Tábor Áron szerint Trump, aki Putyint fenyegeti, nem lenne képes Magyarországot, mint az oroszokkal kereskedő országot, külön kezelni a vámok terén. | szmo.hu

Egy héttel ezelőtt még úgy tűnt, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti az Ukrajnának szánt fegyverek küldését, ám most Donald Trump 50 napos ultimátumot intézett Oroszországhoz, bejelentve a fegyverszállítások újraindítását. Emellett 100%-os büntetővámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek kapcsolatban állnak az orosz kormánnyal. Ez különösen Kínát érintheti hátrányosan, de Magyarország számára is komoly következményekkel járhat az olaj- és gázbeszerzések miatt.

Egy hét leforgása alatt számos fontos esemény történt. Milyen igényekkel fordul Trump Putyinhoz, és milyen elvárásai vannak Ukrajnával kapcsolatban? Mennyire komolyak az újabb vámfenyegetések, és mit jelent ez a globális kereskedelem szempontjából? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Tábor Áronnal, aki Amerika-szakértőként az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója.

Nem olyan régen még azon a ponton álltunk, hogy az Egyesült Államok bizonyos fegyverszállításokat leállított Ukrajna felé, most viszont egy újabb jelentős fordulatot tapasztalunk.

Trump korábban is többször próbálkozott különféle stratégiákkal, hogy nyomást gyakoroljon Putyinra. Most egy 50 napos ultimátumot tűzött ki, de egyáltalán nem garantált, hogy amikor ez az időszak véget ér, valóban életbe lépteti azokat a szankciókat, amelyekkel jelenleg fenyegetőzik. Elképzelhető, hogy újabb indokkal áll elő, amelynek alapján mégsem lép. Trump nem számított arra, ami végül bekövetkezett; ő valóban egyfajta megállapodásra törekedett, míg Putyin inkább a háborús helyzetét akarta kedvezőbben alakítani. Ennek érdekében pedig még intenzívebb bombázásokba kezdett, és a hadműveleteket Kelet-Ukrajnában is kiterjesztette.

Valóban nem erre számított, és ezt kihasználta Ukrajna is, hogy egy barátságosabb kapcsolatot építsen ki. Zelenszkij és Trump között történt egy telefonbeszélgetés, amely sokkal kedvezőbben alakult, mint a ciklus kezdetén zajló, katasztrofális Fehér Házi látogatás. Mostanra Zelenszkij is elsajátította, hogyan kell hatékonyan kommunikálni Trumppal. Ez a fordulat tehát nem csupán illúzió; úgy tűnik, sikerül találni valamilyen módot arra, hogy az európai pénzekből beszerzett amerikai fegyverek továbbra is eljussanak Ukrajnába. Ez egyfajta köztes megoldás: Trump azt állíthatja, hogy nem követi Biden politikáját, ugyanakkor lehetővé teszi a fegyverszállítmányok folytatását. Azonban könnyen elképzelhető, hogy Putyin ellenajánlata után Trump újra felülvizsgálja álláspontját.

Ez az 50 nap valóban bőven elegendő időkeret. Amennyiben az oroszok komolyan tervezik a pozíciók megszerzését, akkor bőven van lehetőségük ezt megvalósítani ebben az időszakban.

Ez az 50 nap valóban különös, hiszen a nyár végéhez kapcsolódik, ami Oroszország számára akár új lehetőségeket is jelenthet. Különösen figyelemre méltó volt egy reakció, amelyet egy orosz bloggerek tevékenységét figyelemmel kísérő csatorna osztott meg: amikor bejelentették, hogy Trump új irányt vesz, és közös nyilatkozatot tesz a NATO főtitkárával, Ruttéval.

Nem voltak tisztában azzal, hogy ennek az intézkedésnek azonnali következményei lehetnek a helyzetükre nézve.

A fegyverszállítások egy másik irányt jelölnek meg, de az a kérdés, mennyi időn belül kezdődhetnek meg. Bár nem valószínű, hogy mindez ötven nap alatt megvalósul, néhány hét biztosan szükséges ahhoz, hogy a folyamat újra felgyorsuljon.

A fegyverszállítások valójában továbbra is zajlanak. Érdekes fejlemények bontakoztak ki: ahogy ön is jelezte, két héttel ezelőtt úgy tűnt, hogy a folyamat leáll, de később kiderült, hogy ezt Pete Hegseth védelmi miniszter döntése idézte elő, amelyet a Fehér Házzal nem egyeztetett. Ez is azt jelzi, hogy az adminisztráción belül különböző nézetek ütközhetnek. Rubio külügyminiszter és a nemzetbiztonsági tanácsadó inkább a keményvonalas megközelítést képviselik, szorosabb kapcsolatban állnak Trumppal, így az ő politikai irányvonalához igazodnak. Ezzel szemben Vance alelnök és Hegseth valószínűleg mérsékeltebb álláspontot képviselnek Oroszország és Ukrajna ügyében. Ez a belső megosztottság jelentős hatással lehet a politikai döntéshozatalra. Fontos tényező, hogy a NATO-csúcstalálkozó viszonylag problémamentesen zajlott, legalábbis ami Trumpt illeti. Ezt sokan Rutténak, a NATO főtitkárának tulajdonítják, aki holland miniszterelnökként már tudja, hogyan lehet hatékonyan tárgyalni Trumppal. Rutte nem konfrontálódik vele nyíltan, inkább arra törekszik, hogy olyan irányvonalat képviseljen, amely összeegyeztethető a NATO hivatalos álláspontjával.

Valóban felmerül a kérdés, hogy lehetséges-e olyan döntést hozni, amely Trump véleményével ellentétes, különösen olyan komoly témákban, mint a fegyverszállítások leállítása vagy korlátozása. Elképzelhető, hogy ez csupán egy látszólagos narratíva, amely Trump védelmét szolgálja, és inkább a politikai játszmák egy újabb szintjének része, semmint valódi döntéshozatali folyamat.

Ez egy bonyolult helyzet, hiszen a háttérinformációk hiányosak. Az biztos, hogy volt egy átmeneti leállás, amit követően a szállítások ismét elindultak. A hivatalos források szerint a Fehér Ház nem volt tisztában ezzel a fejleménnyel.

Furcsa módon a Fehér Ház nem volt tisztában a helyzettel, miközben a nemzetközi sajtó már régóta beszámolt róla, és az újság olvasók is jól tudtak a dologról.

- Ezt a részét valóban nehéz elhinni. Elképzelhető, hogy Trump később ő maga is úgy próbálta beállítani a helyzetet, mintha nem vett volna részt benne.

Egy időben Trump másodlagos szankciókkal is riogatott. Ez azt jelentené, hogy azok az országok, amelyek kereskednek Oroszországgal, 100%-os vámot kaphatnának. Ha ez valóban bekövetkezne, Magyarországot is súlyosan érintené a helyzet.

Természetesen! Íme egy egyedibb megfogalmazás: - Igen, Trump bejelentette, hogy ha 50 napon belül nem születik megállapodás, akkor 100%-os vámot vezetne be Oroszország ellen. Azonban a helyzet az, hogy az orosz-amerikai kereskedelem volumene ma már annyira alacsony, hogy ennek a lépésnek valóságos következményei aligha lennének.

Ez új irányba vinné el a kínai-amerikai vámháborút, amely jelenleg tűzszüneti állapotban van. Úgy tűnik, ez inkább fenyegetés, mintsem közvetlenül megvalósuló intézkedés. Az Európai Unió viszonylatában sem tartom reálisnak, hogy egy ilyen 100%-os vámot bevezetnének.

A Szenátus előtt egy újabb szigorú törvényjavaslat fekszik, amely szerint 500%-os vámot alkalmazhatnának azon államokkal szemben, amelyek továbbra is orosz energiahordozókat importálnak.

- Valóban, és ezt több mint 80 szenátor támogatja, ami nagyon erős kétpárti többség. A javaslat kötelezővé tenné, hogy azokat az országokat, amelyek energiahordozókat vásárolnak Oroszországtól, büntetővámmal sújtsák. Ezek is úgynevezett másodlagos szankciók lennének, hiszen nem közvetlenül Oroszországot céloznák, hanem azokat, akik vele üzletelnek. Ez valóban törvényi formát öltene, de egyelőre csak a szenátusban van napirenden. A képviselőházban is meg kellene szavazni, ahol nem biztos a javaslat sorsa. Ráadásul Trumpnak is alá kellene írnia. A megvalósítása önmagában is kérdéses, hiszen

- Így Magyarország és Szlovákia magával rántaná a többi 25 tagállamot?

Ez az, ami szinte lehetetlennek tűnik. A megvalósulás, még ha a törvény ereje figyelemre méltó is, igencsak kétséges.

A kereskedelmi háború részeként bejelentett 30%-os vám, amely augusztustól lép életbe, jelentős és konkrét fenyegetést jelent az Európai Unió számára. De vajon miért tartja Trump ezt a lépést szükségesnek, és milyen előnyökkel kecsegtethet számára? Trump célja valószínűleg az, hogy így próbálja meg védeni az amerikai ipart és munkahelyeket, miközben nyomást gyakorol az EU-ra, hogy kedvezőbb kereskedelmi megállapodásokat kössön. A magasabb vámok révén a hazai termékek versenyképesebbé válhatnak az importált árukkal szemben, ami potenciálisan növelheti az amerikai gyártás iránti keresletet. Emellett a vámok bevezetésével Trump politikai tőkét is kovácsolhat, hiszen a hazai szavazók körében a protekcionista intézkedések népszerűsége gyakran nő, különösen olyan időkben, amikor a globális gazdasági bizonytalanságok fokozódnak. Az ilyen lépések révén Trump azt a benyomást keltheti, hogy küzd az amerikai érdekekért a nemzetközi színtéren. Összességében tehát a vámok bevezetése nem csupán gazdasági, hanem politikai jelentőséggel is bír, és Trump számára lehetőséget biztosít arra, hogy megerősítse pozícióját mind belföldön, mind nemzetközi szinten.

Az ingadozás itt is megjelenik, akárcsak Oroszország esetében. Trump beiktatási beszéde óta folyamatosan foglalkoztatja a vámok kérdése. Rendszeresen tesz bejelentéseket, és amikor ezek túlzott piaci reakciókat generálnak, mint például az amerikai tőzsde esése, akkor visszakozik. Így történt ez áprilisban is, amikor a kölcsönös vámok témájáról beszélt, majd három hónapnyi halasztás után, júliusban újra napirendre került a dolog. Az elnök azt hiszi, hogy az Európai Unió kihasználja az Egyesült Államok kedvező politikai lépéseit. Ezt a kereskedelmi deficitre hivatkozva indokolja: az amerikaiak lényegesen több árut vásárolnak Európából, mint fordítva. Ez a megállapítás helytálló, ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy a digitális és pénzügyi szolgáltatások terén az európaiak is jelentős mennyiségű amerikai szolgáltatást vásárolnak. Ennek fényében...

Az európai államok frusztráltak, mivel úgy érezték, hogy közel álltak egy megállapodás eléréséhez, amikor Trump előrukkolt a 30%-os vám ötletével. Ez a lépés jelentősen bonyolítja a tárgyalásokat. Jelenleg az európai reakciók azt mutatják, hogy a felek továbbra is nyitottak a diskurzusra, ám az EU rendelkezik előkészített válaszintézkedésekkel is, amelyek egyelőre inkább szimbolikus jelentőségűek. Ha a transzatlanti kereskedelem több száz milliárd eurós volumenét nézzük, ezek a 20-90 milliárd eurós csomagok nagyságrendileg kisebbek, és csak bizonyos termékekre vonatkoznak. Kiemelendő, hogy az Európai Unió kereskedelmi politikája uniós hatáskörbe tartozik, de a döntések a tagállamokból álló Tanács által, minősített többséggel kerülnek elfogadásra. A tagállamok belpolitikai érdekei is szerepet játszhatnak, és nem minden ország kívánja a konfliktust az Egyesült Államokkal.

Egyes elemzők úgy vélik, hogy amennyiben a 30%-os vám tényleg életbe lép, az komoly gondokat okozhat az Audinak, ami különösen Magyarországot érintené hátrányosan. Felmerülhet, hogy az Audi nem folytatná a gyártást Győrben, és inkább az Egyesült Államokba költöztetné a termelést. Ez pedig drámai következményekkel járna a magyar autóipar számára, amely továbbra is a hazai gazdaság egyik alapköve.

Ez egyáltalán nem elhanyagolható kockázat.

Jelenleg már létezik egy 10%-os vám, amelyet Trump áprilisban vezetett be, és ezt a szabályozást eddig nem törölték el, sőt, felfüggesztés sem történt. A 30%-os vám bevezetése viszont drasztikus következményekkel járna. Számos iparág számára újra kellene értékelniük, hogy hol érdemes a gyártási folyamatokat fenntartani vagy esetleg áthelyezni.

Jelenleg Trump népszerűségi mutatói érdekes képet festenek. Sokak véleménye szerint az általa hozott intézkedések katasztrofális hatással lesznek a gazdaságra, de eddig ez a pesszimista jóslat nem igazolódott be. Trump ezt kihasználva érvel, mondván, hogy eddig nem történt komolyabb probléma, és arra kéri híveit, hogy bízzanak benne, hiszen tudja, mit csinál, még ha az álláspontjai gyakran is változnak.

A rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, hogy Trump népszerűségi mutatói az utóbbi időszakban lényegében stagnáltak. Az új elnökök beiktatásakor általában tapasztalható egyfajta bizalomépítő időszak, még akkor is, ha az illető figura, mint Trump, erősen megosztó személyiség. Bár számára is kijárt ez a kedvező időszak, viszont a kezdeti zökkenők után viszonylag gyorsan megjelentek a népszerűségi csökkenés jelei, ami a viharos politikai helyzetnek volt betudható. Ezt követően azonban a helyzet stabilizálódott:

A maradék néhány százalék a kettő között helyezkedik el. Ha változás történik, az inkább a belföldi kérdések, például a költségvetési törvény hatására történhet, nem külpolitikai okokból. Ha a törvény valóban milliók egészségbiztosítását érinti akár annak drágulása, akár elvesztése formájában, az hosszabb távon visszaüthet a népszerűségére.

Igen, a félidős választások még távolinak tűnnek, ám Trump ügyesen játszik az időzítéssel. Az említett költségvetési intézkedések bevezetését ugyanis éppen a választások utáni időszakra ütemezte.

Ezen kívül elképzelhető, hogy közben más események is zajlanak. A félidős választások kimenetele, valamint a kialakuló kongresszus összetétele mind befolyásolhatják a helyzetet, így akár egy új jogszabály is születhet, amely átformálja az eddigi szabályozást.

- Mi a helyzet Elon Muskkal? Már nincsenek jóban, Musk bejelentette, hogy új pártot alapít, Trumo pedig a kiutasításával fenyegetőzött.

Ha valakinek van megfelelő pénzügyi háttere ahhoz, hogy új politikai erőt indítson az Egyesült Államokban, az kétségtelenül Elon Musk. Azonban egy másik fontos tényező, hogy még ha az emberek tudomást is szereznek egy ilyen új politikai formáció létezéséről, az amerikai választási rendszer sajátos jellemzői nem kedveznek az új pártok felemelkedésének. Az Egyesült Államokban a választások során minden szinten, legyen az állami, megyei vagy akár iskolai kerületekben, egyéni képviselőket választanak, és ezek mögött a két hagyományos párt már jól megalapozott struktúrája áll. Minden államban és megyében jelen vannak, ami megnehezíti az új politikai mozgalmak érvényesülését.

Kétségtelen, hogy bizonyos kulcsfontosságú pozíciók, mint például egy kormányzó vagy szenátor mandátuma, izgalmas tényezőket rejthetnek magukban. Ugyanakkor nem gondolom, hogy rövid távon országos szinten komoly alternatívát tudnának jelenteni. Inkább egy hosszabb távú víziónak tűnik ez az elképzelés. Az igazi kérdés az, hogy Musk mennyire elkötelezett a megvalósítása iránt. Bevallom, én sem igazán követtem nyomon a legfrissebb fejleményeket, de úgy tűnik, hogy jelenleg valamilyen fegyverszünet van a felek között. Bár kerülik a személyes támadásokat, Musk világosan kifejezi véleményét a nézeteltérésekről.

Sokan korábban azt állították, hogy Trump tevékenységeit nem kell túlzottan tartani, hiszen az Egyesült Államokban léteznek a fékek és ellensúlyok rendszere, amelyek megakadályozzák a túlzások eluralkodását. Azonban az utóbbi fél év eseményei azt sugallják, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem igazán állította meg Trump törvényhozási törekvéseit, így kérdésessé vált, hogy mennyire hatékonyak ezek a védelmi mechanizmusok.

Természetesen számítottam erre a helyzetre. Vannak olyan kezdeményezések, amelyek esetében a Legfelsőbb Bíróság egyértelmű határokat von. Gondoljunk például arra, amikor Trump azt javasolta, hogy azok, akik az Egyesült Államokban születnek, de a szüleik nem legális bevándorlók, ne kaphassanak amerikai állampolgárságot. Ez nyilvánvalóan alkotmányellenes, és egy ilyen javaslatot a Legfelsőbb Bíróság is csak elutasíthat. Ugyanakkor számos ügy létezik, amelyek határvonalon mozognak, és ahol a törvényi szabályozás nem egyértelmű. Sok esetben a norma és a szokás játszik kulcsszerepet, nem pedig kőbe vésett jogszabályok. Ilyen helyzetekben a törvényértelmezés válik meghatározóvá, és az elmúlt napokban a Legfelsőbb Bíróság több olyan döntést hozott, amelyek lehetővé tették Trump számára, hogy közszolgálati alkalmazottakat bocsásson el vagy csökkentse az oktatási minisztérium létszámát. Ezeket a döntéseket korábban alacsonyabb szintű bíróságok elutasították.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden döntésében automatikusan támogatják az elnököt, de a Trump felé jóindulatú értelmezésükre joggal lehet számítani.