A rémálmok jelentősen megnövelhetik a korai halálozás kockázatát, akár háromszorosára is. Mit tehetünk azért, hogy nyugodtabb éjszakákat biztosítsunk magunknak?
"Ha vissza tudnám forgatni az idő kerekét" – L.L. Junior szívében mély bánat ébredt, miután megcsalta Hopp Csillát. Most, 24 év távlatából, úgy érzik, hogy az útjukat már nemcsak az emlékek, hanem a közös élmények is összekötik, ám a múlt hibái nehezen felejthetők.
Ez a figyelemfelkeltő megállapítás amerikai tudósok részletes elemzéséből ered, akik négy átfogó, hosszú távú kutatás adatait kombinálták. A vizsgálat során összesen négyezer, 26 és 74 év közötti egyént vontak be.
A kutatás kezdetén a résztvevők arról számoltak be, milyen gyakran tapasztaltak rémálmokat. Ezt követően a következő 18 évben a kutatók figyelemmel kísérték, hányan hunytak el korán - összesen 227 esetet regisztráltak. Az eredmények alapján az életkor, a nem, a mentális egészség, a dohányzási szokások és a testsúly figyelembevételével is megállapítható, hogy a rémálmokkal küzdők esetében a korai halálozás kockázata jelentős. Azok, akik heti rendszerességgel éltek át rémálmokat, majdnem háromszor nagyobb eséllyel hunytak el idő előtt, ami hasonló kockázatot mutat, mint az erős dohányzóké.
A kutatók különös figyelmet szenteltek az "epigenetikai órák" tanulmányozásának, amelyek olyan kémiai jeleket képviselnek a DNS-ben, melyek a biológiai öregedés mérésére szolgálnak, hasonlóan egy kilométer-számlálóhoz. A vizsgálatok során kiderült, hogy azok, akik gyakran tapasztalnak rémálmokat, biológiai értelemben idősebbnek mutatkoznak, mint a tényleges életkoruk, ez pedig mindhárom elemzett óra alapján megfigyelhető volt.
A gyorsabb öregedés a rémálmok és a korai halálozás közötti kapcsolat körülbelül 39 százalékát magyarázta, ami arra utal, hogy a rossz álmokat kiváltó tényezők egyúttal a sejtek öregedését is felgyorsítják.
Azonban fontos megjegyezni, hogy a tanulmányban az emberek saját beszámolói alapján mérték az álmokat, így nehéz meghatározni a szimpla rossz álmok és a rémálmok közötti különbséget. Valamint biológiai életkort is csak egyszer mértek, így azt sem lehet jelenleg megmondani, hogy a rémálmok kezelése képes-e lassítani az "öregedési órát". Ráadásul a kutatást egy konferencia-előadás keretében mutatták be, és még nem esett át szakértői lektoráláson.
A rémálmok a gyors szemmozgásos (REM) alvási fázisban jelentkeznek, amikor az agyunk élénk aktivitással bír, míg az izmok teljesen elernyednek. Ekkor az adrenalint, kortizolt és más, a "harcolj vagy menekülj" reakciót kiváltó vegyületeket termelő stresszválaszok éppolyan intenzívek lehetnek, mint ébrenlét közben. Ha ez a belső vészjelzés éjszakáról éjszakára visszatér, könnyen előfordulhat, hogy a nappali stresszreakciók is részben aktívak maradnak.
A hosszan tartó stressz jelentős károkat idézhet elő a testben: gyulladásos folyamatokat indít be, növeli a vérnyomást, és felgyorsítja az öregedés folyamatát azáltal, hogy roncsolja a kromoszómák védőburkait.
A rémálmok emellett a hirtelen felébredésekkel megszakítják a mélyalvást, amikor a test regenerálódna, és sejtszinten eltávolítaná a felgyülemlett salakanyagokat. Ezek a tényezők pedig ahhoz vezethetnek, hogy a test biológiailag idősebbnek tűnik.
Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy azok a felnőttek, akiket hetente gyötörnek rémálmok, nagyobb valószínűséggel fognak később demenciában vagy Parkinson-kórban szenvedni.
Egyre inkább gyűlnek a bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy az álomtevékenységért felelős agyi területek megegyeznek azokkal, amelyeket különböző neurológiai rendellenességek is érintenek. Emiatt a gyakori rémálmok akár a központi idegrendszeri problémák korai jelzőfényeként is értelmezhetők.
A rémálmok meglepő módon nem ritkaságok: a felnőtt lakosság körében körülbelül 5 százalék vallja, hogy heti rendszerességgel találkozik ezzel a sötét élménnyel, míg 12,5 százalékuk havonta él át hasonló borzalmakat.
A rémálmok enyhítésére számos módszer létezik. Az egyik hatékony megoldás az álmatlanság kognitív viselkedésterápiája, különösen a képzelet-újraírás technika. E folyamat során a résztvevők ébren, tudatos állapotban átformálják a gyakran visszatérő álmok befejezését, így képesek a félelmeik leküzdésére és a nyugodtabb alvás megteremtésére.
A viselkedésterápia csupán egy módszer a nyugodtabb alvás elősegítésére. Egy korábbi cikkünkben már utaltunk arra, hogy az étrendünknek milyen jelentős hatása van az alvásminőségünkre. Amennyiben figyelmet fordítunk arra, hogy lefekvés előtt triptofánban gazdag ételeket fogyasszunk, mérsékeljük a koffeinbevitelt, és nem tömjük tele magunkat az alvás előtt, máris jó úton haladunk a pihentetőbb éjszakák felé.
Az alvás szükséglete életkoronként változik, és erről részletesen írtunk egy korábbi cikkünkben. Ha viszont szeretnéd megtanulni, hogyan tudsz mindössze két perc alatt elaludni, akkor egy hasznos tipp is rendelkezésedre áll!
Mindemellett nemrég G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke szólalt meg lapunknak, aki "Mit tegyünk azért, hogy jól aludjunk? Egy igazán fontos kérdés multidiszciplináris megközelítésben" című összefoglalóját is megosztotta, melyben a munka és az alvás kapcsolatáról értekeztek. A szakértő több hasznos tippet is megosztott, amelyek egy lépéssel közelebb hozhatnak minket a pihentető alváshoz.
A rémálmok sokszor a legmélyebb félelmeink és szorongásaink tükörképei. Bár az álom tartalma és kiváltó okai egyénileg változóak, bizonyos álomtípusok sokaknál visszatérnek, és akár világosan is utalhatnak valamilyen belső konfliktusra. Ha képes vagy azonosítani, hogy melyik rémálom miért kísért, máris a problémád gyökerénél kezdheted el a megoldást keresni.
