Az Egyesült Államok szankciókat vezetett be az ENSZ palesztin helyzetével foglalkozó jelentéstevője ellen.

Az amerikai külügyminiszter bejelentését azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok kormánya úgy véli, Albanese elfogult és ellenséges kampányt folytat az Egyesült Államok és Izrael ellen, miközben a Hamász terrorszervezet cselekedeteit relativizálja.

Az Egyesült Államok szankciókat alkalmazott Francesca Albanese ellen, aki az 1967 óta megszállt palesztin területek emberi jogi helyzetével foglalkozik, jelentette be szerdán Marco Rubio, az amerikai külügyminisztérium képviseletében.

"Nem fogadjuk el tovább az Egyesült Államok és Izrael ellen irányuló politikai és gazdasági támadásokat" - nyilatkozta Rubio. Az amerikai kormány álláspontja szerint Albanese "jogellenes és szégyenletes próbálkozásokat tesz a Nemzetközi Büntetőbíróság meggyőzésére, hogy intézkedjen amerikai és izraeli tisztviselők, vállalatok és vezetők ellen."

Rubio hangsúlyozta, hogy „sem az Egyesült Államok, sem Izrael nem tagja a Római Statútumnak”, így Albanese lépése súlyosan sérti mindkét ország szuverenitását.

Albanese 2022 óta folyamatosan jelentéseket készít az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a palesztin területeken tapasztalható emberi jogi helyzetről. Tavaly áprilisban további három évre meghosszabbították a megbízatását. Hosszú távú nemzetközi és humanitárius jogi pályafutása során, jelenlegi pozíciójában, a gázai konfliktus első hónapja óta határozottan bírálta Izrael és az Egyesült Államok politikáját, és a nemzetközi jogra hivatkozva népirtásnak minősítette a történteket.

E hónap elején publikálta legfrissebb jelentését a palesztin területek emberi jogi helyzetéről, amelyben kritikus szemmel vizsgálja több európai és globális vállalat működését. A jelentés szerint ezek a cégek együttműködnek Izraellel, hozzájárulva ezzel a megszállás fenntartásához és a palesztin lakosságra kényszerített apartheid rendszer működtetéséhez. Az elemzés arra figyelmeztet, hogy a vállalatok valójában "profitot termelnek" a palesztinok szenvedésein, így komoly morális dilemmákat vetnek fel tevékenységük kapcsán.

"Albanese szítja az antiszemitizmust, és nyíltan kifejezésre juttatja a terrorizmus támogatását, ugyanakkor az Egyesült Államokkal és Izraellel szembeni megvetését" - közölte az amerikai külügyminiszter. Rubio szerint mindez "egész pályafutása során" nyilvánvaló volt, beleértve azt is, hogy "javasolta a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, hogy adjon ki elfogatóparancsot Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Yoav Gallant volt védelmi miniszter ellen".

Egy olasz jogász néhány éven át Jeruzsálemben dolgozott az UNRWA jogi osztályán, amely az ENSZ-ügynökség a palesztinok megsegítésére jött létre, de az Izrael által törvényen kívül helyezett szervezetként számos állam, így az Egyesült Államok figyelmének középpontjába került. Az UNRWA gázai tevékenysége egyre inkább megkérdőjelezhetővé vált, miután kiderült, hogy több munkatársuk is részt vett a Hamász által végrehajtott terrortámadásokban 2023. október 7-én. Az izraeli hírszerzés vádjaira reagálva a szervezet vezetősége belső vizsgálatot indított, amely során több alkalmazottat elbocsátottak, és ígéretet tettek a szervezeti struktúra átalakítására. Az izraeli kormány először várakozott, majd végül kitiltotta az ENSZ-ügynökséget Izrael területéről.

Az elmúlt hetekben az USA az ENSZ-hez intézett levelében követelte Albanese menesztését, azzal vádolva őt, hogy a Hamászhoz kötődő csoportoktól kapott támogatást.

Albanese hivatalosan még nem reagált az amerikai döntésre, azonban számos közéleti személyiség már kifejezte támogatását. Közéjük tartozik Matja Nemec, a szlovén szociáldemokrata európai parlamenti képviselő, aki javaslatot tett, hogy Jánisz Varoufakisz, a volt görög pénzügyminiszter, a Diem25 mozgalom egyik alapítója, Nobel-békedíjra legyen jelölve. Ezen kívül olasz politikai alakok, például Laura Boldrini, a Demokrata Párt európai parlamenti képviselője, aki a képviselőház emberi jogi állandó bizottságának elnöke, szintén kifejezte támogatását.