A gondosan megtervezett digitális dollár választható megoldás lehet az orosz és kínai ambíciók ellen.

Ez itt az "On the Other Hand", a Portfolio véleményrovata, ahol a szerzők személyes nézetei és elemzései kerülnek bemutatásra. Fontos megjegyezni, hogy ezek a vélemények nem mindig tükrözik a Portfolio szerkesztőségének hivatalos álláspontját. Amennyiben szeretné megosztani saját gondolatait a témával kapcsolatban, ne habozzon, küldje el cikkét a [email protected] e-mail címre. A megjelent írásokat itt találja.

A közelmúlt politikai eseményeinek sűrűjében egy figyelemre méltó fejlemény zárult le a technológiai alapú állami pénz jövőjét illetően. Kazanyban, az oroszországi BRICS-csúcstalálkozón, a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) bejelentette, hogy visszalép a digitális eszközökkel és fizetésekkel foglalkozó mBridge projektből. Ez a döntés jelentős hatással lehet a globális pénzügyi tájra, és új kérdéseket vet fel a digitális valuták jövőjével kapcsolatban.

A 2022-es évben a központi bankok digitális valutáinak elszámolóházaként megalkotott mBridge a Bank for International Settlements (BIS) munkáját egy globális bankközi elszámolási rendszer irányába terelte, célul tűzve ki, hogy a jegybanki digitális valuták összekapcsolása független legyen bármely kormányzati beavatkozástól. A blokklánc-technológia nyújtotta hatékonysági előnyök kihasználásával az mBridge megoldást kínált mindazok számára, akik már belefáradtak a lassú és költséges határokon átnyúló tranzakciókba. Júniusban a BIS jelentős lépést tett, amikor a kezdeményezés támogatását megduplázta, és Szaúd-Arábiát is bevonta az alapító központi bankok körébe, ezzel továbbhaladva a kísérleti szakaszból a gyakorlati megvalósítás felé.

Kétségtelen, hogy a Kazanyból érkező geopolitikai feszültségek befolyásolják a globális gazdasági környezetet. Ennek fényében Agustín Carstens, a Bank for International Settlements (BIS) vezérigazgatója október végén a G30-as Csoport ülésén – amely központi bankárok, közgazdászok és magánfinanszírozók találkozója – kifejtette, hogy...

Sajnos nem áll módunkban közvetlen támogatást nyújtani egyetlen BRICS-projekt számára sem, mivel nem tudunk együttműködni olyan országokkal, amelyek szankciók alatt állnak.

Carstens megnyilatkozása jól tükrözte a nyugati metropoliszokban tapasztalható feszültségeket. Bár sokan üdvözlik az új technológiák alkalmazásának szándékát, amely a pénzügyi rendszer hatékonyságát és igazságosságát hivatott növelni, sokan aggódnak amiatt, hogy egy új világrend kialakulása felülírhatja a nyugati jogi kereteket és értékrendet.

Az amerikai titkosszolgálatok már régóta rámutattak erre az ellentmondásra, amikor olyan lator államok kapcsán fogalmaztak meg figyelmeztetéseket, amelyek a szankciókat megkerülő alternatív elszámolási mechanizmusokat építenek ki, vagy virtuális eszközöket használnak a kétoldalú kereskedelem megkönnyítésére (például Oroszország és Kína között).

Kazanyban a BRICS-vezetők nyíltan kifejezték szándékukat, hogy egy új pénzügyi rendszer kiépítésére törekednek, amely a dollár háttérbe szorítását célozza meg.

Újra és újra visszatér az orosz álláspont, miszerint elengedhetetlen egy blokklánc-technológián alapuló BRICS-valuta kidolgozása. Ez a lépés nem csupán a nyugati szankciókkal szembeni kereskedelem erősítését célozza, hanem a gazdasági függetlenség megteremtését is kívánja elősegíteni a tagországok számára.

A nyugati politikai döntéshozók így most azzal a kényelmetlen kérdéssel néznek szemben, hogy vajon a nyugati értékekbe ágyazott, határok nélküli digitális gazdaságról alkotott víziójukat valóban egy olyan állami irányítású modell szolgálja-e a legjobban, amelyben a központi bankok kapnak központi szerepet, és nemzetekfeletti szinten szervezik a kereskedelmet. Elvégre is az elmúlt 80 évben a magánszektoron alapuló, államilag ellenőrzött rendszer volt a norma.

A digitális valuták szabályozatlan változatainak gyors elterjedése a lator államok által újabb vitákat robbantott ki, nemcsak a BRICS-országok, hanem a nyugati vezetők körében is. Ez a jelenség rávilágít arra, hogy szükség van a globális pénzügyi rendszer átgondolására és újragondolására.

Nem meglepő, hogy a BRICS-országok olyan kezdeményezések élére álltak, mint az mBridge, hiszen ez a projekt alapjaiban formálhatja át a meglévő Bretton Woods-i rendszert.

A nyugati vezetőknek nem szabadna elzárkózniuk az mBridge és más új globális kereskedelmi és fizetési rendszerek sikeres kísérleti projektjeitől. Ehelyett érdemes lenne inkább azon töprengeniük, hogyan tudnák maximálisan kihasználni az ezekből adódó lehetőségeket.

Ahogy a múltban a nemzetközi pénzügyi rendszerek a nyugati politikai ambíciók kiszolgálására épültek, úgy a modern digitális megoldások is lehetőséget adnak arra, hogy hasonló célokat valósítsanak meg.

Az mBridge már bizonyította, hogy a blokklánc technológia forradalmasíthatja a globális gazdaság működését, lehetővé téve az internetsebességű tranzakciókat. Most már csak egy kérdés maradt: miként találhatjuk meg a megfelelő egyensúlyt az állami és a magánszektor közötti együttműködésben?

A válasz látszólag rendkívül egyszerű: a BRICS jövőképe számára a legígéretesebb alternatíva a meglévő pénzügyi struktúrák fenntartása, miközben párhuzamosan modernizálják a dollárt, az eurót és a fontot közvetítő rendszereket. Jelenlegi helyzetünk szerint a globális devizaforgalom körülbelül 90%-a még mindig dollárban történik, viszont a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) legfrissebb értékelése a határokon átnyúló tranzakciókról arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi, törékeny, lassú és költséges fiat-pénzrendszer sürgős korszerűsítést igényel. Ahogy a fogyasztók számára a nemzetközi tranzakciók költségei egyre nőnek, Amerika "titkos fegyvere" a rendszer gyengeségeinek orvoslására és riválisai törekvéseivel szembeni védekezésre nem más, mint hogy támogassa a szabályozott digitális dollár bevezetésére irányuló kezdeményezéseket, miközben lehetővé teszi a magánszektor számára, hogy továbbra is a megszokott módon működjön.

Vajon a nyugati politikai döntéshozók fel tudják-e venni a versenyt a BRICS-vezetők digitalizáció iránti lelkesedésével, és lépéseket tudnak-e tenni a digitális dollár szabályozása érdekében? Ha igen, akkor az egyik első lépésüknek a digitális magánpénzek szabályozási struktúrájának létrehozása kellene lennie dollár stable coinok formájában, amely már kétpárti támogatást élvez az amerikai szenátusban és a képviselőházban. Az akár állami vagy magán kibocsátású digitális dollár biztonságos, megbízható és szabályozott használatára vonatkozó amerikai standardok kodifikálása hiteles válasz lenne azok számára, akik a dollár használata és a digitális gazdaságban való részvétel közötti ellentmondásokra hívják fel a figyelmet.

Ezzel szemben az mBridge és a tokenizáció technológiai következményeinek figyelmen kívül hagyása jelentős stratégiai veszteséget eredményezhet.

A dollár közeledik ahhoz a helyzethez, hogy a globális elszámolásoknak ne az abszolút, hanem csak a relatív többségét fedje le. Carstens 2022-es előrelátó szavait idézve:

Biztosítsuk, hogy pénzügyi rendszerünk a meglévő irányításra épüljön, a közérdeket szolgálja, és a magánszektorral együttműködve funkcionáljon.

Andrew Gallucci

Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumánál, valamint a Központi Hírszerző Ügynökségnél (CIA) illegális pénzügyi tranzakciókkal foglalkozó korábbi szakemberként szerzett tapasztalatait most a Circle amerikai pénzügyi technológiai vállalatnál kamatoztatja. Itt a szabályozási stratégiák kidolgozásáért felelős igazgatóként tevékenykedik, ahol a digitális eszközök használatának biztonsági normáinak megalkotásával és implementálásával foglalkozik.