A NER tőkefelhalmozásának szülőhelye, az építőipar.
A G7 legújabb cikkében részletesen elemzik a politikai átalakulások és a magyar építőipar rangsorának kapcsolatát. Az írásból világossá válik, hogy az utolsó másfél évtized során a NER által kedvezményezett vállalatokhoz áramló hatalmas összegek miként szorították háttérbe a multinacionális cégeket. Emellett a cikk feltárja, kik voltak a legfőbb nyertesei ennek a politikai és gazdasági fordulatnak.
A G7 legújabb cikkében részletesen elemzik a politikai átalakulások és a magyar építőipar rangsorának kapcsolatát. Az írásból világossá válik, hogy az utolsó másfél évtized során a NER által kedvezményezett vállalatokhoz áramló hatalmas összegek miként szorították háttérbe a multinacionális cégeket. Emellett a cikk feltárja, kik voltak a legfőbb nyertesei ennek a politikai és gazdasági fordulatnak.
A 2010-es évek elején a hazai építőipar színpadán a nyugati multinacionális vállalatok domináltak. A Strabag és a Colas három-három leányvállalata, valamint a Swietelsky két cége is szerepelt a legnagyobb 15-ös listán. A 2010-es kormányváltás évében a multik mellett még néhány, a kormánytól független magyar tulajdonú cég található meg a rangsorban. Ekkor már Simicska Lajos Közgépe is figyelemre méltó helyezést ért el, azonban a NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere) képviselői még mindig viszonylag kisebbségben voltak az építőipari rangsor élmezőnyében.
A vállalatok számát tekintve ráadásul ez még évekig nem is változott. Annak ellenére sem, hogy a kezdetektől egyértelmű volt: a Nemzeti Együttműködés Rendszerében az építőipar lesz a tőkefelhalmozás egyik legfontosabb eszköze - írja a portál.
Jelenleg az ország 20 leggazdagabb embere közül kilenc kormányközeli milliárdos, akiknek többsége 2010-ben még a százas listán sem szerepelt.
Az utóbbi másfél évtizedben a NER-oligarchák közül sokan az építőiparon keresztül építették fel vagyonukat. Itt indultak el olyan prominens figurák, mint Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Garancsi István és Paár Attila, akiknek milliárdos karrierje szorosan összefonódik ezzel a szektorral. Emellett nem hagyható figyelmen kívül Jellinek Dániel és Tiborcz István sem, akik az ingatlanpiacban való tevékenykedésükkel szintén a kiváltságosok sorába emelkedtek.
Az építőiparban a legjelentősebb beruházások során gyakran az állam lép fel megrendelőként, ami lehetővé teszi, hogy jelentős összegeket irányítsanak kiválasztott üzleti körök felé. A NER első öt évében az ágazatban – akárcsak más szektorokban – csupán egyetlen kedvezményezettje volt a hatalomnak: Simicska Lajos.
A korábbi Fidesz-pénztárnok vállalkozása, a Közgép, 2012-re már magabiztosan állt az élen, és átlépte a 100 milliárd forintos árbevételi küszöböt.
A 2015 előtti időszakban Simicskáék mellett a Market és a Duna Aszfalt volt még rendre top 15-ös cég, aztán megerősödött néhány más NER-es építőcég is, de ezek jellemzően csak a nem kormányközeli magyar vállalatokat tolták le a toplistáról: 2015-ben még mindig hét nemzetközi vállalat volt a top 15-ben.
Az igazi változás akkor vette kezdetét, amikor kirobbant a Simicska-Orbán konfliktus. Ezzel a Közgép szinte minden állami megrendelését elveszítette, ami következtében a vállalat két év alatt gyakorlatilag a nullára csökkent. Ekkor kezdte meg dinamikus fejlődését a Market és a Duna Aszfalt, és ebben az évben bukkant fel a Mészáros és Mészáros Kft.
Két év elteltével a Mészáros-cégek már háromszorosan képviseltették magukat a legjobban teljesítő 15 vállalat között. 2022-re pedig a szektor legnagyobb árbevételű cégei közül hat Mészáros Lőrinc nevéhez fűződött, míg további öt cég kormányközeli milliárdosok birtokában állt.
A korábbi gázszerelő által irányított hét cég a szektorban 2024-ben összesen közel 700 milliárd forintos bevételt generált. Ezen kívül a listán található másik NER-hez köthető vállalatok még további 1000 milliárd forintnyi bevételt könyvelhettek el.
Az utolsó másfél évtized során csupán a listára felkerült nyolc NER-cég összesen körülbelül 7900 milliárd forint árbevételt generált. Érdekesség, hogy a cégek között található olyan is, amely nem is 15 év alatt érte el a több százmilliárdos bevételt: a Mészáros Lőrinc által vezetett V-Híd Zrt. például csupán 2015-ben alakult.
A nemzetközi vállalatok sem tűntek el a süllyesztő mélyéből, hiszen a Strabag három céggel is megtalálható a legjobbak között, azonban ezek összesített bevétele még a Duna Aszfalt vagy a Market egyedüli eredményét sem éri el. Egy friss elemzés alapján a közbeszerzéseket közvetlenül megnyerő NER-cégek esetében gyakran előfordul, hogy a tender megnyerése után a munka lényegében véget is ér. Egy korábbi cikkükben megjegyezték, hogy ezek a cégek egyedülálló versenyelőnyük révén képesek másoknál sokkal hatékonyabban megszerezni az állami megbízásokat, melyeket aztán jellemzően továbbértékesítenek, saját hasznukat maximalizálva ezzel.
