Az első magyar hangosfilm különlegessége, hogy nemcsak emberek, hanem kutyák is fontos szereplőkként tűntek fel benne.
Fedezd fel velünk a magyar filmkészítés hőskorának titkait, és tudd meg, hogyan váltak a kutyák a filmek elengedhetetlen szereplőivé! Merülj el a filmgyártás izgalmas világában, és ismerd meg a kulisszák mögötti munkálatokat, amelyek egy-egy ikonikus alkotást életre hívtak! Tarts velünk, és lépj be a múlt varázslatos világába!
A hazai filmtörténet egyik legfontosabb pillanatát jelentette a némafilmek korának lezárása, amikor 1931-ben bemutatták az első hangos magyar filmet, A kék bálványt. Ez az alkotás nem csupán a legnevesebb színészeket vonultatta fel, hanem egy különleges kutyacsapatot is, amely színesítette a történetet. De vajon milyen feladatot kaptak ezek a négylábúak az első magyar hangosfilmben? Mindjárt felfedjük a titkot!
Akár egy hollywoodi westernfilm is lehetne A kék bálvány, amelynek már az alaptörténete is igazán izgalmas, hát még a szereplői! Jávor Pál és Gózon Gyula afféle magyar Stan és Panként jelenik meg a vásznon. A 30-as évek elejére ők már beírták magukat a magyar filmgyártás nagyjainak sorába korábbi szerepeikkel.
A rendező, Lázár Lajos által tett felkérés valóban különleges volt: a film, amelyen dolgoztak, nem csupán képet, hanem hangot is magában foglalt. Ez a megközelítés igazi újdonságnak számított a maga idejében.
A történet középpontjában álló Lóránt György báró (Jávor Pál) a bácskai vidékről származik, és miután mindenét elvesztette, inasával, Péterrel (Gózon Gyula) együtt vág bele az Amerika nyújtotta új lehetőségekbe. Az álmaik azonban hamar szertefoszlanak, amikor Lórántot elbocsátják pincérként, így a szükséges pénz összegyűjtése lehetetlenné válik. Egyik este, miközben bánatát a pohár fenekére nézve próbálja elfelejteni, felfigyel rá Mary (Radó Nelli), egy ifjú hölgy, aki milliomos családból származik, és nagybátyjával érkezett a szórakozóhelyre, ahol udvarlói körében tűnik fel. Mary érdeklődése Lóránt iránt különleges fordulatot hozhat az életében, és talán egy új reményt is adhat a jövőjére.
A véletlen szeszélyének köszönhetően az este során, egymástól függetlenül, mindketten beszereznek egy sorsjegyet, amely révén tulajdonrészt nyernek egy eldugott farmon. Az elszegényedett báró, hű inasával a nyomában, útra kel a birtokra, ahol találkozik öt másik tulajdonostársával, köztük az álarcot viselő Maryvel. Kettejük között azonnal fellobbannak a szerelem szikrái, ám a lány féltékeny vőlegénye is megérkezik, hogy rendezze a férfival való ügyet. A bonyodalmakat tovább fokozza, hogy a társaság egyik tagja ellopja Wu, a kínai bálványát, amely Makláry Zoltán szívéhez különösen közel állt. Hogy mi történik a káosz után, azt a legjobban úgy derítheted ki, ha megnézed a filmet, amely egy múzeumi kópia révén megőrizte magát az utókor számára.
A film egyik figyelemre méltó sajátossága, hogy elsőként készült Magyarországon olyan hangosfilm, amelyet nem utólagos hangalámondással dolgoztak fel. A színészek beszédét élőben rögzítették, ezzel valósághűbbé téve a produkciót. De nem csupán az emberek hangját örökítették meg; a háttérzajokat szolgáltató állatok, például egy lelkes foxterrier csapat is rögzítésre került. A film készítői külön figyelmet szenteltek a kutyafalkának, amely szintén hozzájárult a film különleges atmoszférájához.
Az 1931. április 29-én kezdődő, öt hétig tartó forgatás helyszíne a Hunnia Filmgyár, illetve Annavölgy és Pilisvörösvár volt, ahol egy Németországból hozatott Tobis-Klang rendszerű hangosfelvevő gépet használták. A filmet Lázár Lajos rendezte, a forgatókönyvet Lőrincz Miklós és Faragó Dezső György írták. Az első, kifejezetten filmre írt betétdalok szövegét Harmath Imre, zenéjét pedig Angyal László szerezte. A felvételeket Eiben István készítette. A film hangfelvételeit Lohr Ferencre bízták, akit a Hunnia a német UFA filmgyárhoz küldött korábban egy tanulmányútra, hogy megismerkedjen az új hangosfilm-technológiával. Ő mesélt a forgatás kutyás jeleneteiről is:
Még nem állt rendelkezésünkre mikrofonállvány, hangkulissza vagy a szükséges hangarchívum, ami már az elején elengedhetetlen lett volna. Például a kutyaugatás hangját úgy hoztuk létre, hogy a műterembe hoztuk a kutyákat. Az effektusok megszerzéséhez embereket vontunk be, akik hangutánzással segítettek nekünk. Mi magunk találtuk ki, hogyan utánozzuk a mennydörgést fémlemezekkel, a szél zúgását pedig suhogtatással hoztuk létre. Az eső hangját pedig zörgetett száraz borsóval produkáltuk egy rostán. Az arculcsapást nyers hússal, míg a tenger morajlását lavór víz segítségével állítottuk elő.
