2024 legizgalmasabb újításai közé tartozik a működőképes műszív, amely forradalmasítja a szívbetegségek kezelését, lehetővé téve a betegek számára, hogy hosszabb és teljesebb életet éljenek. Emellett megérkezett az átlátszó laptop, amely nem csupán esztét
A TIME magazin hagyományos éves találmányok rangsorában egy különleges szegmenst szentelt az olyan innovációknak, amelyek még csak a kezdeti vagy középső fázisban tartanak, de ígéretes potenciáljuk révén hamarosan jelentős áttöréseket hozhatnak.
Majdnem 25 év telt el azóta, hogy Daniel Timms édesapja szívelégtelenség következtében hunyt el, és az ausztrál férfi most azon fáradozik, hogy új irányt mutasson a szívbetegségek kezelésében. A BiVacor nevű vállalata innovatív mesterséges szíveket fejleszt, amelyek a természetes szív működését utánzó módon biztosítják a vérkeringést.
A fejlesztési projekt már azon a szakaszon áll, ahol három amerikai páciensnek sikerült beültetni mesterséges szíveket, amelyek életmentő szerepet játszottak számukra: ezek a szívek fenntartották az életüket, amíg meg nem érkezett a megfelelő donorszerv. Timms azonban ambiciózusabb tervekkel rendelkezik: ha a rövid távú kísérletek eredményesnek bizonyulnak, a BiVacor azt is fontolóra venné, hogy az eszköz képes lenne-e korlátlan ideig működni. Ezzel a megoldással pedig a szervdonáció iránti szükséglet csökkenhetne, ami rengeteg ember életét segíthetné meg.
Brad Hartwig, aki korábban a SpaceX rakétatudósa volt, 2022 óta egy teljesen új irányba indult el: megalapította az Arbor nevű vállalatot, amely a tiszta energia előállítására összpontosít. A cég olyan konténer méretű rendszert fejleszt, amely az oxigén elégetésén alapul, hasonlóan a rakéták hajtóműveiben alkalmazott eljárásokhoz. Ennek a innovatív módszernek köszönhetően a mezőgazdasági, erdőgazdasági és élelmiszeripari szerves hulladékokat hasznosítják, miközben az égetés folyamata során tiszta víz keletkezik, amely újra felhasználható. Ezen kívül a rendszer a keletkező szén-dioxidot a talajban köti meg, így csökkentve a környezeti terhelést. A négyzetméterenkénti energiahatékonysága révén a megtermelt 5 MW energia elegendő ahhoz, hogy 4000 háztartás energiaigényét biztosítsa.
A cég már megállapodást kötött a Microsofttal, a redmondi óriásvállalat 2027-től karbinkreditet vásárol majd a kis cégtől.
A vas és szén ötvözetéből álló acél előállítása köztudottan környezetszennyező, az amerikai Electra nevű vállalat azonban egy újfajta technológiával tisztábbá tenné a folyamatot. A cég 2024-ben megnyitotta első kísérleti üzemét, a technológia lényege pedig, hogy lenullázza a vas megmunkálásának azon részét, ami egyébként a folyamatban keletkező szén-dioxid 90 százalékáért felelős.
Sandeep Nijhawan vezérigazgató szerint a vasgyártás az 1600 Celsius-fok helyett csupán 60 Celsius-fokon történik egy speciális eljárásnak köszönhetően, így a folyamatot könnyebb elindítani és megállítani, valamint a szél- és napenergiát is fel lehet használni a termeléshez.
A vállalat már szerződést kötött az Egyesült Államok legnagyobb acéltermelőjével, a Nucorral, amely a közeljövőben integrálja az Electra technológiát a gyártási folyamatába.
A nem gázzal működő tűzhelyek alapvetően ugyanazzal a módszerrel dolgoznak: az áram egy nikkel-króm fűtőelemen folyik át, ami hőt termel. A dél-koreai Graphene Square azonban a megszokott hűtőelemet grafénra cserélte, ami híresen jól vezeti a hőt.
A szakértők egy innovatív hordozható tűzhelyt alkottak meg, amely az akkumulátorának erejével képes működni olyan helyeken is, ahol nincs elektromos áram. A merüléssel kapcsolatos aggodalmakat minimalizálja a készülék hatékonysága: 600 W teljesítménnyel készíti el az ételeket, a húsételektől kezdve egészen a süteményekig, mindezt mindössze a hagyományos tűzhelyek felének energiafogyasztásával. Ráadásul a grafén, amelyből a berendezés készült, jóval környezetbarátabb alternatíva a nikkelhez vagy krómhoz képest.
A Samsung 2023-ban 11,3 millió dolláros befektetést eszközölt a vállalatba, míg a kísérleti gyártás várhatóan 2024 végén indul majd el.
A bostoni központú Galy cég célja, hogy forradalmasítsa a ruhaipart, különösen a pamuttermelés területén. A pamut, amely a ruházkodás alapvető alapanyaga, ma is széleskörűen termesztett növény, ám ennek a folyamatnak súlyos környezeti következményei vannak, mint például erdők kiirtása és a vegyszerek széleskörű használata. Luciano Bueno, a Galy alapítója azonban egy innovatívabb és fenntarthatóbb megközelítést választott, amely reményeik szerint megváltoztatja a pamut előállításának jövőjét.
A növényekből származó sejteket laboratóriumi környezetben nevelik, hasonlóan ahhoz, ahogy a sörfőzés zajlik. Az így előállított gyapot kevesebb energiát igényel, mégis ugyanolyan magas minőséget képvisel, mint a hagyományos mezőgazdasági termesztés, csupán a terméshozam sokkal kiszámíthatóbb módon valósul meg.
A ruhagyártók is észrevették a módszert, így például a Zara tulajdonosa, az indiai Inditex már meg is kezdte a cégbe való befektetést.
A kínai Lenovo a barcelonai MWC 2024 szakkiállításon mutatta be a közönségnek annak a laptopnak a prototpíusát, aminek kijelzője úgy néz ki, mintha egy üveglap lenne. Az egység teljesen átlátszó, ám nem üvegről, hanem mikro-LED kijelzőről van szó, ami nagyjából 4 milliméter vékony.
A billentyűzete nem éppen szokványos: egy sima felületet látunk, amelyre a gép csupán rávetíti a megfelelő karaktereket. Jelenleg a ThinkBook ezen prototípusa még nem került gyártásba, hiszen a miniatűr LED-ek kalibrálása rendkívüli precizitást igényel ahhoz, hogy a kijelző valóban átlátszó hatást érjen el – ez pedig nem kis kihívás. Emiatt a gép hivatalos bevezetéséről egyelőre nincsenek konkrét információk.
Az ENSZ statisztikái alapján az ipari állattenyésztés körülbelül 11 százalékát teszi ki a globális szén-dioxid-kibocsátásnak. Ha sikerülne csökkenteni ezt a tevékenységet, az pozitív hatással lenne a globális felmelegedés elleni küzdelemre is. A kihívás azonban az, hogy sokan nem hajlandók lemondani a húsfogyasztásról, még akkor sem, ha a növényi alapú étrend számos egészségügyi előnnyel bír.
Itt lép színre a holland Meatable nevű vállalat innovatív Opti-Ox technológiája, amely a laboratóriumban előállított valódi hússal igyekszik megoldani ezt a kihívást. Az eljárás során élő sertésből származó őssejteket alkalmaznak, melyeket egy erjesztéshez hasonló folyamaton vezetnek keresztül. Ennek következtében a sejtek drámai mértékben felgyorsítják növekedésüket és fejlődésüket, olyan mértékben, hogy mindössze négy nap alatt képesek átalakulni a valódi húst alkotó izmokká és zsírokká.
A Meatable 2025-ben tervezi piacra dobni az első termékét, először Szingapúrban.
A GPS hatalmas segítség nemcsak a katonai, de a polgári navigáció terén is, a technológia azonban nem tökéletes. A jelet könnyű megzavarni, ami pontatlan rakétákhoz és eltévedő civileket eredményez. Ezen segíthet a Google egyik korábbi dolgozójának projektje, az AQNav.
Luca Ferrara innovatív megoldása kvantum magnetométerek alkalmazására épül. Ezek az eszközök a földkéregben zajló hullámmozgásokat elemzik, és összevetik az ismert térképekkel. A mesterséges intelligencia segítségével a rendszer képes GPS nélkül is pontosan meghatározni egy adott személy helyzetét, ezzel forradalmasítva a helymeghatározást.
A szakértő véleménye szerint a rendszer megtévesztésére csupán akkor lenne lehetőség, ha óriási méretű akadályokat helyeznének el a jel útjába, mintha csak sziklákat görgetnének a pályáján.
A gyümölcs szó esetében ezúttal nem egy ételre kell gondolni, hanem egy olyan megoldásra, ami nevében és viselkedésében hasonlít az igazi gyümölcsre. Az amerikai Spiritus nevű cég fejlesztette ki a Carbon Orchard nevű eszközt, ami egy teniszlabda méretű labda. Ezt olyan anyagból készítették el, ami fel tudja szívni a környezetben lévő szén-dioxidot.
A vállalat innovatív megoldásként labdákat helyezett el egy oszlopra, amelynek működése rendkívül egyszerű: amint a labda telítődött, súlya miatt lepottyan a helyéről. E folyamat során a szakemberek kinyerik belőle a szén-dioxidot, amelyet ezután a föld mélyén tárolnak. Mivel ezek az egységek újra felhasználhatók, a rendszer környezetbarát módon járul hozzá a levegő tisztításához. Az első jelentős levegőtisztító projekt 2026-ban fog megkezdődni Wyoming állam területén.
Az elképzelés számos jelentős vállalat figyelmét felkeltette, így a korai támogatóik között ott van például a Meta, a Spotify, valamint a Google anyacége, az Alphabet is.
