Budapest ostroma: Az elpusztult épületek ma - egy galéria A második világháború vége felé Budapest ostroma mély nyomokat hagyott a város szerkezetén és lelkén. A háborús események következtében számos épület megsemmisült, mások pedig súlyosan megrongálód
"Van hol pihennie!" - egy 93 éves hölgy szeretné hazavinni Magyar Pétert - videó.
Budapest ostroma 52 napig tartott, így a II. világháború egyik leghosszabb olyan harcának számított, amelynek során két fő megerősített vonal közötti kulcsfontosságú átkelési pont megszerzése-megtartása volt a cél: Bécs 6 és Berlin is csak 14 napig volt képes feltartóztatni a szovjet csapatokat.
A cél az volt, hogy a szovjet erőket minél hosszabb időre lekösse; Hitler elméjében a sztálingrádi kitartás példája lebegte, amely végül fordulatot hozott az események menetében.
Az ostrom Budapesten 38 ezer polgári áldozatot követelt, közülük 17 ezren voltak zsidó származásúak. A főváros romokban hevert, a 39 ezer épületének csak a negyede maradt épen. A legnagyobb pusztítást a budai Várhegy és környéke szenvedte el. Itt 789 épületből csupán négy lakás maradt sértetlen. A hatalmas pusztításokat szenvedő Budapest már egyre kevésbé, de még mindig magán viseli az egykori ostrom nyomait.
A világháború európai frontján fordulópontot jelentett, hogy a 2. Ukrán Front 1944 októberében elérte az Alföldet, és Sztálin Budapest mielőbbi elfoglalását tűzte ki célul. Az október 29-én meginduló első ostromkísérlet azonban kudarcot vallott: bár a szovjet csapatok november 3-án már Ferihegyig nyomultak előre, a német ellentámadás Dunaharasztiig szorította vissza azt. Az első szovjet páncélosok 1944 szentestéjén hatoltak be Budára, és egészen a Szent János kórházig jutottak, ahonnét azonban visszaszorították őket. Két nappal később, december 26-án zárult be a főváros körüli szovjet ostromgyűrű. Budapest ostromát gyakran nevezik második Sztálingrádnak. A második világháború két helységharca között valóban több párhuzamot találhatunk: mindkét város ostromának inkább politikai, mintsem hadászati oka volt; mindkét város ostroma jelentősen elhúzódott; a harcok során sem Budapest, sem Sztálingrád lakosságát nem evakuálták.
Szálasi Ferenc, a nyilas diktatúra első számú vezetője nem ragaszkodott Budapest megvédéséhez, ilyen irányú kéréssel Hitlert sem kereste meg. Budapest utolsó tégláig való megvédése, és a főváros "erőddé" való nyilvánítása kizárólag a Führer elképzelése volt, amelyet a német katonai vezetés tanácsa ellenére rendelt el, hogy minél tovább tudja lekötni a szovjet hadtesteket.
A Budapest ostroma alatt, amikor a Duna-hidakat megsemmisítették, a Vörös Hadsereg számára komoly kihívássá vált a folyón való átkelés. Ám a természet váratlan módon közbeszólt: 1945 januárjában olyan zord mínuszok uralkodtak, hogy a szovjet csapatok a befagyott Dunán keresztül ágyúkat szállíthattak át a Margit-szigetre.
Nyolc évtizeddel ezelőtt zárult le a II. világháború, amely mély nyomokat hagyott a világ történetében. Fedezd fel további cikkeinket, videóinkat és fényképeinket, amelyek részletesebben bemutatják ezt a jelentős eseményt! Kattints ide a további tartalmakért!
