Horvátországban egy lenyűgöző felfedezés történt: egy 1800 éves római őrtornyot tárták fel. Ez a régészeti lelet nemcsak a múlt egy darabját idézi, hanem betekintést nyújt a római birodalom építkezési és védelmi stratégiáiba is. A torony megőrizte a törté
Az őrtorony a limes, vagyis a Duna mentén elterülő határvédelmi rendszer fontos alkotóelemeként funkcionált. A helyszínen felfedezett leletek – mint például katonai felszerelések, brossok és kerámiaedények – világosan jelzik, hogy az őrtornyot az i. sz. második század végén emelték, és a harmadik század folyamán aktívan használták.
"Ez egyben a limesre nehezedő nyomás és a markomann háború időszaka is, amikor a dunai határnál is szükség volt kiegészítő védelemre" - mondta Marko Dizdar, a zágrábi Régészeti Intézet munkatársa, az ásatás vezetője. A Marcus Aurelius császár vezette római katonák a markomann háborúk idején (Kr. u. 166-180 körül) több nép ellen is harcoltak, köztük a Dunától északra élő germánokkal és szarmatákkal.
A fent említett nép egy nomád közösség, amely a mai Dél-Oroszország területéről indult hódító útjára, és később Közép- és Kelet-Európa területein is jelentős jelenlétet szerzett. A markomann háborúk következtében a rómaiak Sotinban és Ilokban, a jelenlegi Kelet-Horvátország területén, katonai táborokat és őrségeket hoztak létre. A Mohovo faluban felfedezett őrtorony valószínűleg a dunai limes védelmének megerősítésére irányuló törekvések része volt, amely a határok védelmét szolgálta a külvilág fenyegetéseivel szemben.
"A Duna egyik átkelőjénél, stratégiai szempontból kiemelkedő helyen emelték az őrtornyot" - részletezte Dizdar. "Ebből a pozícióból nemcsak egy hatalmas területet lehetett hatékonyan figyelemmel kísérni, hanem három oldalról mély, természetes szakadékok is védelmet nyújtottak." A szakértő szerint az őrtorony valószínűleg vizuális összeköttetésben állt a közeli, 2-3 kilométernyi távolságra lévő hasonló létesítményekkel, így veszélyhelyzetben képesek voltak jeleket küldeni egymásnak - tette hozzá Dizdar.
2020-ban a geomágneses felmérések kimutatták, hogy a helyszíneken valószínűleg őrtornyok és kisebb erődítmények maradványai találhatók. Végül 2024-ben a mohovói próbaásatások megerősítették ezt, és 2025 áprilisában beindult a nagyobb projekt.
"Ez az első olyan őrtorony, amelyet szisztematikusan kutattak a horvátországi limes területén" - nyilatkozta Dizdar. A mohovói őrtorony méretei körülbelül 40 x 30 méter voltak, és a tervezése rendkívül alaposra sikeredett. "A torony körül mély árkok húzódtak, és egy fakerítés-palánk biztosította a védelmét, míg a közepén egy fából készült épület állt" - tette hozzá Marko Dizdar. "Ezek az árkok komoly akadályt jelentettek a támadók számára, hiszen átkelésük rendkívül megterhelő volt, így elegendő időt biztosítottak a római katonáknak a hatékony védekezésre."
