A magyar közösség szerepe kulcsfontosságú lehet abban, hogy sikerül-e megfékezni a szélsőjobboldali mozgalmak térnyerését Romániában.

George Simion és Nicusor Dan elnökjelöltek közötti verseny a román elnökválasztás második fordulójában rendkívül szorosnak ígérkezik, hiszen a legfrissebb felmérések alapján a két politikai figura szinte fej-fej mellett áll. A jelöltek nem csupán eltérő világnézetükkel és ígéreteikkel tűnnek ki, hanem politikai stílusukban is éles kontrasztot mutatnak, ami különösen nyilvánvaló a kampányformáikban. Az online térben való aktív jelenlét mindkettejük stratégiájának középpontjában áll, ám Simion az utolsó héten külföldön tartózkodott, ami meglehetősen szokatlan lépés. A választás kimenetele szempontjából kulcsfontosságú kérdés a szavazási hajlandóság, hiszen Dan számára létfontosságú, hogy sikerüljön aktivizálnia az apolitikus állampolgárokat.

Május 18-án, vasárnap kerül sor Romániában az elnökválasztás második fordulójára, ahol a szavazók döntése mérföldkőnek számít. A választás tétje George Simion, a korábbi fociultraként és szélsőjobboldali politikai aktivistaként ismert személy, aki azóta komoly politikai szereplővé fejlődött, és öltönyre cserélte a sportos öltözetét, valamint Nicușor Dan, az egykori liberális USR alapítója, aki később elhagyta pártját, és független jelöltként Bukarest főpolgármesterévé vált. A választók számára ez a döntés nem csupán politikai irányvonalat, hanem az ország jövőjét is meghatározza.

A két jelölt között e jellemzés alapján két rendkívül eltérő világképpel és egymással ellentétes politikai kultúrával rendelkezők küzdelmének tűnik az elnökválasztás, ugyanakkor egy közös pont mégis összeköti kettejüket:

Csak míg az egyik rombolással, a másik a kiüresített demokratikus rendszerek újraszervezésével kérne felhatalmazást, hogy beköltözhessen Cotroceni-palotába.

Azért, mert Simion révén egy szélsőjobboldali jelölt is a második fordulóba került - ráadásul ő az első fordulót magabiztos előnnyel, a szavazatok több mint 40 százalékát megszerezve nyerte -, sokan párhuzamot vonnak a 2000-es elnökválasztás és a jelenlegi helyzet között. Akkor az etnonacionalista Nagy-Románia Párt vezetője, Corneliu Vadim Tudor és a kommunista múltú Ion Iliescu álltak egymással szemben, mely verseny végül Iliescu jelentős győzelmével zárult.

Bár Simion neve először a Nagy-Románia visszaállításáért küzdő politikai aktivista és fociultra szerepében vált ismertté, a közvélemény számára a politikai táj egy összetett képet mutat. Az AUR, amelynek vezetésével a nacionalista és irredenta eszmék határozzák meg a politikai diskurzust, sokak számára nem csupán ideológiai hovatartozást jelent. Számos szavazó inkább a politikai elit és a fennálló rendszer kritikáját látja benne, és ennek jegyében adja voksát Simionnak, mint egyfajta protestáló gesztust.

Simion, a szélsőjobboldali és jobboldali populista irányzatokhoz hasonlóan, elsősorban szociális problémákkal foglalkozik, mint például a megélhetési költségek és a lakhatás drágulása. Azonban ahelyett, hogy konkrét szakpolitikai javaslatokkal állna elő, inkább sérelmi politizálást folytat, így a román állam működésével elégedetlenek érzéseit amplifikálja.

A jelenlegi kampányának kétarcúsága figyelemre méltó: míg nyíltan szimpatizál a magyarellenes legionárius mozgalommal, és Calin Georgescu-t, aki az indulástól el van tiltva, próbálja a maga oldalára állítani, hogy támogatókat nyerjen, addig a bizonytalan választók és a nemzetközi közönség felé egy mérsékeltebb politikai arculatot igyekszik bemutatni.

Nem meglepő, hogy az utolsó héten Olaszországba, Lengyelországba, majd Brüsszelbe látogatott. Itt különféle politikai vezetőkkel találkozott, kezét nyújtva ezzel is jelezve, hogy nem egy elszigetelt személyiségről van szó. Emellett kampányrendezvényeket szervezett a román diaszpóra körében is, amely az első fordulóban több mint 60 százalékos támogatottsággal állt mögötte.

Simion pártja, az AUR, már eleve az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsalád tagjaként van jelen. Ebben a szövetségben olyan állam- és kormányfők találhatók, mint Giorgia Meloni Olaszország élén és Petr Fiala a Cseh Köztársaságban. Ezen kívül a pártcsalád magában foglalja azokat a jobboldali populistákat is, akiket korábban kirekesztettek az európai politikai színtérről, valamint a szélsőjobboldal ellen meghozott politikai karanténból visszaengedtek a politikai diskurzusba.

Az Euronewsnak adott interjújában határozottan elutasította az uniós szkeptikus és ukránellenes jelzőket, helyette az "eurealista" kifejezést választotta. Ez a megközelítés azt tükrözi, hogy az EU jövőjét nem a szorosabb európai integráció irányába, hanem a tagállamok hatáskörének növelésével képzeli el. Ezzel lényegében a mérsékelt uniós szkeptikusok legfontosabb követeléseit fogalmazta meg egy pozitívabb fényben, hangsúlyozva a nemzeti szuverenitás fontosságát.

Ukrajna kapcsán pedig Simion arról beszélt, nem azért állítaná le az Ukrajnának szánt támogatásokat, mert ukránellenes lenne, hanem mert békét szeretne. Az Ukrajnából való kitiltását pedig úgy keretezte át, hogy az azért történt, mert túlzottan kiáll az ott élő mintegy 150 ezer fős román kisebbség érdekeiért, nem pedig revizionista követelései miatt.

Ezek mellett Orbán Viktor kétértelmű megfogalmazásaival díszített szórólapok is szerepet kapnak.

Reményei szerint arra törekszik, hogy bár a szavazók nem feltétlenül az ő nevét választják, legalább a kedvező időjárást kihasználva vasárnap inkább a szavazóurnák helyett a szabadban töltsenek el időt, ezzel csökkentve a kihívója melletti voksok számát.

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a kampánya ne tartalmazna negatív elemeket. Simion most is azt ígéri, hogy győzelmet arat szokásos ellenfelei, a Kelet-Európában egyébként nehezen értelmezhető "woke", a globalista és liberális eszmék felett - ezeket az ő olvasatában ezúttal Dan testesíti meg. A kampány során egyszer azzal is megvádolta Bukarest főpolgármesterét, hogy Emmanuel Macron francia elnök bábja, máskor pedig kihívójára utalva úgy fogalmazott, hogy a média egy "autista szegény fickót" támogat, amivel utalt egy Dannal szemben terjedő dezinformációra.

Eközben a választások tisztaságát kérdőjelezheti meg azok körében, akik hajlamosak a kétkedésre, különösen a tavaly érvénytelenített elnökválasztás tapasztalata nyomán. Azt hangoztatja, hogy ha a következő választások valóban tiszták és igazságosak lesznek, akkor a második fordulóban is jelentős előnnyel diadalmaskodna.

Annak ellenére, hogy Nicusor Dan 2016-ban alapítója volt a liberális USR-nek, a jelenlegi bukaresti főpolgármester szociális kérdésekben inkább konzervatív - eleve a progresszív ügyek miatt lépett ki az általa alapított pártból -, gazdasági és külpolitikai kérdésekben pedig erősen liberális nézeteket vall.

Dannak már az USR-vel is az volt az elképzelése, hogy a párt majd jól kidolgozott és megvalósítható szakpolitikai tervekkel mutat alternatívát a Romániát az elmúlt évtizedekben hol váltógazdaságban, hol egymás ellenében, hol pedig közösen irányító PSD-vel és PNL-lel szemben.

Ahogyan a Gemist által készült riportban is látható, Dan eddigi főpolgármesteri tevékenysége során nem csupán politikai szereplőként lép fel. Inkább városfejlesztőként, csendes hátérmunkával igyekszik formálni a közösséget, tetteivel igyekszik megerősíteni a szavazók bizalmát a szavak helyett.

Ez gyakran nem társul egy átfogó, nagyszabású vízióval vagy inspiráló beszédekkel, hiszen kommunikációs készségei és képességei Simionéhoz képest lényegesen gyengébbek. Ugyanakkor a legutóbbi kampányában észlelhetően javult ezen a téren. Például, amikor Simion autista jelzőt használt, Dan csupán annyit mondott, hogy az autizmus sértőként való alkalmazása nem méltó egy elnökjelölthez.

Míg Simion azt hangoztatja, hogy az ukrajnai konfliktus kezelésében Donald Trump amerikai elnök példáját követve azonnali hatállyal leállítaná az Ukrajnának nyújtott támogatásokat a mielőbbi béke érdekében - és a rendelkezésre álló forrásokat inkább a románok megsegítésére irányítaná -, addig Dan, az EU többsége által osztott nézetekhez hasonlóan, szintén a béke mellett áll ki. Ugyanakkor ő a tárgyalási pozíciók erősítésének érdekében továbbra is katonai segítséget nyújtana Kijevnek, valamint arra ösztönözné Trumpot, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való kapcsolatait tekintve legyen körültekintő és diplomatikus.

A két jelölt csupán egy alkalommal, közvetlenül az első forduló lezárulta után, május 8-án vitázott egymással. Azóta Simion nem vett részt további vitákon, így a diskurzusok helyett inkább a Dannal készült interjúkra támaszkodik. Dan csapata pedig ügyesen kihasználja ezt a helyzetet, folyamatosan hangsúlyozva a főpolgármesteri szék melletti üres helyet.

Az első forduló lezárultával világossá vált, hogy Simion kedvezőbb pozícióból várhatja a folytatást. A magabiztosan elért közel 41 százalékos eredményével erős alapot teremtett a második fordulóra való felkészüléshez. Az első felmérések alapján ráadásul legalább tíz százalékpontos előnnyel bírt Dannal szemben, ami tovább növelte a reményeit a győzelemre.

A győzelem kimenetele alapvetően a részvétel mértékén múlik. A szakértők konszenzusra jutottak abban, hogy ha az első fordulóhoz hasonló szintű, vagy csak egy csekély mértékben magasabb részvétel valósul meg, az kedvezőbb helyzetbe hozhatja Simiont. Ennek oka, hogy ilyenkor a szavazók között többségben lehetnek azok, akik ideológiailag sokkal elkötelezettebbek, és ők valószínűbben fognak elmenni vasárnap szavazni.

A magasabb részvételi arány, amely legalább 60%-ra rúg, Dan számára kedvező helyzetet teremt. Ebben az esetben a politikailag inaktív románok is lehetőséget kapnak a szavazásra. Azok, akik Simion megosztó kijelentéseit és konfliktusos politikáját elutasítják, könnyen vonzódhatnak Dan technokrata megközelítéséhez, amely legtöbbször érzelemmentes és racionális kommunikáción alapul.

Ennek hátterében az áll, hogy Romániát elsősorban nem a kalandvágyó, jól képzett emberek hagyják el, hanem azok, akik a gazdasági nehézségek miatt csak külföldön képesek megvalósítani elképzeléseiket. Ezért ők a választások során jellemzően a PSD és PNL által dominált román patrónusi-kliensi rendszerrel szemben fejezik ki véleményüket.

Simion emiatt kifejezetten erős a diaszpórában, hiszen kampányrendezvényein egyrészt külön foglalkozik a Romániát elhagyókkal, valamint ezen döntésük alapját adó megélhetési és lakhatási válsággal - igaz, mint fentebb is írtuk, konkrét szakpolitikai tervek vázolása helyett sérelmi politizálást folytat e témákban.

Simionra az első fordulóban a külföldön élő román szavazók 61%-a szavazott, míg Danra csupán 25,6%. Ezért nem meglepő, hogy az utóbbi héten főként a határon túli román közösségek körében folytatta kampányát, míg itthoni aktivitását inkább az online térre korlátozta.

Emellett kulcsszerepet játszhat a választás kimenetelében a magyar kisebbség, mint egy jelentős választói csoport. Ahogy azt a közép-európai kérdésekben mindig éber Gemist is hangsúlyozta,

A magyarlakta megyékben az első fordulóban tapasztalt részvételi arány alulmúlta az országos átlagot, ami újabb kérdéseket vet fel a közelgő vasárnap kapcsán. Az a legnagyobb kérdés, hogy vajon sikerült-e az RMDSZ-nek, az erdélyi egyházaknak, valamint Nicușor Dan nyílt levelének hatására meggyőzni a magyar közösséget a szavazás fontosságáról. Mindez kulcsfontosságú lehet a helyi politikai helyzet alakulásában.

Az RMDSZ különös módon motiválja a magyar közösséget Simion ellen szavazásra, miközben Simion gyakran olyan témákat érint, mint a szuverenitás, a globalizmus, valamint a "woke" kultúra és a marxizmus ellen folytatott harc – ezek az üzenetek pedig nem ritkán ismerősek a magyar politikai diskurzusban is.