Chat-ellenőrzés: A magyar kormány is azon dolgozik, hogy a gyermekvédelem nevében hozzáférést nyerjen a magánüzenetekhez.

Olaszország számára kész ráfizetés lett az albániai menekülttáborok ötlete

Egy Joachim névre hallgató dán programozó, aki Alborgban él, augusztusi hétvégéjén életre hívta a Fight Chat Control nevű weboldalt. Ez a lépése olyan kampányt indított el, amely gyorsan eljutott Brüsszel döntéshozóihoz is. A Fight Chat Control kezdetben csupán egy figyelemfelkeltő kezdeményezésként indult, miután Joachim először értesült a köznyelvben "Chat Control"-ként ismert javaslatról, amely újra napirendre került az Európai Unióban. A kampány központi üzenete, hogy ha ezt a szabályozást elfogadják, az a titkosított üzenetküldés végét jelentené az EU területén.

A tiltakozó kampány weboldala egy könnyen használható, tömeges e-mail küldő platformot biztosít mindazok számára, akik aggódnak digitális magánjogaik miatt, és hajlandóak fellépni az ügy érdekében. Csak néhány kattintás szükséges ahhoz, hogy levelet küldjünk nemzeti kormányoknak, európai parlamenti képviselőknek és uniós döntéshozóknak, kifejezve ellenérzésünket a javasolt intézkedésekkel szemben. Az EUrologus digitális jogvédő közösségei szerint augusztus óta már több mint 20 ezer üzenetet küldtek el a rendszeren keresztül, ami annyira megterhelte egyes európai parlamenti képviselők e-mail fiókjait, hogy azok beteltek. Evin Incir, a svédországi kurd kisebbség tagjaként tevékenykedő szociáldemokrata képviselő nyilvánosan is jelezte, hogy naponta több száz e-mailt kap a kampányoldalon keresztül.

A tiltakozások másik szervezeti színtere, a stopchatcontrol.eu, közben egyesítette a digitális jogvédelmi csoportokat, akik úgy vélik, hogy a javaslat "az európai állampolgárok magánéletére nézve a legnagyobb fenyegetést jelenti az elmúlt tíz év során".

A júliusban kezdődött dán EU-elnökség programja szerint "a CSA-rendelet és irányelv munkájának kiemelt prioritást ad". A javaslat célja a gyermekek online bántalmazásának visszaszorítása. De a tervezet lényegében kliensoldali szkennelést ír elő -- vagyis a szolgáltatók a felhasználó készülékén ellenőriznék a privát üzeneteket, még titkosítás előtt.

Szakértők és jogvédők véleménye szerint ez a lépés szinte a titkos kommunikáció teljes megszüntetését jelenti. Az EDRi, Brüsszel egyik legismertebb digitális jogvédő szervezete, úgy fogalmazott, hogy "ez a tömeges megfigyelés mintaképének számít; a dán kompromisszum nem kínál valós megoldást a titkosítás és a magánélet védelmére". A Signal, az egyik legnépszerűbb titkosított üzenetküldő alkalmazás alapítói pedig odáig merészkedtek, hogy a kliensoldali szkennelést "a kormányzati szoftverek kártevőként való viselkedésének" nevezték.

Legutóbb a napokban Németország tette egyértelművé, hogy nem támogatja a javaslatot. Dr. Stefanie Hubig német igazságügyi miniszter kijelentette: "a jogalap nélküli chatkontroll alkotmányos jogállamban tabu. Nem adhatjuk fel a magánkommunikáció sérthetetlenségét". Hubig elutasítása egy csapásra blokkoló kisebbséget teremtett a Tanácsban, hiszen Németország népességsúlya elegendő ahhoz, hogy a dán kompromisszum ne érje el a minősített többséget.

Az Európai Tanácsban jelenleg két ellentétes álláspont ütközik a chat control témájában. A javaslatot Magyarország mellett több ország, köztük Dánia, Franciaország, Spanyolország, Horvátország, Portugália és Málta is támogatja. Ezzel szemben az ellenzők táborát alkotja Ausztria, Finnország, Hollandia, Luxemburg, Csehország, Észtország, Lengyelország, és most már Németország is. Belgium, Olaszország, Görögország, Lettország és Svédország még nem hozott végleges döntést a kérdésben.

A sorsdöntő szavazás október 14-én várható a bel- és igazságügyi tanács ülésén, ahol a dán elnökség politikai megállapodást szeretne. Azonban a német elutasítás és a fokozódó civil nyomás miatt egyre valószínűbb, hogy az indítvány elakad.

Ami az uniós jogi aggályokat illeti a kérdést illetően: már 2022-ben figyelmeztetett az Európai Adatvédelmi Testület és az Európai Adatvédelmi Biztos közös állásfoglalása, miszerint egy front door alapú chat control javaslat "általános és válogatás nélküli megfigyeléshez" vezethet. Az EU Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke, valamint a GDPR adatminimalizálási elvei és az ePrivacy-irányelv (2002/58/EK) szintén konfliktusba kerülhetnek ezzel a javaslattal.

Az Európai Parlamentben Javier Zarzalejos (EPP) mint a dosszié jelentéstevője, valamint Markéta Gregorová (Greens/EFA) és Isabel Sánchez Serra (The Left) árnyék-jelentéstevők egyértelműen kiemelik, hogy a gyermekvédelem nem járhat együtt a polgárok általános megfigyelésével.

A Chat Control körüli vita mára végső soron a szólásszabadság és a magántitok jövőjéről szól: arról, hogy a digitális tér biztonságát rendőri felügyelettel vagy jogállami garanciákkal kívánjuk megteremteni.

Jól rezonál a brüsszeli vitára az a Franciaországban zajló jogalkotási folyamat, amely a drogkereskedők kapcsán szeretne véget vetni az végpontok közti titkosításnak, emlékezetet a Voxeurop, hozzátéve, korábban a terroristákra hivatkozva akart a kormány hozzáférést a bűnüldöző szerveknek, most pedig a drogbandákkal érvelve szeretnének a polgárok magánüzeneteihez korlátlan hozzáférést.

A francia törvényjavaslat elsődleges célja hivatalosan az, hogy "Franciaországot kiszabadítsa a kábítószer-kereskedelem csapdájából". Azonban a vita nem erről a célkitűzésről robbant ki. A javaslat középpontjában a legveszélyesebb elítéltek számára tervezett "különleges" börtönrezsim bevezetése és egy új Nemzeti Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség létrehozása áll. A botrány forrása Cédric Perrin, a jobboldali Les Républicains párt szenátorának által benyújtott nyolc cikkely volt, amely nemcsak a digitális szektort, hanem civil szervezeteket, politikai szereplőket és a kormány bizonyos tagjait is felháborította. Az indítvány lehetőséget biztosítana a francia titkosszolgálatok számára, hogy hozzáférjenek a végponttól végpontig titkosított kommunikációk, például a WhatsApp, Signal, valamint részben a Messenger és Telegram üzeneteinek értelmezhető tartalmához.

Philippe Latombe, a francia Nemzetgyűlés képviselője és a Les Démocrates / MoDem centrista párt elismert politikusa, aki a digitális jogok, kiberbiztonság és adatvédelem terén Franciaország egyik vezető szakértője, kifejezte véleményét a drogkereskedelem elleni harc kapcsán. A Next INpactnak adott interjújában így fogalmazott: "Ez egy óriási ostobaság. Még ha elkötelezetten küzdünk is a drogkereskedelem ellen, nem szabadna kockára tennünk Franciaország gazdasági, ipari és kiberbiztonságát."

Európai szinten hasonlóképpen alakul a helyzet, ahogyan az EDRi megjegyzi: "A dán jogszabály nem nyújt választ a tömeges megfigyelés és a titkosítás körüli lényeges problémákra."

A Chat kontrol körüli kampány által kiváltott civil felháborodás rávilágít arra, hogy amikor az állampolgárok egyesítik erőiket, még az Európai Unió zárt folyosóin is kénytelenek figyelembe venni a hangjukat.