Az energiatároló szektorban a söptei projekt lehet az, ami igazán felpezsdíti a nyári hónapokat.
Nem a jövő, hanem a jelenünk gazdasági folyamatai alakultak át - erről szól a minden iparágat érintő szeptember 4-i Sustainable World konferencia, ahol a hazai fenntartható üzleti világ szereplői találkoznak.
Nemrég adták át a söptei hibrid erőmű naperőművi egységét. Technológiailag hogyan épül fel a projekt, és miben tér el az ösküi pilot beruházástól?
Egy 2,2 megawatt teljesítményű naperőművet telepítünk Söptén, amelyhez egy 1 megawatt teljesítményű, 4 megawattóra kapacitású, vanádium-redox áramlásos technológián alapuló akkumulátoros energiatároló egység kapcsolódik. A naperőmű felavatásával egy időben letettük az energiatároló rendszer alapkövét is. A tároló üzembe helyezése 2026. márciusára várható, ezt követően a rendszer képessé válik az energiatermelés, -tárolás, valamint az elektromos hálózatra történő visszatáplálás integrált működésére. A beruházás egyúttal lehetőséget ad annak az üzleti modellnek a piaci alapú validálására, amelyen az elmúlt három év során a Zéró Karbon Központtal (ZKK) közösen dolgoztunk.
Az ösküi naperőműhöz kapcsolódó energiatároló rendszer hét konténerből áll, és 250 kilowatt teljesítmény leadására, valamint 1500 kilowattóra villamosenergia tárolására alkalmas. A beruházás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) K+F forrásainak támogatásával valósult meg. A projekt célja kifejezetten a nem lítium alapú energiatárolási technológiák kutatása és tesztelése volt, kutatás-fejlesztési keretek között.
Az ösküi projekt Közép-Európa első olyan telepítése volt, amely vanádium-alapú energiatárolási technológiát használt. De hogyan is működik ez a megoldás a valóságban, és milyen következtetéseket vontak le a pilot során? Az ilyen típusú energiatárolás lényege, hogy a vanádium-ionokat használják az energia tárolására és felszabadítására, ami lehetővé teszi a hosszú távú tárolást és a gyors energiaátvitelt. A projekt során számos tapasztalatot szereztek, például a rendszer hatékonyságát, a hosszú élettartamú tárolást és a megújuló energiaforrások integrálásának előnyeit. Ezek a tanulságok nemcsak az ösküi projekt számára voltak hasznosak, hanem szélesebb körben is alkalmazhatók a jövőbeli energiatárolási megoldások fejlesztésében.
Sok tapasztalatot szereztünk a technológia, a rendszerintegráció, valamint a hibrid modell működésének gyakorlati vonatkozásaiban. A szakmai szereplőket és a pályázat kiíróját is meg kellett győznünk arról, hogy ez a megoldás technológiai szempontból legalább annyira releváns, mint a már elterjedt, például lítium alapú energiatárolási megoldások. A Távol-Keleten, Észak-Amerikában és Ausztráliában már bevált gyakorlat, hogy a villamosenergia-hálózat túlterheltségéből és különösen a napközbeni termelési csúcsidőszakokban adódó problémákat a lítium technológiánál hosszabb idejű energiatárolással kezelik. Ezekben a térségekben a vanádium redox technológia bizonyult hatékony megoldásnak, mivel
stabil, hosszabb távú energiatárolást tesz lehetővé, így segít enyhíteni a napközbeni túltermelési problémákat.
Egy K+F projekt valódi értékét az adja, ha az ott megszerzett ismeretek és tapasztalatok átültethetők a piaci környezetbe. Az Ideona számára ez egy rendkívül hasznos fejlődési pálya volt, amely lehetővé tette, hogy a söptei projekt már teljes mértékben piaci alapon finanszírozott beruházásként tudjon megvalósulni.
Az elmúlt 10-12 év alatt mintegy 5-6 ezer megawattnyi napelempark épült Magyarországon, köszönhetően a kötelező átvételi rendszernek. De hol tart jelenleg a hazai energiatárolópiac?
Az országnak elengedhetetlenül szüksége van nagy kapacitású tárolókra, de ahhoz, hogy ezek telepítése valóban elinduljon, a piacnak jelentős fejlődésen kell átesnie. Fontos, hogy a piaci szereplők megértsék, miként működnek ezek a tárolók. Ha képesek lesznek azonosítani a piaci megtérülés lehetőségeit, akkor a finanszírozás is biztosítottá válik, és ezáltal elindulhat a széleskörű telepítés folyamata. Amennyiben egy technológia mögött nem áll egy stabil és megalapozott üzleti modell, a piac nem fogja támogatni annak elterjedését. Éppen ezért kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy az MBH Bank finanszírozóként felfedezte a hibrid modellek üzleti potenciálját és elkötelezte magát mellettük. Az első projekt finanszírozása révén abban bízunk, hogy kialakul egy standardizált banki termék, amely lehetővé teszi, hogy lényegesen gyorsabban generálhassunk új projekteket.
Cégcsoportunk a következő 1-2 év során körülbelül 30 megawattóra kapacitású energiatároló rendszert kíván telepíteni. Ezzel szemben Magyarország villamosenergia-piacán körülbelül 1000 megawattnyi tárolóra lenne szükség ahhoz, hogy hatékonyan kezelhessük a rendszerszintű kihívásokat és a piaci ingadozásokat. Számos jelentős iparági szereplő rendelkezik olyan tapasztalatokkal, kapacitással és szakértelemmel, amelyek lehetővé teszik, hogy a mi 4-5 éves céljainkat akár rövidebb idő alatt és még hatékonyabban valósítsák meg. Feladatunk, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy éppen ez az energiatároló technológia az, amelyre a jelenlegi, kihívásokkal teli időszakban valóban támaszkodhatunk és amelyre szükség van.
Az áramlásos energiatároló rendszerek és a lítium alapú technológiák közötti összehasonlítás gyakori, azonban a működési elveik jelentősen különbözik egymástól. Az áramlásos rendszerek sajátossága abban rejlik, hogy az energiatárolás nem egy szilárd, hanem folyékony elektrolitok révén történik, amelyek lehetővé teszik a nagyobb energiatároló kapacitást és a hosszabb élettartamot. Ezek a rendszerek képesek a skálázhatóságra is, mivel az energiatárolás és a teljesítmény optimalizálása különböző tartályok méretének változtatásával érhető el. Továbbá, az áramlásos technológia előnye, hogy gyorsan újratölthető, és a töltési és kisütési folyamatok is rugalmasan kezelhetők, ami ideálissá teszi azokat a megújuló energiaforrások integrálására. Emellett a biztonságosabb üzemeltetési jellemzőik és a környezetbarát anyagok használata is hozzájárul ahhoz, hogy egyre nagyobb figyelmet kapjanak a fenntartható energiatárolási megoldások között.
Az áramlásos technológia működése rendkívül letisztult: a vanádium-ionok révén zajlanak a töltésváltozások egy folyékony elektrolit közegében. Ez a konstrukció nemcsak egyszerű, hanem jól karbantartva akár 30 évnél is hosszabb élettartamot biztosít, miközben stabil és megbízható működést garantál. Mivel a rendszer főként vízből és vanádiumból áll, nem jelentkezik tűz- vagy robbanásveszély, és alacsony hőmérsékleten is hatékonyan üzemel.
Teljesen újrahasznosítható, így valóban környezetbarát energiatárolási alternatívát nyújt.
A lítium akkumulátorok általában 6-8 éves élettartammal bírnak, ami miatt rövid távon gazdaságosabbnak tűnnek. Azonban ha a teljes életciklus költségeit, amely akár 30 évig is terjedhet, alaposabban megvizsgáljuk, akkor a vanádium-alapú akkumulátorok sokkal kedvezőbb és hosszú távon fenntarthatóbb választást jelentenek.
A hibrid naperőmű-tároló modell egy olyan innovatív megoldás, amely a megújuló energiaforrások kihasználásának hatékonyságát hivatott növelni. A piaci problémára, amelyet megold, a megújuló energiaforrások ingadozó termelése jelenti, amely gyakran nem egyezik meg a fogyasztói igényekkel. Ezen ingadozások miatt a hagyományos naperőművek esetében gyakran előfordul, hogy a termelt energia nem használható fel azonnal, így a potenciális profit csökken. A hibrid modell lehetőséget teremt a napelemek és energiatároló rendszerek kombinálására, ami lehetővé teszi a megtermelt energia hatékonyabb felhasználását. A tárolókapacitás révén a felesleges energia tárolható, így a későbbiekben, amikor a kereslet magasabb, vagy a napfény nem áll rendelkezésre, felhasználható. Ezáltal csökkenti a piaci ingadozásokból származó kockázatokat, és stabilabb bevételi forrást biztosít az energiatermelők számára. Gazdasági szempontból a hibrid naperőmű-tároló rendszer hosszú távon megtérülést biztosít, mivel lehetővé teszi az energiatermelők számára, hogy optimalizálják a termelési költségeiket, miközben maximalizálják az elérhető bevételt a piaci árak változásainak kihasználásával. Ezen felül, a rendszerek integrálása révén az energiatermelők versenyelőnyre tehetnek szert, hiszen képesek reagálni a piaci igényekre, és így megbízhatóbb szolgáltatást nyújtani a fogyasztóknak.
A MAVIR, mint rendszerirányító, kulcsszerepet játszik a villamosenergia-termelés és -fogyasztás harmonikus egyensúlyának fenntartásában. Feladatuk, hogy megakadályozzák a hálózatban fellépő hiányt vagy túltermelést. Azonban a naperőművek tömeges integrálása a hálózatba új kihívások elé állítja a szakembereket. Napközben, különösen napsütéses időszakokban, jelentős mértékű többlettermelés tapasztalható, ami termelési csúcsokat eredményez. Ezek a csúcsok általában az évszaktól függően 10 és 15 óra között fordulnak elő, amikor a naperőművek összesen 5-6000 megawatt kapacitással működnek. Ezzel szemben a fogyasztási csúcsok az esti órákra, 18 és 22 óra közé esnek, amikor az ipari, irodai és háztartási energiafelhasználás egyidejűleg növekszik.
Ez a termelési és fogyasztási aszimmetria komoly kihívások elé állítja a rendszerirányítást, és szembetűnően hat az árak alakulására is. Napközben az energia sokszor értéktelen vagy akár negatív áron is elérhető, míg az esti órákban árprémiumok keletkeznek. Hibrid projektjeink célja, hogy hatékonyan kezeljük ezt a piaci aszimmetriát:
A fotovoltaikus rendszerek nem közvetlenül a villamos hálózatba táplálnak be, hanem először a tárolókapacitás feltöltésére szolgálnak.
A 2,2 megawattos naperőmű termelése kizárólag egy tárolórendszerbe irányul, amely lehetővé teszi, hogy az energiát a kereslet csúcsidőszakában, jellemzően este, értékesítsék. Jelenleg a rendszer működése során előfordulhat, hogy a naperőmű-tulajdonos nemcsak hogy nem realizál bevételt, de bizonyos helyzetekben még pótdíjat is kénytelen fizetni, ami veszteséghez vezet. A tárolókapacitás hiánya miatt ez a működési modell hosszú távon nem fenntartható. Ezzel szemben a hibrid megoldás lehetőséget biztosít arra, hogy az ingyenes vagy negatív áron beszerzett energiát a drágább esti időszakban értékesítsék, így a projekt gazdaságilag életképes és jövedelmező válik.
A régióban egyedüli képviselői a Vanadium Redox Flow technológiának. Milyen gyártói együttműködések állnak a projektek mögött, és milyen előnyt jelent a viszonteladói szerep ebben a piaci környezetben?
Sikerült együttműködést kialakítanunk a világ három legjelentősebb gyártójával, amelynek eredményeként viszonteladói szerepbe kerültünk a régióban. Elsőként Magyarországra fókuszálunk, mivel ez egy rendkívül komplex és szabályozás-érzékeny piac. A működési környezetet alapvetően befolyásolják a hatósági előírások, a jogszabályi háttér, az Energiahivatal (MEKH), a rendszerirányító MAVIR, valamint az Elosztóhálózat-üzemeltetők (DSO-k) elvárásai is. Ezek a paraméterek országonként eltérnek, de úgy gondoljuk, hogy a magyar piacot már kellő mélységben ismerjük ahhoz, hogy a közeljövőben további hasonló projekteket tudjunk sikeresen fejleszteni.
Egy ilyen típusú energiatároló eszköz előállítása jellemzően 6-12 hónap, attól függ, hogy a gyártók be tudják-e illeszteni a kapacitásokat a termelési ütemtervükbe. Más országokban jellemzően 100 megawattos nagyságrendű projektek készülnek, a mi volumenünk nemzetközi szinten tehát kicsinek számít, ugyanakkor magyar viszonylatban jelentős.
A gyártói jóváhagyás és disztribútori státusz megszerzése hosszú, összetett folyamat, különösen egy közép-európai piac esetében.
A gyártóknál validálni kell az üzleti modellt, a kivitelező partnert (EPC), az üzemeltetési és karbantartási partnert és bizonyítani, hogy a technológia telepítése a garanciális követelményeknek is megfelel. A gyártói kapacitásokhoz közvetlen hozzáféréssel rendelkezünk a viszonteladói pozíciónkon keresztül, aminek azért van nagy jelentősége, mivel világszinten jelentős kereslet alakult ki erre a technológiára. Az, hogy a globális viszonylatban kis volumenűnek számító igényekkel nemcsak beléphetünk ebbe a rendkívül telített gyártási sorba, hanem konkrét lehívható gyártási kapacitásaink is vannak a következő három évre, az Ideona csoport egyik legjelentősebb stratégiai előnyének tekinthető.
A villamosenergia-tárolás területén tanácsadóként, projektfejlesztőként, majd projektüzemeltetőként szerzett tapasztalataim révén egyedülálló perspektívát nyertem. A söptei projekt során az együttműködési hálózat egy komplex ökoszisztémát alkot, amely több szintet magában foglal. Először is, a projekt kezdeti fázisában különböző szakértői csoportok dolgoznak együtt, hogy az alapvető terveket és stratégiákat kidolgozzák. Ez magában foglalja a mérnököket, pénzügyi elemzőket és jogi szakértőket, akik együttműködve biztosítják a projekt alapjainak stabilitását. A második szakaszban a projektfejlesztők és a kivitelezők szoros együttműködése kulcsfontosságú, mivel a tervek megvalósítása érdekében közös munkát végeznek a technikai megoldások kidolgozásán. Ebben a fázisban a helyi közösségekkel való párbeszéd is elengedhetetlen, hogy figyelembe vegyük az ő igényeiket és elvárásaikat. Végül, a projektüzemeltetés során a különböző érintettek, mint például az üzleti partnerek és az energiahatékonysággal foglalkozó szervezetek, folyamatosan együttműködnek a rendszer hatékony működtetése és a fenntarthatóság biztosítása érdekében. Ez a hálózat nem csupán a projekten belüli szakmai kapcsolatokra épül, hanem a régió gazdasági és társadalmi szövetébe is szorosan beágyazódik, elősegítve ezzel a fenntartható fejlődést.
Az általunk kifejlesztett üzleti modell és a hozzá tartozó know-how standardizálására törekszünk, hogy "dobozos" termékként kínálhassuk. Mivel nem minden területre rendelkezünk házon belüli megoldásokkal, stratégiai partnereket keresünk, akik szakmai kompetenciájuk és referenciáik révén biztosítják a projekt kiváló minőségű megvalósítását. A söptei projekt keretében az Ideona Zrt. végezte a projektfejlesztést, beleértve a hálózati csatlakozási pont megszerzését. Pénzügyi és szakmai partnerként a WHB Elektro Kft. csatlakozott hozzánk. A projekt finanszírozásához sikerült banki forrást, valamint uniós támogatást is biztosítanunk, különösen az energiatároló részére; a finanszírozást az MBH Bank nyújtja, a teljes beruházás költsége 5,8 millió eurót tesz ki. A kivitelezési és üzemeltetési feladatokat az NRG Services Kft. végzi, mint a gyártó által elismert EPC partner, vállalva a rendszer telepítésének, karbantartásának és hosszú távú üzemeltetésének teljes körű felelősségét.
A projekt záró szakaszában, amikor a napelemes termelőegység és az energiatároló rendszer fizikailag integrálásra kerül, megtörténik a hálózatra csatlakoztatás. Ezt követően aggregátor bevonása szükséges, aki a megtermelt villamos energiával a piacon kereskedik. A kivitelezéstől az üzemeltetésig az értéklánc minden pontján olyan partnerekkel dolgozunk, akik garantálják a projekt biztonságos és hatékony megvalósítását.
Felmerül a kérdés, hogy kinek az energiáját használják fel a nap folyamán, majd átviszik az esti órákra? Kik azok a felhasználók vagy energiaelőállítók, akik számára ez a megoldás valóban életképes alternatívát jelenthet?
A hibrid modell különösen előnyös lehet azok számára, akik frissen rendelkeznek hálózati csatlakozási engedéllyel napelemparkjukhoz, de már nem élvezik az állami kötelező átvételi támogatások (mint a KÁT vagy METÁR) előnyeit. Ezek a tulajdonosok a szabadpiacon értékesítik az általuk megtermelt energiát, ahol gyakran előfordul, hogy a napközbeni túlkínálat miatt az árak nullára vagy akár negatív értékre is süllyednek. Ebben a helyzetben a klasszikus üzleti modellek már nem működnek hatékonyan, mivel az energiatermelés ideje nem mindig esik egybe a kereslet csúcsidőszakaival.
A hibrid rendszer ezt a problémát kezeli azzal, hogy a megtermelt energiát eltárolja, és a magasabb árazású esti időszakban juttatja a piacra.
Jelenleg hazánkban körülbelül 6000 megawattnyi naperőművi kapacitás üzemel, míg további 1500 megawatt már rendelkezik csatlakozási lehetőséggel, de még nem valósult meg. Ezek a projektek gyakran üzleti terv nélkül maradnak, ami miatt nem tudják igénybe venni a banki finanszírozást, és önerőből sem fenntarthatók. Számukra egy átfogó, "dobozos" megoldást kínálunk, amely technológiai, jogi és pénzügyi támogatást nyújt ahhoz, hogy a megtermelt energia piacképesen elérhetővé váljon. A tárolókapacitásunk segítségével pedig lehetőség nyílik arra, hogy este is napenergiát kínáljunk a piacon, ezzel zöld energiát biztosítva azokban az időszakokban, amikor jellemzően fosszilis tüzelőanyagok, mint a gázerőművek működnek. Ez a megközelítés nemcsak a hazai, hanem az uniós zöld átállási célokat is aktívan támogatja.
