A kormány 1200 milliárd forintnyi támogatást igényelhet az Európai Uniótól az energiaszegénység problémájának felszámolására. Érdekes módon azonban ez a kérdés nem tűnik sürgősnek a döntéshozók számára.
Június végéig kellett volna leadni egy szociális klímatervet, ez nem sikerült. A pénz nem úszott el, de a csúszó programot a szegények pénztárcája meg fogja érezni.
A magyar kormány számára június 30. volt a határidő a szociális klímaterv kidolgozására, amely elengedhetetlen lett volna ahhoz, hogy hozzájusson 1200 milliárd forintnyi uniós támogatáshoz a legnagyobb szükségben lévők támogatására. Azonban az Európai Bizottság szóvivője a Népszava megkeresésére megerősítette, hogy a kabinet eddig nem teljesítette ezt a kötelezettségét.
Az EU Szociális Klímaalapja 2024 januárjától támogatja azokat, akiket a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás a legnagyobb anyagi terhekkel sújt. Az alap célja, hogy uniós szinten körülbelül 65 milliárd euró értékű segítséget nyújtson. E pénzforrást a szén-dioxid kvóták értékesítéséből származó bevételek egy részéből fedezik. Magyarország esetében például érdemes lenne kidolgozni egy programot a régi épületek, a több százezer kádárkocka szigetelésére és felújítására, ami jelentős energiahatékonysági javulást hozhatna.
A tervvel kapcsolatban - az uniós elvárások ellenére - eddig a kormány nem folytatott konzultációt az érintett felekkel, ráadásul a Bizottsághoz sem érkezett meg a magyar szociális klímaterv. Fontos megjegyezni, hogy a késedelem nem jelenti automatikusan a támogatás elvesztését; csupán a program megvalósítása fog csúszni. Eddig Svédország volt az egyetlen, aki időben elkészítette a saját tervét.
Ez a program azért fontos, mert 2027 januárjától kibővítik az úgynevezett Emissziókereskedelmi Rendszert (ETS2), azaz az eddigi, iparági adók után az épületek és a közlekedés szén-dioxid kibocsátását is, kvázi megadóztatnák, vagyis a következő években biztosan drágulni fog a rezsi. Ezzel az EU a lakossági kibocsátás csökkentését akarja elérni, ugyanis csak az ipari kibocsátás csökkentésével nem lehet elérni a klímacélokat. A sokkok elkerülése miatt fokozatosan drágítanák a lakások fűtésének és hűtésének az árát is, ahogy a benzines és dízeles közlekedés költségeit is.
A fent említett tervezet időre való leadása azért lett volna fontos, hogy már 2026-ban elkezdődhessenek a támogatási programok, hogy mire 2027-től életbe lép a rendszer - először még alacsonyabb extra költségekkel -, addigra már érezzék a rászorulók a támogatás hatását. A végső tervek leadása után legalább öt hónapra van szükség az értékeléshez.
Az Energiaügyi Minisztérium a Népszavával közölte, hogy élni kíván a lehetőséggel, de a tagállamok akár később is benyújthatják a tervüket, a határidő elmulasztásához semmiféle közvetlen szankció nem kapcsolódik.
