24/7: Rendben van, hogy próbálkoznak a ferrarizással, de vajon tényleg sikerült nekik? | 24.hu
Két hete írtam arról, hogy Trump és csapata láthatóan kezdik megunni az üzengetést, hiszen az ultimátumok és félreértett kommunikációk hetek óta egyre inkább megnehezítik a tartós béke megteremtését. Bevallom, nem gondoltam volna, hogy JD Vance ennyire szó szerint fogja magára ölteni ezt a különös államférfiúi szerepértelmezést, amely nem igazán tükrözi a valóságot. De már annyit tapasztaltam a világ leáldozó vezetőinek aktuális helyzetéről, hogy nem lepődöm meg azon, ami történik.
Azon is kár volna meglepődni, hogy a pilisvörösvári művházban a politikáról is beszélő Pottyondy Edina túlontúl politikusnak számított, de egy be nem jelentett és igencsak kiadós Orbán Viktor-feateléssel megszórt Menczer Tamás-Szijjártó Péter duett a héten nem minősült annak. Orbán, némiképp meglepőbben, az eredetileg a szijjártói világértelmezésért érkező videós riporterünknek, Bánszegi Rebekának is válaszolt, igaz, válaszainak 50 százaléka arra a kérdésre vonatkozott, fog-e válaszolni kérdésekre, két tényleges válaszának egyike meg kimerül egy perszében.
Utóbbi az osztódással szaporodó luxusautókra és panellakásnyi áron vesztegetett táskákra vonatkozott, és arra, a korábbinál szorosabb csatára számító miniszterelnök megérti-e, ha valaki rosszallja az ilyesmit. Akkor még csak szerda volt, nem lehetett tudni, hogy péntekre is előkerül egy újabb Ferrari és egy újabb (egyébként évekkel ezelőtti) észlelés, stílszerűen Felcsútra, ifjabb Mészáros Lőrinc prezentálásában. A maga fotóján Tiborcz István igazoltatás-helyzetben szerepel Marbellán a bérelt darabbal - pszichológusoknak mostanra érdekes feladvánnyá érett, hogy a Ferrarival menés vagy a Ferrarival látszás a fontosabb az érintetteknek,
Mert ha nem az a második, akkor úgy tűnik, mintha nem végeznék jól a dolgukat.
A szöveg egyedi átfogalmazása: Annak ellenére, hogy a világpolitikai jelentőségétől függetlenül mindannyiunkban ott rejlik egy ötéves gyermek, eltérő szocializációs rétegekkel bevonva, ezt az összes eddigi bekezdés végére is odaírhattam volna. Azonban egyrészt ezeket a zavaros eseményeket már úgyis elmondták, másrészt Balavány György húsvéti írása olyan különleges stílusban íródott, hogy nehezen lehetne utolérni hasonló hírlevélszerű műfajban. Bár idézhetnék belőle, inkább linkelem az egész szöveget, mert hívőket és nem hívőket egyaránt meg fog rendíteni – olyan szöveg ez, amelynek nem is az a célja, hogy megrendítsen. Ajánlhatnék hozzá egy megfelelő napszakot, de felesleges, bármikor képes lesz arra, hogy elhalkítsa a világ zaját.
