A francia kormány zöld utat adott egy új törvényjavaslatnak, amely a gyarmati időszakból származó műtárgyak visszaszolgáltatására vonatkozik. Ez a lépés fontos mérföldkő a kulturális örökség helyreállításában és a történelmi igazságtételben.
Nyolc évvel azután, hogy Emmanuel Macron francia elnök ígéretet tett az afrikai kulturális örökség visszajuttatására a kontinensre, kormánya most elfogadott egy törvényjavaslatot, amely megkönnyíti az egykori gyarmatokon zsákmányolt kulturális javak kivonását az állami gyűjteményekből.
A tervezetet július végén terjesztette a kormány elé Rachida Dati kulturális miniszter. A javaslat megerősíti azt az elvet, mely szerint a francia közgyűjtemények "elidegeníthetetlenek", ugyanakkor kivételezést enged azoknál a tárgyaknál, amelyeket erőszakkal vettek el a gyarmatokon.
A szenátus szeptember 24-én terjeszti a szöveget szavazásra.
A szabályozás meglehetősen összetett. Többek közt: a kivonásra irányuló kezdeményezésnek külföldi államtól kell érkeznie, és csak akkor fogadják el, ha az adott tárgy közgyűjteménybe kerül, és a nyilvánosság számára is hozzáférhető lesz. A kérés csak akkor számít érvényesnek, ha a tárgyat ellopták, fosztogatás során került ki az országból, kényszer hatására adták el, vagy olyan személy ajándékozta el, akinek erre nem volt jogköre. Az ügyet ezután egy kétoldalú tudományos bizottság vizsgálná, és jóváhagyás esetén a Conseil d'État - Franciaország legfelsőbb közigazgatási bírósága - hirdetné ki a visszaszolgáltatásról szóló döntést.
Az 1972 utáni lopások esetében a polgári bíróságok hatásköre érvényes.
A javaslat érinti például azt a két nepáli templomból eltulajdonított szobrot, amelyek jelenleg a Guimet Múzeumban találhatóak, valamint hét különleges műtárgyat, melyeket a Louvre-ból kértek vissza Olaszország részéről - áll a minisztérium nyilatkozatában.
A kulturális tárca hivatalos nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy elvetik azt a nézetet, miszerint minden francia gyarmati időszak alatt készült gyűjteményt általános gyanúval kellene kezelni. Kiemelték, hogy a katonai relikviák, a közlevéltári anyagok és a régészeti ásatások során Franciaország birtokába került tárgyak nem esnek a törvény hatálya alá.
Franciaország eddig minden egyes műkincs visszaszolgáltatásához külön törvényt kellett kidolgoznia, ami rendkívül hosszadalmas és bonyolult eljárást jelentett. Ennek következtében Emmanuel Macron 2017-es ígérete óta mindössze 30 műtárgyat tudtak visszajuttatni néhány afrikai országnak. Nemrégiben azonban a parlament zöld utat adott egy "beszélő dob" Elefántcsontpartra való visszaküldésére, ami új reményt ad a kulturális örökség helyreállítására.
A törvényjavaslatot a Conseil d'État még nem értékelte, azonban Dati határozottan támogatja a tervezet előrehaladását. A szenátus várhatóan szeptember 11-én osztja meg a jelentését, míg a szöveg szavazásra szeptember 24-én kerül.
Az újonnan benyújtott törvényjavaslat értelmében a kormányzatnak és a parlamentnek egyértelműen bizonyítania kell, hogy az általános jogszabályok alól való eltérés "sürgető és elkerülhetetlen okok" miatt indokolt. Ugyanakkor a szélsőjobboldal megerősödése kapcsán morális elítélésről nem lehet szó.
A felajánlások és hagyatékok kezelése rendkívül összetett feladat, hiszen ezek jogi védelmük révén szigorúan tiltanak bármiféle kivetkőzést az állami gyűjteményekből. Különösen érdekes a helyzet, amikor afrikai és óceániai műtárgyakról van szó, amelyeket hittérítők, katonai személyek, köztisztviselők, vagy ezek utódai adományoztak a francia államnak. Ezen ajándékok mögött gyakran mély történelmi és kulturális kapcsolatok rejlenek, melyek tovább bonyolítják a helyzetet.
Pierre Ouzoulias szenátor, a francia kulturális bizottság prominens tagja a The Art Newspapernek úgy nyilatkozott, hogy "mélységesen sajnálja", hogy a kormány siettetni próbál egy ilyen összetett ügyet, miután évekig halogatták a javaslatot, és Dati sem tett lépéseket annak előmozdítására. A kormány álláspontjával szemben ő egy "állandó tudományos tanács" felállítását szorgalmazza, amelyben tudósok, jogászok és állami képviselők kapnának helyet, és amelynek véleményei nyilvánosak lennének. Úgy véli, ez
Egy már korábban megfogalmazott kritika, amely több alkalommal is napvilágot látott.
Jelenleg számos visszaszolgáltatási kérelem vár elbírálásra, többek között Algériából, ahol Abdel Kader felkelő vezető személyes tárgyainak visszaadását kérik. Benin a Vodun istenség, Gou szobrát szeretné visszakapni, míg Elefántcsontpart körülbelül 150 kulturális értéket igényel. Madagaszkár és Mali esetében a Dakar-Dzsibuti etnográfiai expedíció során, 1931-ben összegyűjtött tárgyak visszaszolgáltatása van napirenden. Mali, együtt Szenegállal, a híres Ségou-i kincs - a Toucouleur királyság aranytárgyait és ékszereit - követeli, amelyeket a francia hadsereg 1890-ben szerzett meg. Emellett Etiópia és Csád 2019-ben egy általános visszaszolgáltatási kérelmet nyújtott be, azonban tételes lista nélkül.
