A lombikprogram komoly próbatételt jelentett Csézyék kapcsolatában.

Csézyt lelkileg is megtépázta a hat évig tartó lombikprogram

Csézy számára hamarosan beteljesedik egy régóta dédelgetett álom: 45 évesen anyai örömök elé néz. Férjével, Szabó Lászlóval, aki 18 évvel idősebb nála, hatéves harcot vívtak azért, hogy végre szülővé váljanak. Ez az időszak rendkívül megterhelő volt számukra, hiszen két kisbabát is elveszítettek az út során. Csézy néha úgy érezte, hogy minden összeomlik körülötte, és a lombikprogram folytatása is túl nagy lelki tehernek bizonyult számára az elvetélés után. Mégis, a nehézségek ellenére nem adta fel, és most már alig várják, hogy a kezükben tarthassák várva várt kislányukat.

Az énekesnő a Nők Lapjának adott interjújában osztotta meg terhességével kapcsolatos élményeit. Elmondta, hogy a várandóssága során folyamatosan küzdött a rosszullétekkel, azonban mára sikerült feldolgoznia ezt a nehézséget. Most már mindig magánál tart egy kis nejlonzacskót, hogy felkészülten indulhasson el bárhova.

"Nem régiben osztottam meg a férjemmel, hogy már régen elfelejtettem, milyen érzés is az, amikor igazán jól vagyok. Ez annyira furcsa, hogy az ember hozzászokik a nehézségekhez... De legalább van egy jó hírem: tudom, hogy kilenc hónap múlva véget ér ez az időszak, és érkezik egy csodálatos ajándék is, ami mindent megér majd" - vallotta be őszintén.

A szülés gondolatát sosem tartotta aggasztónak; sokkal inkább az útra összpontosított, amely a nagy pillanathoz vezetett. Elkötelezetten figyelt arra, hogy minden zökkenőmentesen alakuljon, és hogy a baba folyamatosan fejlődjön. Az volt a legfontosabb számára, hogy minden elért eredmény pozitív legyen.

"A szülőszobában természetesen izgalmak fognak körülvenni. Mindenki tisztában van azzal, hogy a szülés nem éppen a legfájdalommentesebb élmény, de azt is tudjuk, hogy amikor az anyuka először megpillantja a kisbabáját, az minden nehézséget elfeledtet vele. Szóval, nagyon várjuk Böbikét! (...) Én alapvetően aggódós típus vagyok, és a férjem mindig azt mondja, hogy ha bármi gond adódik, akkor az úgyis megtörténik - de azt majd megoldjuk. Ennek ellenére érzem, hogy amíg csak élek, a gyerekemért folyamatosan fogok aggódni." - osztotta meg félelmeit.

Legbelül gyakran heves küzdelmeket folytatott, és a csalódások nyomán nem egyszerű számára, hogy igazán felszabaduljon.

"Hat éven át harcoltunk ezért a kislányért. Most, hogy végre elérkeztünk ehhez a boldog pillanathoz, hatalmas öröm tölt el, de egy részem még mindig óvatosan lépked a boldogság felé. Nehezen hiszem el, hogy mindez valóban megtörténik velem. Az igazi ajándék azonban az, ahogyan a környezetünk reagál: annyian osztoznak a boldogságunkban, ami számomra új és felemelő élmény. A mindennapjainkban évek óta küzdünk, és most, hogy a kislányunk érkezése közeleg, az életünk már most is gyökeresen megváltozott. Képzeletben már láttam, milyen lesz, amikor Böbike végre itt lesz velünk, de a valóság valószínűleg teljesen más élményt tartogat. A hat évnyi lombikozás mindezek ellenére mély nyomot hagyott bennem, és nem tagadom, hogy lelkileg megviselt." - osztotta meg érzéseit a boldog kismama.

Amikor a terhesség megszakad, az egy olyan fájdalmas élmény, amelyet szavakkal nehéz kifejezni. Az ilyen veszteség nemcsak lelkileg megterhelő, hanem a párkapcsolatokat is komoly próbára teszi. Ismerek olyan embereket, akiknek a házassága tönkrement emiatt, mert nem tudtak közösen megbirkózni a nehézségekkel. Mi magunk is átéltünk mélypontokat, amikor a remény és a kétség határvonalán egyensúlyoztunk. Voltak pillanatok, amikor a saját magamra vonatkozó hibákat kerestem. Pedig mindig is figyeltem az egészségemre: soha nem éltem alkohollal, nem dohányzom, kávét sem fogyasztok. Az étkezéseimre is odafigyelek, a saját kertemben termesztett zöldségek és gyümölcsök táplálnak, és rendszeresen sportolok, heti három alkalommal. Mégis, nem értettem, miért nem jön a várva várt gyermek. Különösen nehéz volt, amikor körülöttem szinte mindenki babát vár, de próbáltam örülni mások boldogságának. Tudom, hogy sokan megkeserednek ebben a helyzetben, de én végig hittem, hogy egyszer eljön az idő, amikor nekem is megadatik az, amire vágyom.

Csézy mindig, amikor az időskorára gondolt, gyerekek kacagását hallotta a fejében. Ez a kép erőt adott neki, és férje, Laci is mindig mellette állt. Elmondása szerint a férfiaknak sem könnyű az út, ők is végigküzdik a nehézségeket, mégis, minden a nők testében zajlik. Ők az, akik hormonkezeléseken mennek keresztül, akik a sok-sok injekciót elviselik. Csézy visszaemlékezett arra a kezelésre, amikor Laci két hét alatt hatvanszor szúrta meg őt. A végére a hasán már nem maradt olyan terület, ami ne lett volna ödémás vagy lila. Akkor Laci, az aggódó férj, megjegyezte, hogy higgye el, neki is fáj, hiszen nem tudja átvenni a terheket. A siker kulcsáról így nyilatkozott: a kitartás és a szeretet az, ami valóban összeköti őket, és minden nehézség ellenére bízniuk kell a jövőben.