A hatalmas Esterházy-vagyon napjainkra egy korszerű nagyvállalattá alakult, amely magyar érdekeltségekkel bővült.

Az Esterházy-kastély Kismartonban, más néven Eisenstadtban található, és lenyűgöző építészeti remekművével varázsolja el a látogatókat. A gyönyörű fotót Helmut Fohringer készítette az APA / AFP jóvoltából.

Tudta, hogy az Esterházy-vagyon, ami még megmaradt, ma is összegyűjtve létezik? Az Esterhazy Betriebe AG Kelet-Ausztriában, a magyar határ közelében található Burgenlandban a legnagyobb turisztikai és rendezvényszervező csoport, amely évről évre legalább félmillió látogatót vonz.

A vállalat Ausztria legnagyobb magán erdészeti cége, egyben a legnagyobb biogazdaság is az országban. Emellett jelentős európai gyűjteményekkel, rendezvényekkel, fesztiválokkal, borászati tevékenységekkel és szállodákkal büszkélkedik. A család magyar kötődése és a magyar ügyfelek iránti elkötelezettségét jól tükrözi, hogy a weboldalon nem csupán német és angol, hanem magyar nyelvű verzió is elérhető.

Lépjünk vissza az időben egy pillanatra! Az Esterházy-család, amely ma már a magyar főnemesség szimbólumává vált, a 17. század elején két generáción keresztül alakult át középnemesi eredetből a legvagyonosabb főúri dinasztiává.

Ezért nem volt szükség harcra, területek megszerzésére, és nem kellett a törvények határait átlépni; csupán annyira volt szükség, hogy ügyesen válasszuk meg a párunkat.

- meséli Ottrubay István, az Esterházy Alapítványok elnöke, aki egy budapesti konferencián osztotta meg a közönséggel a családi történetek különleges szálait. A történet főszereplői a két jelentős családi figura, Miklós nádor (1583 - 1645) és I. Pál herceg (1635 - 1713) voltak. Gróf galántai Esterházy Miklós nádor először a hatalmas Dersffy-vagyon örökösét, Orsolyát vette feleségül. Tragikus módon, amikor Orsolya hét év múlva elhunyt, Miklós újra a házasság intézményéhez folyamodott, és Thurzó Imre özvegyét, Krisztinát választotta társnak. Ráadásul az első házasságokból származó gyermekeiket is összeházasították, így a családok közötti kötelékek még szorosabbá váltak.

A hatalmasra nőtt vagyon védelmét 1687-ben egy költészetet és zenét is kedvelő hazafi, Pál biztosította. Ő volt az, aki elérte, hogy az 1687-es országgyűlés törvénybe iktassa a hitbizomány jogintézményét. Ez a jogi forma, amely a mai angolszász trusthoz hasonlítható, a megfelelő öröklést és a vagyon megőrzését szolgálta. A törvényalkotók azzal indokolták a különleges jogok bevezetését, hogy Magyarország sorsa megpecsételődik, ha a gazdag családok elpazarolják a felhalmozott javaikat.

A Habsburgok uralta Magyarország nem tekinthető a mai értelemben vett stabil jogállamnak; itt erőre volt szükség ahhoz, hogy egy család valóban számítson és megőrizzék a befolyásukat. Különösen azok a családok emelkedtek ki, akik rendelkeztek hitbizománnyal, hiszen összesen csupán 10-12 jelentős ilyen birtok létezett, amelyek különleges szerepet játszottak a korszak politikai és társadalmi életében.

Ahogy az ilyen családokban gyakran előfordul, akadtak olyanok, akik a felhalmozás művészetét űzték, míg mások inkább a költés örömeit élvezték. Különösen kiemelkedik közülük Esterházy "Fényes" Miklós József, akinek megítélése igencsak vegyes. Ez a pompakedvelő főúr generációkra adósította el a családot, de cserébe ránk hagyta Magyarország legpazarabb kastélyát, a fertődi főúri kastélyt. Emellett az Esterházy család nevét az európai főnemesi térképre is felírta, így a történelmük hatalmas nyomot hagyott.

Valójában ez a kérdés a mai napig is megválaszolatlan. Nem a gondos, takarékos gazdák vagy a német könyvelők építik a piramisokat, a monumentális székesegyházakat, a káprázatos kastélyokat, vagy napjainkban a rekordmagas felhőkarcolókat és a hatalmas futballstadionokat. Ezeket általában azok alkotják, akiknek hatalmát nem korlátozzák szigorú ellenpólusok, demokráciák, alattvalók, sőt, még a racionalitás sem. Az utókor pedig gyakran megemlékezik róluk, hiszen lettek olyan megalomán álmodozók, akiknek következményei között sokszor ott maradt valami lenyűgöző is, ami utánuk szép emlékeket hagyott.

Az 1766-ban megépült impozáns kastély falai között Joseph Haydn, a zenetörténet egyik kiemelkedő alakja, hamarosan a fő zenész szerepét vette át. Érdekes módon kortársai emlékirataiban felfedezhetjük, hogy a zeneszerző felesége és szeretője egymás közvetlen közelében, szomszédos házakban éltek, és ami még meglepőbb, mindketten tudtak egymás létezéséről. Ez a furcsa helyzet izgalmas hátteret adott Haydn zenei munkásságának, amely tele volt érzelmekkel és bonyolult emberi kapcsolatokkal.

Amikor már nem tudta elviselni a női társaságot, szívesen vállalkozott hosszabb nemzetközi koncertkörutakra. Azonban, ahogy az érdeklődés lankadt és a pénzforrások is apadni kezdtek, a tehetséges zeneszerző mindig visszatért a grófi életforma nyújtotta kényelmes menedékbe.

A híres kastély kétségtelenül a család hírnevét is felerősítette. Mária Terézia is tiszteletét tette a birtokon, míg Johann Wolfgang Goethe szavakba öntötte, milyen felejthetetlen élmény volt számára Frankfurtban a főúrral és a mesebeli öltözetbe bújt kíséretével való találkozás.

Az Esterházy-alapítvány célja lényegében változatlan az idők folyamán: arra törekszik, hogy megőrizze és egyben tartsa a rendelkezésére álló vagyont, miközben felelősségteljesen kezeli mindazt, ami ezzel a feladattal jár.

Most lépjünk egy merészet az idővonalon, és érkezzünk el a 20. századhoz! Ebben az izgalmas és viharos időszakban a vagyon sok kihívással nézett szembe, beleértve a két világháború pusztítását, az egykori birodalmak fokozatos szétesését, a kommunizmus felemelkedését és a számos új nemzetállam születését. Az Esterházy Alapítványok 1994-es megalapítása a család utolsó hercegének, Esterházy V. Pálnak, valamint polgári származású feleségének, Esterházy Melindának a halála után valósult meg, ezzel örökségüket továbbörökítve.

Esterházy Melinda hercegné a Budapesti Operaház balett-táncosnője volt, megkapta a "primabalerina assoluta" címet. 26 éves korában, 1946. augusztus 3-án kötött házasságot a nála 19 évvel idősebb Esterházy V. Pállal, az Esterházy-ház 12. hitbizományi örökösével.

Csupán két év házasság után, 1948-ban Esterházy Pált a Mindszenty-per keretében fogságra ítélték, és csak 1956-ban nyerhetett szabadságot. Ekkor a házaspár Svájcba emigrált. Sajnos a herceg már nem élhette meg a rendszerváltás eseményeit; 1989. május 25-én Zürichben hunyt el.

A végrendeletében az ausztriai ingó és ingatlan, valamint a kulturális javak egyedüli örököseként Esterházy Melinda hercegnét nevezte meg. Melinda hercegnő átvette a birtokigazgatási feladatokat, és ebben testvére, Ottrubay József nyújtott neki támogatást.

1994-ben a vagyont három, szétválaszthatatlan magánalapítványba csoportosították.

Az alapítvány különleges vonzereje abban rejlik, hogy nem a profitmaximalizálás vezérli, hanem egyfajta társadalmi felelősségvállalás. A megtermelt nyereséget egyfajta keresztfinanszírozással jótékony célokra és kulturális kezdeményezésekre fordítják. Az Esterházy Alapítványok gazdasági tevékenysége jelenleg öt fő területre összpontosul, amelyek a következőképpen alakulnak:

Ez a vagyontömeg olyan elemeket tartalmaz, amelyek biztos jövedelemforrást képviselnek, például bérbeadási lehetőségeket és uniós támogatásokat. Az ágazati profil alapján azonban sejthető, hogy vannak olyan részek is, amelyek nem mentesek a kihívásoktól, sőt, egyesek kifejezetten pénztemetőként működhetnek. A Pannatura márkanevével fémjelzett, széles választékban elérhető erdészeti-faipari és élelmiszeripari termékek a csoport legjövedelmezőbb szegmensei közé tartoznak. Az online platformon pedig egyfajta prémium termékpaletta található, amelyben vadhús, marhapástétom, italok és bioélelmiszerek egyaránt helyet kaptak.

A csoport jelenleg 630 munkavállalót foglalkoztat, ami kiemelkedő növekedést mutat. Az osztrák médiában rendszeresen megjelennek hírek erről a jelentős cégcsoportból, amely számos népszerű fesztivál és rendezvénysorozat szervezője. Az elmúlt évek során új, modern nagyszállók, stílusos luxuséttermek és még strandok is megnyitották kapuikat, mindezek hozzájárulnak a cég folyamatos fejlődéséhez és népszerűségéhez.

A művészeti vonal élére pedig nemrég leigazolták Rico Guldát, aki az alapítványok kulturális vezetője lett. Az egykoron neves zongorista zenész családban született Zürichben, édesanyja Yuko Wakiyama és édesapja Friedrich Gulda is zenészek voltak. Gulda később a Magyarországon, a Liszt Ferenc Zeneakadémián is tanított. Az Esterházy Alapítványok ma négy történelmi helyszínen vannak jelen programkínálatukkal,

A különböző fesztiválokon, valamint komolyzenei és operakoncerteken évente mintegy 500-550 ezer jegyet értékesítenek – meséli Ottrubay István. Ez a pénzügyi szakember nemcsak a hazai pénzügyi szektorban ismert, hanem hosszú évek tapasztalatával rendelkezik a rendszerváltás idején Magyarországon. Dolgozott privátbanki vezetőként és privatizációs tanácsadóként is, majd egy fontos feladatot kapott: áttekinteni az Esterházy család vagyonát és létrehozni belőle egy modernebb struktúrát. Az átalakítások eredményeként 2002-ben megalakult az Esterhazy Betriebe GmbH, amely 2023-ban részvénytársasággá alakult (Esterhazy Betriebe AG).

Természetesen az egykori mesés vagyonnak már nincsen meg minden eleme. Ausztriában az Anschluss, a mindenféle szocialistává lett kelet-közép-európai államban a kommunizmus támadta meg a családi vagyonelemeket, pedig volt vagyon Ausztria és Magyarország mellett a mai Szlovákia, Horvátország, Románia, illetve Ukrajna területén is.

Az Esterhazy Betriebe AG egy olyan vállalat, amely a hagyományok tiszteletén túl modernebb módszerekkel is operál. Ottrubay István elmondása szerint a cég ma már a nagyvállalatok szintjén működik: kifinomult könyvelési és kontrolling rendszerekkel, egy jogi osztállyal, amely öt ügyvédet foglalkoztat, valamint egy 20 fős kommunikációs csapattal rendelkezik. Ez utóbbi már 60%-ban digitális platformokon dolgozik, és számos különálló Facebook-oldalt üzemeltet a különböző helyszínek és rendezvények népszerűsítésére.

Az alapítványok Ausztria legnagyobb magántulajdonú földbirtokosaiként tűnnek fel, hiszen összesen 44 ezer hektárnyi földet birtokolnak.

A terület összessége lenyűgöző, hiszen több mint 22 400 hektárnyi erdő, 5600 hektár mezőgazdasági föld és 15 ezer hektár természetvédelmi terület található itt, amely magában foglalja a nádasokat, legelőket és vízterületeket a Fertő-tó környékén. Ha ezeket az adatokat összegezzük, még mindig hiányzik ezer hektár, de ezek az információk egyesével érkeztek hozzánk. Érdekes megjegyezni, hogy a tavakat és nádasokat tartalmazó természetvédelmi területek is gazdaságosan üzemeltethetők - mondja az elnök - mivel ezekhez állami és tartományi támogatások állnak rendelkezésre.

A vállalat különleges vonzereje 20 impozáns történelmi épületében rejlik, melyeket sokféle célra használnak, beleértve a vendéglátást, rendezvényeket és kiállításokat. Magyarországon, az Etyeki Kúriában, valamint Ausztriában, Trausdorf központjában folytatnak borászati tevékenységet. Érdekes, hogy Trausdorf, vagyis Darázsfalva, a kommunista időszak alatt nem volt túl népszerű a pápák körében, de 1988 júniusában II. János Pál pápa mégis itt celebrálta a szabadtéri misét a helyi sportrepülőtéren. Ekkor a misére körülbelül 50 ezer magyar hívő is ellátogatott, hiszen a helyszín viszonylag könnyen megközelíthető volt.

Kelet-Ausztriában, amely Ausztriában a legszegényebb régiónak számít, az Esterházy-alapítványoknak is hála, ma már egyre nagyobb a szálláshoz, eseményhez, fürdőkhöz, strandokhoz, éttermekhez, konferenciaközponthoz kapcsolódó vendéglátási ágazat.

A teljes csoport árbevétele körülbelül 500 millió euróra (200 milliárd forintra) rúg. E bevétel jelentős része az ingatlanokból származik, míg a nyereség egy részét borászati tevékenységekre és kulturális eseményekre fordítják. Ottrubay István megjegyzése szerint az alapítványok jelenleg az éves nyereség másfélszeresét költik el pro bono projekteken, ami kiemeli elkötelezettségüket a társadalmi felelősségvállalás iránt.

A Magyarországon is aktív alapítványok idén éppen 30 évesek. És ami talán a mai magyar konzervativizmus-felfogás mellett igazán szimpatikus, a nagy történelmi család vagyonából kialakított alapítványok valójában egyáltalán nem ragadtak le a múltban, nem sírják vissza a régi főúri világban megélt hatalmas befolyást, sőt, az elmúlt évtizedekben, immár hagyományosan olyan társadalmi és civil ügyeket támogatnak, mint az európai demokrácia, illetve a föderalizmus. Ezek népszerűsítésére előadásokat, vitákat szerveznek és könyveket adnak ki.