményeinek alapos kivizsgálása során valószínűleg kiderül, hogy Oroszország miért nem engedélyezte a repülőgép kényszerleszállását. Ennek következtében a pilóták kényszerültek arra, hogy egy sérült géppel próbálják meg átszelni a Kaszpi-tenger feletti területet.
Az orosz polgári légiközlekedési hatóság, a Roszavija bejelentette, hogy a rendelkezésre álló előzetes adatok alapján a pilóták Aktauba irányították a repülőgépet, miután a fedélzeten madárcsapás következtében vészhelyzet lépett fel.
Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnöke úgy véli, hogy még korai lenne spekulálni a baleset okait illetően. Kiemelte, hogy a gépnek a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt kellett eltérnie az eredetileg tervezett útvonalától.
A kazahsztáni tisztviselők hasonlóképpen nem kívántak nyilatkozni a baleset lehetséges okáról, mondván, hogy annak megállapítása a nyomozók feladata lesz.
Amennyiben a jelenlegi információk valóban megerősítést nyernek, úgy ez lesz a második eset egy évtizeden belül, amikor az orosz haderő egy kereskedelmi repülőgépet elpusztít.
A 2014-es tragikus események során a Malaysian Airlines 17-es járata Kelet-Ukrajna fölött megsemmisült, amikor orosz támogatással rendelkező szakadár erők támadták meg. A katasztrófa következtében a fedélzeten lévő 298 utas és személyzet életét vesztette.
