Brüsszel titkos, milliárdos erőforrásokat mozgósít, hogy Donald Trump kedvenc célpontjait megfékezze.
2025. május 6-án újra körüljárjuk, hogyan hat a LegalTech és a DigitalCompliance a versenyképességre és melyek a digitális térben való vállalati jelenlétet meghatározó legfontosabb jogi-szabályozási területek.
Az Európai Unióban ismét előtérbe került a digitális adó bevezetésének lehetősége, válaszul Donald Trump kormányának büntetővámjaira és a nagy amerikai technológiai vállalatok piaci dominanciájára - írja a Handelsblatt.
A lapnak adott nyilatkozatukban több közgazdász, így Monika Schnitzer (SVR), Clemens Fuest (ifo) és Marcel Fratzscher (DIW) hangsúlyozták, hogy ez a lépés a leghatékonyabb és legcélzottabb válasz lenne, amely valóban hatással lenne a Google, Meta, Amazon és Netflix szintű vállalatokra.
Ezek a vállalatok évente több tízmilliárd eurós bevételt termelnek az európai egységes piacon, miközben minimális adót fizetnek az EU-ban.
Az uniós digitális adóra vonatkozó első jelentős javaslat 2018-ban került a figyelem középpontjába. Ez a javaslat egy háromszázalékos adókulcsot irányzott elő a nagy forgalmú, digitális szolgáltatások, mint például az online hirdetések és a felhasználói adatok értékesítése után keletkező bevételek terheltése érdekében. A javasolt szabályozás kizárólag azon vállalatokra vonatkozott volna, amelyek globális szinten elérik a 750 millió eurós, illetve az uniós piacon a 50 millió eurós bevételt.
Németország az amerikai megtorlásoktól tartva akkor visszakozott, miközben a zeneipari szereplők, például a Spotify, szintén ellenezték az elképzelést.
A kezdeményezés végül háttérbe szorult az OECD által javasolt globális minimumadó terjedése miatt, amely legalább 15%-os nyereségadót kíván bevezetni a profit keletkezésének helyszínén. Habár 137 ország elkötelezte magát a szabályozás mellett, az Egyesült Államok - Trump újraválasztása után - világossá tette, hogy nem fogja életbe léptetni az egyezményt.
Ez megnyitotta a lehetőséget az Európai Unió számára, hogy újra előtérbe helyezze a saját digitális adózási javaslatait, különösen annak fényében, hogy az Egyesült Államok kormánya nem hajlandó elfogadni a nemzetközi megállapodásokat.
Ahogy korábban említettük, a CEPS brüsszeli kutatóintézet becslései alapján az EU digitális adója évente közel 40 milliárd euró bevételt generálhatna, ami az uniós költségvetés körülbelül egyötödét jelentené. Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Ausztria már bevezették saját, korlátozott hatályú digitális adóikat; Franciaország például ebből évente körülbelül 700 millió eurót szed be.
Bár Ursula von der Leyen bizottsági elnök jelenleg inkább a digitális piacokat szabályozó új törvények - DSA és DMA - érvényesítésére helyezi a hangsúlyt, a digitális adó a Trump-féle vámháború eszkalálódása esetén stratégiai tartalékként ott lebeg az EU eszköztárában.
