Az Akadémia végül meghozta a végső döntést: Donald Trump nem nyerte el a Nobel-békedíjat.

Idén María Corina Machado, a venezuelai ellenzék kiemelkedő vezetője részesül a Nobel-békedíjban - jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság. Érdekes, hogy a Nobel-békedíj az egyedüli olyan elismerés, amelyet nem Svédországban, Alfred Nobel szülőhazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át.

A kitüntetés olyan egyéneknek és csoportoknak adományozható, akik kiemelkedő szerepet játszanak a békekonferenciák elősegítésében, a leszerelési tárgyalásokban, valamint a népek közötti testvériség védelmében. Ezen kívül azok is elismerésben részesülnek, akik az emberi jogokért folytatott harcban állnak ki.

"A Nobel-békedíjat 2025-ben egy bátor és elkötelezett nő kapja, aki a béke élharcosa. Ő az, aki a fokozódó sötétség közepette is képes életben tartani a demokrácia lángját" - hangzott el az oslói bejelentés során.

A hirado.hu által is közölt hírek alapján a Gázában fogva tartott túszok családjai arra kérik a norvég Nobel-bizottságot, hogy a közelgő hónapban az Egyesült Államok elnökének ítéljék oda a Nobel-békedíjat, ezzel elismerve azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a szeretteik kiszabadítása érdekében tett.

Az elnök kiemelkedő szerepe a közelmúltban lezárult, 12 napos Izrael-Irán konfliktus befejezésében nemcsak diplomáciai ügyességet, hanem a béke iránti elkötelezettséget is tükrözi. A feszültségek csillapítása érdekében tett erőfeszítései hangsúlyozzák, hogy a párbeszéd és a kompromisszumok keresése kulcsfontosságú a régió stabilitásához. Ezen túlmenően, az elnök jövőbe mutató víziója és diplomáciai stratégiája már 2020-ban is megmutatkozott, amikor sikerült megkötni az Ábrahámi Egyezményeket. Ezek az egyezmények négy arab állam, köztük Egyiptom, Jordánia, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek, diplomáciai kapcsolatait normalizálták Izraellel, ami történelmi lépés volt a közel-keleti béke és együttműködés irányába. Az elnök elhivatottsága és kezdeményezőkészsége nemcsak a regionális stabilitás érdekében tett lépéseket eredményezett, hanem egy újabb lehetőséget teremtett a békés együttélésre és a gazdasági fejlődésre is a térségben.

Ez a megjelölés kizárólag a 2026-os díjra érvényes, mivel a 2025-ös díjra szóló jelölési időszak január 31-én véget ért.

A Nobel-békedíjjal járó, Gustav Vigeland norvég szobrász által tervezett érem más, mint a többi: előlapján más szögből látható a díjalapító portréja, hátlapján három egymást ölelő férfialak áll a latin "Pro pace et fraternitate gentium" (A békéért és népek testvériségéért) felirat alatt, az érme oldalába vésik bele az évet és a díjazott nevét. A

Az első Nobel-békedíjat 1901-ben Henry Dunant kapta, aki a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának alapítója volt. A legfiatalabb díjazott címet 2014-ben a pakisztáni diáklány, Malala Juszafzai érdemelte ki, aki mindössze 17 évesen vehette át a kitüntetést, ezzel ő lett a legfiatalabb Nobel-díjas a történelemben. A legidősebb nyertese pedig Joseph Rotblat, a Pugwash-mozgalom megalapítója, aki 1995-ben 86 éves korában részesült a díjban.

A visszautasításra egy érdekes példa a vietnámi békeszerződés kapcsán alakult ki 1973-ban. Ekkor a vietnámi Le Duc Tho és az amerikai Henry Kissinger közösen részesült a kitüntetésben, ám Le Duc Tho úgy döntött, hogy nem fogadja el azt.

Az idei évben a Nobel-díjak magyar vonatkozású kiosztása különösen figyelemre méltó eredményt hozott, hiszen a Svéd Akadémia Krasznahorkai László Kossuth-díjas írót, a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alakját tüntette ki az irodalmi Nobel-díjjal. Ez az elismerés nemcsak az ő munkásságát, hanem a magyar irodalom nemzetközi szintű elismertségét is hangsúlyozza.