A már eddig 48 óra alatt meghozott katonai döntésekhez képest DeepSeek parancsnok mindössze 48 másodperc alatt hozza meg a szükséges lépéseket.
A hagyományos eljárásokhoz képest lényegesen gyorsabban tudja analizálni és megoldani a katonai kihívásokat a kínai rendszer, amelynek gerincét a DeepSeek mesterséges intelligenciája alkotja.
A kínai Hsziani Műszaki Egyetem mérnökei állítólag jelentős mérföldkövet értek el a katonai stratégia tervezésben azáltal, hogy mesterséges intelligenciát (MI) alkalmaztak a szimulált harci forgatókönyvek generálásának automatizálására. Fu Jenfang és csapata a DeepSeek nagy nyelvi modelljét használta, amely segítségével a rendszer mindössze 48 másodperc alatt képes leképezni 10 000 potenciális harctéri helyzetet, amire az emberi parancsnokok körülbelül 48 óra alatt képesek - számolt be róla a kínai Global Times.
A mesterséges intelligencia nem csupán felgyorsítja a folyamatokat, hanem képes rendkívül részletes és precíz terveket kidolgozni a harci helyzetek, csapatmozgások és különféle események kezelésére. Ez a fejlődés alapjaiban formálja át a hagyományos, merev szabályokra épülő kiképzési rendszereket, lehetővé téve a rugalmasabb és adaptívabb megközelítéseket.
Fu szerint a rendszer óriási adathalmazon alapul, és képes észlelni a mintázatokat, amelyek segítik a csatatér részletes tudástérképének megalkotását.
A lap megjegyzi, hogy Kína nem az egyedüli ország, amely a katonai képességek fejlesztésében ilyen irányba tereli a figyelmét. Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma is hasonló törekvésekbe kezdett, amelynek keretében létrehozták a Thunderforge nevű projektet. Ez a platform mesterséges intelligenciára épül, és a Scale AI, a Microsoft, valamint a Google közreműködésével valósul meg.
A Thunderforge innovatív megoldása, hogy felgyorsítja a döntéshozatali folyamatokat és a hadszíntér szintű tervezést. E célból hatékonyan dolgozza fel a rendelkezésre álló hatalmas információmennyiséget, így lehetővé téve a mesterséges intelligencia által irányított döntések meghozatalát a folyamatosan változó fenyegetések előrejelzése és kezelése érdekében. Az amerikai hadsereg már sikeresen beépítette ezt a rendszert a műveleteibe, így javítva a válaszidőt és a stratégiai tervezést.
A Joint All-Domain Command and Control (JADC2) nevű kezdeményezés célja, hogy egy rendszerbe integrálja a fegyveres erők összes érzékelőjének adatát, ami így javítja a valós idejű adatmegosztást és a döntéshozatali képességeket.
Izrael egy innovatív rendszert alkalmaz, amelyet Habsorának neveznek. Ez a technológia napi akár 100 célpont azonosítására is képes Gázában, jelentősen felgyorsítva a bombázási folyamatokat az emberi elemzőkhez képest. Ezzel párhuzamosan európai országok is elkezdtek beruházni az új típusú hadviselési technológiák fejlesztésébe.
Nyilvánvaló, hogy ezek a fejlesztések számos etikai dilemmát hoznak magukkal, és jelenleg hiányoznak azok a nemzetközi keretek, amelyek pontosan szabályozhatnák az ilyen rendszerek működését.
