Brüsszel ügyesen kijátszotta Trumppal a kártyáit, elérve, amit kívánt - az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi megállapodás már a küszöbön áll.

Brüsszel és Washington közel állnak egy elvi megállapodáshoz, amely alapján az Egyesült Államok egységes, 10 százalékos vámtarifát alkalmazna az európai exporttermékek többségére, miközben néhány érzékeny ágazat -- például a repülőgépipar és a szeszes italok -- mentességet kaphatna. A Portfolio uniós tisztviselőktől úgy értesült, hogy a génmódosított amerikai szójaimport is része lesz az EU-USA kereskedelmi megállapodásnak.

Brüsszel és Washington közel állnak egy elvi megállapodáshoz, amely lehetővé tenné, hogy az Európai Unió az amerikai exporttermékekre egységes, 10 százalékos vámtarifát alkalmazzon, miközben egyes érzékeny ágazatok -- így a repülőgépgyártás és az alkoholos italok -- mentességet kaphatnak.

A Portfolio információi szerint a megállapodás nem csupán a látható aspektusaira épít, hanem egy rejtettebb, mégis kulcsfontosságú összetevőt is magában foglal.

Az Európai Unió jóváhagyta bizonyos génmanipulált szójafajták importját az Egyesült Államokból.

Bár az amerikai génmódosított szójaimport már hosszú ideje politikai és egészségügyi viták középpontjában áll, a szektor szereplői számára ez a lépés nem volt teljesen váratlan. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, az EFSA, már másfél éve foglalkozik e fajták takarmányozási célú felhasználásának vizsgálatával. A múlt hét végén pedig az Európai Bizottság, szinte észrevétlenül - noha az Agrárszektor beszámolt róla - zöld utat adott az egyik ilyen génmódosított szója engedélyezésének.

Az engedély tíz évre szól, és kizárólag az importált, feldolgozott formájú szójára vonatkozik -- a termesztést továbbra is tiltja az EU. Közvetlen emberi fogyasztásra nem importálhatók a GMO-szóják, csak takarmányozásra lehet használni, ami sok európai gazda régi követelése volt.

A szójaimport korlátozásának megszüntetése világos jelzés Washington számára, és része lehet annak az engedménycsomagnak, amelyet Brüsszel a Trump-adminisztrációval folytatott tárgyalások során próbál kidolgozni, hogy megelőzze a kereskedelmi konfliktus újabb kiéleződését - nyilatkozta egy, a folyamatokat ismerő uniós forrás lapunknak.

A Politico hétfő esti értesülései szerint az Egyesült Államok elfogadja azt az uniós ajánlatot, hogy a jövőben

Az Európai Unióba érkező termékek esetében egy alapvető 10%-os vámot javaslunk, azonban bizonyos érzékeny iparágakban, mint például a repülőgépgyártás és a szeszes italok, lehetőség lenne alacsonyabb vagy akár nullás vámkategória alkalmazására.

Az amerikai kormány viszont nem vállalt kötelezettséget arra, hogy mentességet biztosítson más lényeges európai exporttermékek, mint például az autók, acél vagy gyógyszerek, esetében.

A tárgyalások érzékeny jellege jól tükröződik abban, hogy az EU kereskedelmi biztosa, Maroš Šefčovič vasárnap közvetlen telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump amerikai elnökkel. Ezt követően hétfőn egy szűk körű tájékoztatót tartott az uniós nagykövetek számára. Az EU eddig hivatalosan nem kapott garanciát arra vonatkozóan, hogy a következő napokban nem érkezik meg az a "figyelmeztető levél", amelyet a Trump-adminisztráció már eljuttatott Dél-Koreának és Japánnak – ezen országok számára augusztus 1-től 25%-os vámtarifa léphet életbe.

A Fehér Ház a legutóbbi esti sajtótájékoztatón újságírói kérdésekre reagálva közölte, hogy "jelenleg nem küldenek az EU-nak felszólító levelet". A diskurzus középpontjában az áll, hogy a "jelenleg nem" kifejezés vajon azt jelenti-e, hogy a levélkiadás teljesen elmarad, vagy csupán augusztus 1-ig nem tervezik ezt megtenni.

Simon Harris, az ír kereskedelmi miniszter, hétfő este tett nyilatkozatában határozottan kifejtette véleményét, miszerint Brüsszelnek sikerült időt nyernie a helyzet kezelésére.

Most már biztosra vehetjük, hogy a jelenlegi vámpolitikai status quo augusztus 1-ig fennmarad, hogy addig elvi megállapodás születhessen az EU és az USA között.

Bár az Európai Bizottság ambiciózus célt tűzött ki, miszerint szeretné, ha a megállapodás szerdáig, a július 9-i határidő előtt létrejönne, a végső kimenetel mégis az amerikai elnöktől függ. A Politico beszámolója szerint a megállapodás "kontúrjai" továbbra is homályosak, és a tárgyalások jövője teljes mértékben bizonytalan.

Mindazonáltal ez nem sokat számít, hiszen Kínával is hasonló elvi megállapodást kötöttek. Az amerikai kormány csak az Egyesült Királysággal és Vietnammal tudott részletes egyezményre eljutni.

Karoline Leavitt, Trump szóvivője, közölte, hogy az amerikai kormány elnöki rendelettel kívánja hivatalossá tenni az augusztus 1-jéig érvényes türelmi időt. Mindazonáltal eddig semmiféle biztosíték nem áll rendelkezésre. A brüsszeli diplomácia hétfő esti tanácskozásán több uniós tagállam képviselője is figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államok továbbra is bizonytalan álláspontot képvisel a vámokkal kapcsolatban, és nem nyújtott garanciát arra, hogy a helyzet egyik napról a másikra nem változik.

A Bizottság hivatalosan nem kommentálta az egyeztetések tartalmát, csupán annyit közölt, hogy "a tárgyalások folyamatban vannak".

Brüsszel előtt most egy komoly dilemma áll: el fogja fogadni a Trump-adminisztráció által rákényszerített aszimmetrikus feltételeket, vagy inkább vállalja a kereskedelmi instabilitás kockázatát? A génmódosított szójaimport kérdése is szorosan összefonódik ezzel a problémával. Bár technikailag egy EU-n belüli hatósági döntésről van szó, a tagállamok nem kötelezhetők arra, hogy támogassák a kedvezmények kiadását. Ezáltal a helyzet még bonyolultabbá válik, és a döntéshozók előtt álló választás tovább fokozza a kereskedelmi feszültségeket.

Trumpnak fogalma sincs az Európai Unió működéséről, és az amerikai választók számára ez még inkább zavaros. Azonban már önmagában is figyelemre méltó, hogy 1980 óta először adódik lehetőség a legnagyobb szójatermesztők számára, hogy belépjenek az európai piacra.

- mondta lapunknak egy forrás, aki szerint gazdasági hatása nem igazán lesz a 10 százalékos alapvámoknak. Ráadásul ezek ellensúlyozására már nagyon készültek Brüsszelben: sorra kötöttek megállapodásokat a világ legnagyobb országaival és kereskedelmi övezeteivel. Az év végéig hatályossá válhat a Mercosur-államokkal és Indiával kötött megállapodás is, ahol komoly kereslet látszik az európai járművekre és gépipari termékekre.

A következő hetek kulcsfontosságúak lehetnek az Európai Unió számára, hiszen elérkezhet a pillanat, amikor kiderül, hogy képes-e harmonizálni az agrárlobbi érdekeit, a fogyasztók védelmét szolgáló aggályokat, valamint a globális kereskedelmi nyomás kihívásait. Mindeközben mindezek mellett meg kell őriznie saját identitását, legyen szó Brüsszelről vagy a tagállamokról.