"A következő hidegháború már nem csupán hideg lesz, hanem forróságot hoz magával" – figyelmeztetett az orosz külügyminiszter Máltán.
Az ukrajnai konfliktus kitörése óta most először látogat el a moszkvai fődiplomata egy uniós államba.
Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere csütörtökön Máltán kifejezte aggodalmát, miszerint Moszkva a Nyugatot vonja majd felelősségre, amennyiben a jelenlegi helyzet eszkalálódik, és "forró kelet-nyugati konfliktussá" válik. E kijelentés az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tanácsának máltai ülésén hangzott el, jelezve a feszültségek növekedésének lehetőségét a nemzetközi színtéren.
Az orosz állami hírügynökség idézete szerint Lavrov azt mondta, hogy a Nyugat áll a hidegháború reinkarnációja mögött, most viszont sokkal nagyobb a kockázata annak, hogy a hidegháborúba "forró színpaddá" alakuljon át.
Az 1975-ben hatalmas nemzetközi lelkesedés közepette létrehozott társulás a nyugati és keleti blokkok közötti kapcsolatok megerősítésére szolgált, de az elmúlt években súlyos válságba került. Ennek fő oka az orosz fél passzivitása és obstrukciós magatartása volt, ami már a puszta működést veszélyezteti.
A szervezet tavalyi miniszteri csúcsértekezletén, melyet a NATO-tag Észak-Macedóniában tartottak, Lavrov azzal vádolta meg az EBESZ-t, hogy a NATO és az EU "függelékévé" vált.
Az orosz külügyminiszter, Lavrov, valamint több más magas rangú orosz kormánytisztviselő is a háborús események következtében uniós szankciók áldozatául esett. A máltai vezetés szóvivője elmondta, hogy bár Lavrov vagyonának befagyasztása elkerülhetetlen az Unió területén, személyére vonatkozóan nem léptettek életbe beutazási tilalmat. Sőt, arra kérték, hogy "tartsa nyitva egyes kommunikációs csatornákat".
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője, nem élvezett túlzott kíméletet, miután az "elukránosodott" kifejezést használta a szervezetre. Málta kezdetben vízumot állított ki számára, azonban a több résztvevő által kifejezett ellenállás következtében végül visszavonták a beutazási engedélyt.
Az értekezleten Antony Blinken amerikai külügyminiszter is jelen van, de nem találkozik Lavrovval, akit közvetlenül az esemény előtt "félretájékoztatási cunami" gerjesztésével vádolt meg. A beszéd megkezdése után néhány ország külügyminisztere, így Ukrajnáé, Lengyelországé és Csehországé elhagyták az üléstermet.
Az elmúlt évek viharai miatt az EBESZ egy kisebb eséllyel tudja ellátni alapfeladatát, vagyis a tömbök közti egyeztető, közvetítő és csillapító szerepet, amelyet több esetben sikerrel teljesített a korábbi évtizedekben. Az ukrajnai háború kitörése óta Oroszország megvétózott vagy figyelmen kívül hagyott több nagy és konszenzusra szoruló döntést. Ukrajna már a háború kezdete óta kéri Moszkva kizárását kéri az EBESZ-ből.
Ennek folytán a Moszkvával való kapcsolattartás és információcsere szinte lehetetlenné vált, illetve közvetítők útján vagy a szervezetet megkerülve zajlik.
Az EBESZ főtitkári pozíciója, valamint három további vezetői állás szeptember óta üresen áll, mivel nem tudtak megfelelő konszenzust kialakítani az utódok megválasztásához. A nagykövetek már korábban egyetértettek abban, hogy Feridun Sinirlioglu török külügyminiszter lenne a megfelelő jelölt, aki a német Helga Maria Schmid utódjaként lépne a főtitkári székbe, azonban eddig nem sikerült ezt a döntést véglegesíteni.
A máltai miniszterek ismételten nekivágnak a tárgyalásoknak, hogy eldöntsék, melyik ország töltheti be az EBESZ elnöki pozícióját 2026/27-ben. Oroszország idén megakadályozta, hogy a NATO-tag Észtország vezesse a szervezetet, most pedig a frissen csatlakozott Finnország jelentkezik a tisztségre.
Az EBESZ folyamatosan aktív szereplője a globális konfliktusok és törékeny választások monitorozásának, megfigyelőket küldve a legnagyobb feszültséggel teli területekre. Ezen kívül a szervezet különféle programokat is támogat, amelyek az emberkereskedelem megfékezésére és a médiában zajló szólásszabadság védelmére irányulnak.
Erőfeszítéseit azonban jelentősen megnehezíti, hogy 2021 óta nem sikerült kompromisszumra jutnia a szervezet költségvetését illetően.
